Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-300

178 CCC. ORSZÁGOS ULES. (Október 20. 1868.) képest megczáfolni. Az mondatik t. i. az 1-ső pontban érvelés gyanánt, miszerint az egyházi biróságokat eddigi hatáskörükben megtartani azért nem lehet, mert az ellenkeznék az 1848. évi XX. törvényczikkben kimondott egyenlőség és viszonosság elvével, és igy kizárólagos bíráskodás nem igényeltethetik. Tehát e pontnál az állíttatik, hogy ha az eddigi egyházi biróságok meghagyatnának, akkor az 1848-diki XX-dik törvényczikken valami rés volna ütve s ez által a többieknek jogegyenlősége s vallásszabadsága meg volna tagadva. Ezen érvelés, uraim! nem áll: mert az 1791-dik XXVI-dik törvényczikkben ki van mondva, miszerint'a reformátusoknak is jogában van s állhat, magoknak egyházi biróságokat állítani; továbbá, midőn az 1848-diki a törvény eltörölte a jobbágyságot, nem azt mondotta ezzel, hogy : Elveszem a többiek jogait, hanem azt mondotta: Felemellek hozzám titeket, s egyformák leszünk. Tehát itt nem arról van szó, hogy attól, a kinek van, végjük el, hanem arról, hogy annak, a kinek nincs, a ki nem gyakorolhatta a törvény értelmében, ezen jogot adjuk meg. így tehát a reformátusnak adjuk meg azon jogot, melylyel birnakaróm. katholikusok, a görög egyesültek és g. keletiek. Ebből világosan kitűnik és következik, hogy az 1848. XX. törvényczikk értelme és szelleme nincs megsértve. A jogügyi bizottság ezen érvelésére Tisza Kálmán barátom is hivatkozott, de a most mondottak szerint már az megczáfoltatott, és megczáfoltatik az által is, hogy én senkitől nem akarok jogokat elvenni, hanem ha azt akarom, hogy az, mi nekem van, azt mással is megoszszam, senkit meg nem akadályoztatok jogában ; tehát ezzel az 1848-iki törvényezikknek tökéletesen elég van téve. A másik érvelés szintén azt mondja, hogy hn meg kellene itt tartani as egyházi bíráskodást, akkor meg kellene az erdélyi protestánsoknak, unitáriusoknak , gör. nem egyesülteknek szent székeit is tartani. Igen természetes, hogy meg kell tartani. Miért voltak azok felállítva? és miért léteztek Erdélyben ezen egyházi biróságok? Azért, mert az erdélyi legislatio, azon időszakban, midőn a fejedelmek reformátusok toltak, sokkal engedékenyebb volt, t. i. adott a reformátusoknak is jogokat, oly jogokat, a milyenekkel birtak a róm. katholikusok. Ebből tehát nem az következik, hogy vegyük el azoktól, akiknek van, hanem az, hogy adjuk meg azoknak, a kiknek nincs. Azt mondják, hogy az visszalépés volna, ha meghagyjuk az egyházi hatóságot. Azt mondják, hogy ez sem a törvény rendeletével, sem a politikai ildommal, sem az osztó igazsággal meg nem egyezik. Ha veszszük a törvény rendeletét, igen világos, hogy van törvény, mely szerint léteztek egyházi hatóságok, tehát nem ellenkezik a törvény rendeletével; a politikai ildom pedig épen akkor volna megsértve, ha a fenálló viszonyok között eltörölnők az egyházi biróságokat; végre az osztó igazság épen az által őriztetik meg, hogy az 1848-diki XX. törvényczikket minden vallásfelekezetre egyformán ki akarjuk terjeszteni. Híjába hivatkozunk lajtántuli testvéreinkre. Bocsánat, hogy ugy merem őket nevezni, mert már a házasságot a közösügyi törvényekben megkötöttiik, és az által egészen testvérek lettünk. Azt mondják, hogy miután már azok behozták a civil-házasságot, hozzuk be mi is. En azt moudom, hogy ott is idő előtti volt; de sokkal könnyebb volt nekik behozni azért, mert ott csak 30,000 protestáns van, a többi mind katholikus. Itt pedig viszonyaink egész máskép állanak. A mi viszonyaink, t. i. a római katholikusok és görög keletieké, azt parancsolják, hogy a t. ház jelenleg e hitfelekezetek beldolgaihoz, milyen a házasság szentsége is, ne nyúljon: mert kérem, ezen nagyfontosságú ügyet nem lehet csak ugy per tangentem hamar keresztül vinni. Tehát idő előtti volna eltörölni a szent széket addig, mig t. i. a polgári házasság nincs behozva. Ha be lesz hozva, akkor igen világos, hogy a civil-házasságok felett polgári hatóságok fognak ítélni; de még akkor se az egyház előtt kötött házasságok felett. Tehát mig az alap nincs letéve, én a tetőt fel nem teszem ; következőleg mig a czivil-házasság nincs behozva, én az eddigi szervezetei: akarom megtartani: sőt behozni azt, hogy a protestánsoknak is legyen egyházi bíróságuk. Pártolom a miniszteri szerkezetet. (Szavazzunk!) Nyáry Pál: T. ház! Bizonyára nem szólási viszketeg bánt, és nem azért szólalok fel épen ez időben , midőn ugy látom , a t. háznak hallgatási türelme már fogyó félben van ; hanem felszólalok azért, mert nem tartok vesz éhyesebb valamit, mint ha a tanácskozás nem azt eredményezi, hogy a fenforgó eszmék tisztuljanak, hanem épen ellenkezőleg, hogy összezavartassanak. (Helyeslés.) Itt a kérdés egyedül a szent székek házassági ügyekben gyakorolt biróhatóságnak megmaradása vagy megszüntetése. A kérdés ez. Ezen kérdésre nézve én röviden kijelentem , hogy a jogügyi bizottság véleményét pártolom. Ezt indokolni .hosszasan nem akarom, mert már előttem többen, különösen Tisza Kálmán és Várady Gábor t. barátaim azon érveknek legnagyobb részét elmondották, melyeket én is felhozhatnék ; hanem felszólalók azért, mert a házban többen a kérdést magát szem elől tévesztvén, más térre mentek át. E más térre ment át Greduly Lajos t. tagtár-