Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-299

CCXC1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 19. 1868.) 155 ságszolgáltatás sokkal gyorsabb és correctebb lehet. Mert lehetetlen, hogy egyetlen egy felebbviteli compact fórum annyi teendőt meggy osszon. Hallottuk az igazságügyi miniszter úr által előhozatni , hogy jelenleg 4000 felebbvitel létezik a királyi táblánál, és meg vagyok győződve, hogy lehetetlen oly nagy tömeget egy registratura mellett egy fórumnak evidentiában tartani. És habár ugy látszik, hogy az igazságszolgáltatás a nemzetiségi kérdéssel semmi összefüggésben nem áll, a mint Bónis Sámuel képviselő úr ezt állitani méltóztatott, mindamellett erős hitem, hogy a jelenlegi törvényhozásnak egyik legszebb feladata az, hegy oda törekedjék, hogy minden gyanút elhárítson* mintha egy nyelvnek uralmát akarná megállapítani, a mint ezt az 1848-ki törvényhozás tette, a minek eredménye azonban a reactio győzelme volt. Igenis, t. ház, ez véleményem szerint egy igen nevezetes és lényeges politikai ok. Azon érv, hogy miután ezúttal alulról nem coordináljuk a forumokat, hogy ennek következtében a királyi táblának ezentúl is Pesten centrálisáivá kell maradnia: ez meggyőződésem szerint keveset nyom. Mert, hogy mi ezúttal alulról nem coordináljuk a forumokat, ez egyátalában nem praejudicálhat annak, hogy legalább felülről coordináljuk azokat, a miket ideiglenesen lehet behozni. Nézetem szerint ezen eljárás a jövő coordinatiónak egyátalában nem fogna praejudicálni. Megvallom, én még annak okát sem látom, mért ne lehetne most alulról coordinálni a forumokat. Mondassék ki, hogy a juridicum a politieumtól végkép elválasztatik, és akkor azt hiszem, hogy a coordinatio könnyű lesz. Vagy talán azt hiszik, hogy jelenleg in parlibus nem létezik elég kitűnő jogtudós ? Csalatkoznak. Nekem erős meggyőződésem , hogy minden vármegyében létezik annyi jogi capacitás, hogy azokból egy tisztán juridicum forumot ki lehetne állitani. En tehát mindezeknél fogva a decentralisatiót s igy a miniszteri javaslatot pártolom, pártolom pedig annál inkább, mert meggyőződtem Bónis Sámuel t. képviselő úr előadása által, hogy azt kivánja, és alkalmasint elvtársai szintén azt kívánják, hogy a királyi tábla örökre felosztatlanul maradjon. Besze János: Bónis Sámuel barátom a szemével bekötött igazságot egy nap, egy világitó nap fénysugaraiban szemléli. (Derültség.) Valójában, t. ház, azt hittem mindig, hogy a nemzet ájtatossága és komolysága templomában szólalok fel. Én senkit jogosítva nem hiszek arra, hogy felszólalásomat vagy bárkiét is kinevesse, mert akkor kiki saját magát neveti ki. (Helyeslés.) Az igazságszolgáltatás egy nap fénysugarai, melyek szétlövelnek mindenüvé és éltetnek mindent, és a mint ez áll, ugy szükséges, hogy a törvény is a közönséges mindennapi életnek súrlódásaiból emelkedjék ki, s megfelelő legyen a nemzet szükségeinek és a nemzet egyes tagjai jellemének is. Ha ily törvények nem hozatnak, haszontalanok, mert igazságot soha sem fogunk találni. A magyar nép jelleme könnyen fellobbanó, perlekedni pedig, ha eleinte egy pár csillapító szóval szomszédja, jó barátja hozzáfordul, nem igen hajlandó. De ha egyszer prókátor kezére jut, akkor pörlekedik, appellál és repellál, utolsó szilvafájáig. Ha ez a magyar ember természete, midőn a törvényhozó azt kivánja, hogy az igazság gyorsan és olcsón kiszolgáltassák, szükséges, hogy a kezelésről is gondoskodjunk. A magyar nemzet patriarchális modoránál fogva minden európai civilisált nemzetek között legfogékonyabb a békebirőságokra. Mig igazságszolgáltatásának fő alapja a jól rendezett békebiróságokra nem fektettetik, addig lehet ugyan igazság, de csak a prókátorok és a számos fiskálisok ügyessége következtében, addig a törvénynek rozsdáin rágódó számtalan seregek gyarapodása mellett a köz vagyonosság elszegényedik és a nemzet kezébe koldusbot adatik. Uraim, a békebiróság egyedül van hivatva a magyar nemzet jelleméhez. Világszerte minden polgárosított nemzetnél már be van hozva. Angliában már III. Eduárd idejében 1327-ben hozatott be, és jelenleg Angliában 4000 békebiró létezik. Francziaországban csak a Constituante hozta be, mely okulva Anglia példáján, üdvös voltát átlátta és 1790—91-ben kis körben alkalmazta; de már későbben Napóleon annyira terjesztette, hogy a Code civilnek számtalan szakasza különösen az enyim és tied fölötti, az atyafiak és családi rokonok közötti rendelkezéseket arra bizta. Es mi az eredmény ? Az, hogy Francziaországban egy esztendőben 490,000, tehátmajdnem fél millió perből, melyet a békebirák előtt kezdettek, csak 3274 appelláltatott, azaz csak 3274-ből vált per. Ha Magyarországban a békebirák intézménye behozatnék, igaz, hogy kevesebb stemplit fognak fogyasztani az emberek, de az igazság rögtön ki fog szolgáltatni: mert a mint ismerjük perlekedési rendszerünket, méltóztassanak széttekinteni, országszerte a perlekedés ölte meg számtalan telkekkel biró számtalan polgártársunkat, kik talán kétszáz forint adósságért ügyvédek kezébe kerültek, a megintések, ügyvédi kontók, birói látogatásokkal stb. 5—600 forintra felment a költség; az első árverésnél nem akadván, ki megadná a birtok becsárát, a második árverésnél három, négy, ötszáz forintért leüttetett oly telek, mely ugyanannyi ezer forintot ért, és igy Esztergom megyében csak egy helységben, Bátorkeszin, 18 egész telek alig pár 20*