Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-300
CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20. 1868.) 179 ff sam is. 0 nem csak felszólalt oly eszme mellett, melynek én ellene vagyok, hanem határozati javaslatot is terjesztett a ház elé. Ellensége vagyok az általa felhozott eszmének, mert 1848 után Magyarországban minden képviselőnek kötelessége és így az enyim is az, hogy a reform teréről ne térjen le és ne hátra, hanem minden irányban előre menjen. (Helyeslés.) Mint mondám', az egyedüli kérdés a szent székeknek a házassági ügyekben bíráskodási joga körül forog. Azt mindenki megismeri közülünk, hogy a szent szék kivételes törvényszék ; tehát midőn e kérdés felett határozni akarunk, fontolóra kell vennünk, hogy kinek van joga, és egy& díili joga átalában biráskodást, bírói hatalmat gyakorolni. Én nem hiszem, hogy az én t. Geduly barátom — Dobrzánszkyról nem vagyok egészen tisztában — fogja tagadni a'íon axiómát, hogy az állami fó'hatalomn ak egyike a bíráskodási hatalom. Ez az oka, hogy el van fogadva világszerte azon elv, hogy a kivételes bíróságok mind megszüntessenek. S kérdem: el van-e fogadva ez már gyakorlatilag is Magyarországon? 1848 előtt minden ember bíró volt; egyik biró volt a felett, a ki birtokán lakott, a másik a felett, kivel egy valláson volt, és a magyar törvéuyhozás azt megtűrte, igazságosnak látta; de épen azért igazság sehol sem volt, vagy legalább igen ritkán. Mit tett az 1848-ki törvényhozás? Visszavette azt a kivülötte mást senkit nem illető jogot, t. i. a biráskodást önmagának és eltörölt minden kivételes biráskodást. És ez legfőbb indok én előttem arra nézve, hogy az egyház nem biráskodhatik, mert az államot illeti egyedül a bíráskodás joga. (Helyeslés.) Csodálkozom, hogy vetcmedhetik valaki oly kívánatra, hogy a hol az állam már visszavette azon jogot, az állam most ismét adja vissza azoknak . kiket az nem illet. Már pedig, ha a protestánsoknak, úgymint a gör. keletieknek az állana most \ isszaadná ezen jogot , magát azon jogtól fosztaná meg, melyet más ő kivülötte csak bitorolhat, de illetékesen nem bírhat; különösen a protestánsok részéről csodálkozom , hogy ily kivánsággaljőnek a nemzet képviselőháza elé. (Helyeslés.) A protestántismusnak semmi értelme nincs, ha vezéreszméje nem a szabadság. (Igaz!) Az volt az emberi társadalomban a legelső szövétnek , melyet az ész gyújtott. melynek világa utoljára is diadalmaskodik; nem mondom , egy határozott formában, hanem diadalmaskodik, mint Éjszak-Amerikában , minden alakban a vallásgyakorlat szabadsága által. Már most, ha azok érveléseit tekintem , kik felállítják , több mint felállítják , kitűzik a czéget: szabad egyház, szabad állam: ha ezt ugy értik, mint én, akkor egy j értelemben vagyunk. Ámde igy tovább nem I terjeszkedhetnek, minthogy a szabad államban I semmiféle állami jog nem ruháztathatik a szabad I egyházra, valamint a szabad állam sem köve| telhet magának jogot a szabad egyház ellenében; \ nincs is szüksége , hogy követeljen valami jogot. • ha a vallás szabadsága biztosítva van. Már most, ha ez igy tisztában van mindenki agyában, akkor a baj nem nagy, akkor mindenki azt fogja óhajtani, a mit Tisza, Kálmán indítványában mond, hogy a polgári házasságok beho\ zassanak. Ha, mondom, mindenki agyában igy j van ez, mint én magyarázom, akkor nem lehet más Í követelésünk, mint hogy a ház egyhangú fölkiál; tással fogadja el azt. Annál kevésbbé tehetünk mást | ezen esetben, mert épen maga Deák Ferencz ezt ! az eszmét oly tisztába hozta, hogy ha még valaki | ahhoz szólani akarna, félek, hogy ezt csak beho[ mályositaná. És mit mond Deák Ferencz? Azt • mondja: jelenleg azért bajos eltörölni az egyházi ; bíráskodást az egyházi ügyekben, mert az még i nincs a magyar törvényhozás által kimondva, j hogy a házasságnak egy része, lehet mondani. | lényege egészen, a házasok közti polgári viszony, | hanem, ha ezt ki fogja mondani a törvényhozás | — ugy látszik, hogy ő barátja az itt fenforgó eszi mének, t. i. a szent székek ez ügy béli biráskoj dása megszüntetésének — ha ki fogja mondani a | törvényhozás, hogy az egyházi követelményeket | nem érintve, melyek a házasok vallása s lelkiismej rétére vonatkoznak , a házasság oly szövetség, I mely fölött ítélni a világi bírónak vau joga, akkor I magától következik, hogy az egyházi biráskodásI nak joga a házassági ügyek fölött el fog enyészni. I De, t. ház, ha ez igy áll, ha ebben mindnyájan tisztában vagyunk, miért késedelmeskedünk ? miért | nem mondjuk ki most, hogy a polgári házasság ; életbe léptetését kívánjuk ? (Helyeslés a bal oldalon) | miért nem eszközöljük azt , a mi kötelességünk, I most azonnal, hogy a polgári házasság törvény I legyen? Deák Ferencz is csak arra figyelmezteti a 1 házat, hogy minden hitfelekezet maga határozta J meg azokat az akadályokat, melyek az elválásnál j tényezők és elhatározók. Én, t. ház, azt gondolom, i hogy ezek oly egyszerű dolgok, hogy mi sokkal : nevezetesebb kérdéseket emeltünk fel csak e nai pókban is, és sokan azt hiszik, hogy azoknak a ' kérdéseknek nem leszünk képesek megfelelni. S Í ime követeljük, hogy azok iránt a törvényjavaslat I még ezen, talán 6 heti gyűlés elé terjesztessenek. | (Helyeslés a bal oldalon.) Miután a fő elvben itt már megegyeztünk, ebben biztosb a siker, mint. amott, hol még a fő elvekben sem egyeztünk meg. Ha tisztában vagyunk a fő elvekre nézve, nem kell egyéb, mint Tisza 23*
