Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-300

174 CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20. 1868.) igazság, ezt kívánta volna a már kimondott és elfogadott jogegyenlőség magasztos elve; ezt követelte volna azon alaptalan vádak, rágalmak megczáfolása, melyeket irányunkban elleneink szórni szoktak, azt mondván, hogy a magyar nemzet a század kívánalmainak, az előhaladás elveinek felfogására képtelen és a haladás nagy elveit egyátalán intézményeiben érvényre emelni vonakodik. Nem lehet, miszerint sajnálatomat ne fejezzem ki az iránt, hogy n jogügyi bizottságnak szabadelvű nyilatkozata ellen épen azon férfiak szólalnak föl, kiktől megvárta volna a nemzet, hogy a szabadsági eszméknek zászlóvivői legyenek. Az 1848. XX-dik íörvényczikk kimondotta minden vallásfelekezetre nézve a tökéletes jogegyenlőség elvét. Uraim ! a magyar országgyűlésnek igen sok teendője van még arra nézve, hogy az 1848-ban kimondott nagy elveknek érvényt szerezzen, életet adjon. Meg kell szüntetni, és reménylem, nem messze van azon idő, midőn a magyar országgyűlés meg fogja szüntetni egyik vallásfelekezet egyházi rendének tulcsapongásait és kiváltságait, meg fogja szüntetni azon kellemetlen súrlódásokat, melyek a vegyes házasságok körül mutatkozni szoktak. És én részemről a jogegyenlőség elvei életbe léptetésére első lépésül tekintem azt, ha a jelen országgyűlés kimondja az egyházi biróságok végleges megszüntetését, kimondja, hogy a házassági perek kivétel nélkül a világi bíróságokhoz utasíttatnak. Ennek kimondása, uraim, egy részfizetés azon váltóra, melyet az európai civilisatiotőn a magyarnemzet elé, B melyet a magyar nemzet az 1848-iki alkotmányban ünnepélyesen aláirt és elfogadott. Én hiszem, és meg vagyok győződve arról, hogy a magyar nemzet tudni fogja e részbeli teendőjét s teljesitendikötelességét;kimondom egyszersmind, miszerint a jelen országgyűlésnek erkölcsi kötelessége parancsolja a jogügyi bizottság nézeteit elfogadni, megszavazni. Én a javaslat elfogadása mellett nyilatkozom. Szász Károly : Tisztelt ház ! (Szavazzunk !) Deák Ferencz tisztelt képviselőtársunk beszéde után, azt hiszem, nagy mértékben ki van meritve a kérdés, {ügy van ! Egészen ! Szavazzunk .') Egy pontot nélkülözök csupán előadásában, s azt bátor vagyok röviden érinteni. A jogegyenlőség elvének kétségkívül meg lenne felelve ugy is, ha a szent székek eltöröltetvén, minden válóper egyenesen a világi bíróságokhoz utasíttatnék. De mivel ez a jelen körülmények közt nézetem szerint is lehetetlenség e pillanatban : a jogegyenlőség elvének más módon való kielégítése csak az által lehető, ha Geduly képviselőtársam indítványa ideiglenes rendszabályképenelfogadfatik. (Ellenmondás.) Én teljességgel nem gyönyörködöm és nem is ragaszkodom a szent székek felállásához, legyenek azok katholikusok vagy protestánsok ; de azt hiszem és meg vagyok győződ ve arról, hogy a jelen pillanatban a házasság egyházi hatóságok előtt való kötése egyszersmind azoknak az egyházi törvényszékek által való feloldása szükségességét is magával hozza. A házasság a jelen pillanatban még nem tisztán polgári, sőt nem is túlnyomóan polgári, hanem tulnyomólag egyházi intézkedés, a mennyiben az egyházi hatóságok előtt köttetik, és azért, ha a szent székek a kath. egyházi törvényszékek a váló perekben fentartatnak, akkor az 1848. XX. törvényczikkben kimondott jogegyenlőség elve a többi felekezetekre nézve is csak az által juthat érvényre, ha, ugyanazon jog a protestánsoknak is megadatik. En tehát Geduly t. képviselőtársam módositványához járulok. BobOry Károly (a szószékről) : T. képviselőház ! Nem szólaltam volna fel e tárgyban, t. képviselőház, ha valóban e tárgyra nézve állna, a mint az elő tem szóló Szász Károly képviselő úr monda, hogy az tökéletesen ki van meritve. Ennélfogva azokról szólok leginkább, mik itt előadva nem voltak ; szólok azért, mivel elhitetem magammal, hogy ebben a tárgyban teljesen, sokkal teljesebben , mint képviselőtársaimnak legnagyobb része, tájékozom magamat. Háromféle a vélemény : az első a kormány véleménye, mely a válóperekre nézve a katholikusoknál és keleti szertartású aknái fen akarja továbbra is tartani az egyházi bíráskodást; a második a jogi bizottságnak véleménye , mely az egyházi biráskodÁst még a válóperekre nézve is ugyanezen feleknél el akarja törölni és világi bíróságot akar behozni; a harmadik vélemény lenne ezek ellenében a központi bizottságnak véleménye, a melyet én is elfogadok, de azon módosítással, a melyet Tisza Kálmán képviselőtársam hozzáadott. En is elfogadom azt, s mondom, hogy a házassági perekben való bíráskodásra nézve utasíttassák a minisztérium mielőbb külön javaslatot terjeszteni elő, de figyelembe vételével annak, hogy elvileg mondassák ki a polgári házasság. Ugyanez volt véleményét, képviselőtársamnak, Deák Ferencznekis; ha e vélemény elfogadtatik, akkor leszállok a szószékről. De mégis ki kell némelyeket igazitanomA jogügyi bizottság a világi bíráskodást akarja a válóperekben is behozni, és a fő súlyt arra fekteti, nem hogy a házasági perekben egyházi személyek Ítéljenek, hanem hogy az illető felek hitelvei szerint Ítéljen a bíró. Ennek ellenéiben azt mondom, hogy a polgári biró soha sem ítélhet egy felekezet Hit*Ivei szerint. Annak nem lehetnek más elvei a bíráskodásra, mint maga a törvény. A polgári törvény előtt és polgári bíró előtt nem lehet különbség vallás és vallásfelekezet hivei közt. Polgári bíró és polgári törvény előtt egyenlő