Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-296
134 CCXCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 10. 1868.) szakasznak ama megszorítását, mely szerint a 6%-ot meghaladó kamatok iránt a felek Írásban tartoznak szerződni, nern pártolom. Nem pártolhatom pedig azért, mivel az előre bocsátottak szerintjogelvet sért. De nem pártolhatom azért sem, mivel a pénzforgalmat megnehezíti, melynekmegkönnyitése pedig az uzsoratörvény megszüntettetésének épen egyik feladata. De megvallom, t. ház, hogy jogi következetlenséget is látok abban, hogy a tőkére nézve, mely a principale, szóval szerződni lehet, ellenben kamataira nézve, tehát accessoriumra, szóbeli szerződést kötni nem lehet, hanem Írásbeli szerződést kell kötni, melynek költségei kis sommáknál sokszor magát a kamatot megkétszerezik. Ha törvényeket készítünk, (Zaj. Halljuk!) kérzitsük azokat ugy, hogy akadály nélkül teljesíthetők legyenek, hogy ne legyen senkinek alkalma azok kijátszásával menedéket találni. (Helyeslés halról.) A törvényjavaslat megszorítását e szerint utilitási szempontból sem lehet védeni. Mellőzve, hogy az utilitásnak oly szembeszökőnek kell lenni, hogy annak jogelvek, a felek szabad akarata és a százados szokás feláldoztassék, mit akar végre a javaslat a megszorítással elérni ? talán azt, a mit a t. igazságügyminiszter úr mondott, hogy a nép a hamis tanuk alapján való zsarolástól megmentessék ? Elismerem, hogy ez nemes czél; de én részemről, kivibetlennek tartom. Ugyanez áll minden más szerződés, minden más üzletre íézve is; mert a ki képes hamis tanukat a kamat mennyiségének igazolására szerezni, képes azokat ugyancsak a tőkére nézve is és pedig tekintet nélkül arra, hogy a szerződés szóbeli vagy pedig irásbeli-e? (Helyeslés balról,) miuUín az írásbeli, és kiváltképen nálunk, az írástudatlan népünknél: „lucüs a non lueeudo" mert nem magok irják és nem írják alá, hanem rendesen keresztvonással vagy más jegygyei látják el; következőleg tartalmát ép oly kevéssé tudják, mintha nem volna írott a szerződés. Ezen okoknál fogva a t. ház magas figyelmébe ajánlom ezen módositványomat, melynek, azt hiszem, sokkal több eredménye lesz, mint azon megszorításnak, mely a t. miniszter úr részéről javaslatba hozatott és az uzsoratörvények megszűnte után is a tőke forgalmát akadályozni fogja. Elnök: Elfogadja a t. ház a törvényjavaslat első szakaszát az eredeti szövegezés szerint ? (Elfogadjuk!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Közbeszólások: Halljuk a módositványt!) PaiSS Andor jegyző (olvassa újra Manojlovics Emil módositványát.) Elnök: Akik az eredeti szöveget elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget elfogadja; ennélfogva a módositás elesik. PaiSS Andor jegyző (olvassa a 2-dik szakasztó) Zichy Antal előadó: A központi bizottságnak e szakaszra nézv nincs ésrevétele. PaiSS Andor jegyző: T. ház! E szakaszra nézve ugyanazon módositványa van Manojlo vics képviselő urnák (Halljvk!) t, i., hogy a 2-dik szakaszból maradjon ki: „ha írásbeli szerződés nem létezik". ManojlOViCS Emil: Módositványomat viszszavonom, mert az [természetes következménye az előbbenínek. Elnök : A t. ház a 2. szakaszt elfogadja. PaiSS Aíldor jegyző (olvassa a 3 .szakaszt.) Zichy Antal előadó: A központi bizottság az utolsó sorban e szavak helyett: »vagy jobb minőségű" ajánlja ezeket: ,,vagy más és jobb minőségű." Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság módosítását? (Elfogadjuk!) A 3-dik szakasz tehát a szerint fog ki igazíttatni. Szontagh Pál.(gÖmöri): A felolvasott szakasz tovább terjed, mint a javaslat czime, és tovább mint a mennyire, legalább csekély véleményem szerint azt üdvösnek tartom. Hogy eltöröltessenek az uzsorára eddig hozott büntetések, ez iránt véleménykülönbség nem volt. s ha valaki kétkedett róla. bizonyára meggyőzték volna az igazságügyéi- urnák előadott okai és érvei. Elmondocta az igazságügyéi' úr, hogy utálattal fordul el lelke az uzsorától. Én is abból indulok ki, hegy e mellett az uzsora még nem sztint meg létezni, annál kevesbbé szűnt meg erkölcsi bün lenni; én tehát csak odáig szeretném e törvényjavaslatot terjeszteni, hogy valammt sok más erkölcsi bűnt nem büntethet a polgári törvény, ez iránt is mondanók ki, hogy a többit az illető felekre bízzuk, de ne törvényesítsük, ne szentesitsük az uzsorát az által, hogy minden korlátozás nélkül mindent törvényesen végrehajthatónak mondjunk ki, Engedelmet kérek, hogy ezek illustratiójául csak egy példát hozzak föl, mely különösen népünknél könnyen lehető. Oly szerződést köt valaki, hogy pl. 1000 írt után fizetne az első t frtot, a másikra kettőt, s azután is tovább. Ha ezen illlető fél elég könnyelmű volna erre vállalkozni, vagy családja nem tud róla semmit, és ez több évig így marad, és az adós elhal, kérdem, végre fogjáke hajtani az örökösökön? (Végre!) Ez erkölcsi lehetetlenség; tessék kiszámítani. Ezer forintból több lesz 2 milliónál. Én ily korlátlan szabadságot veszélyesnek tartok, különösen ott, hol annak kellő óvszere nincs.