Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-296
CCXCVL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 10. 1868) Í35 Ha még korlátolva volna egyedül a bejegyzett ke reskedó'k és gyárosokra nézve, vagy hitelintézettel biró városok lakóira nézve, meg tudnék nyugodni; de ismervén népünk könnyelműségét a kölcsönvételnél, ily fölvételek elvállalásánál nem szeretnék sok becsületes, de könnyelmű családot néhány ügyes, elmés embernek áldozatul hozni. Én tehát e szakasz kihagyását indítványozom. Tisza Kálmán: Meg kell vallanom, t. ház, előttem szóló képviselő urnák álláspontját, szemben e törvényjavaslattal, kezdem nem érteni. Mert ha ö bizonyos kamatnál nagyobb kamat követelesében erkölcsi bűnt talál, akkor igen csodálom, hogyan szavazhat arra, hogy az uzsoratörvény egyátalán eltöröltessék. Mert, ha van ily bűnös uzsora, akkor ellene törvényt kell alkotni, ha ellenben azon szempontból indul ki a t. képviselő úr, melyből a minisztérium kiindult, s melyből részemről én is kiidulok, hogy a kamatlábat helyesen csakis a szabad verseny határozhatja meg, akkor semmiféle olyas korlátozás, a milyenről ő beszél, egyátalában életbe nem léphet. Mert vagy bűn az uzsora, akkor törvényt kell ellene hozni, vagy nincs ily értelemben uzsora, akkor nem lehet a szabad versenyt korlátolni. Én tehát e szakaszt feleslegesnek tartom ugyan, mert ha sehol sem lett volna kimondva, mégis állana ; de épen azért, mert semmi olyast nem foglal magában, mi a dolog természetének meg nem felel, meghagyandónak tartom. Nyáry Pál: T. ház ! Egészen más szempontból tekintem ezen harmadik szakaszt. Tökéletesen megegyezem azon indokokban, melyeket Tisza Kálmán barátom előadott; de nekem azon észrevételem van, hogy minekutána ezen törvényjavaslatban nem soroltatnak elő" az uzsorának esetei, itt a harmadik szakaszban pedig épen egy eseíe az uzsorának van felemlítve: nem látom helyét akkor, mikor kimondatik, hogy az uzsoratörvények megszüntettetnek, miért jelöltetik ki a harmadik szakaszban ezen eset? En ennélfogva azt hiszem, hogy ezen harmadik szakasz ezen törvénynek derogál azért, mert abból azon következtetést vonhatná valaki, hogy miután ez specifice megengedtetik, a többi tiltva van. Annálfogva bátor vagyok azon módositványt beadni, hogy ezen 3-ik szakasz hagyassék ki. (Helyedés.) Horvát Boldizsár igazságügyminlszter: T. képviselőház ! A harmadik szakasz kihagyása az egész törvényjavaslatnak alapelvével ellenkeznék. Az uzsora, vagyis az, a mit annak nehezünk, volt eddig a kamatban, és lehetett a tőkében. Ha a kamatokban a szabad forgalomnak nyitunk tért, uzsora nincs; ha azt mondjuk, hogy a kamatokban, akkor következetesen ki kell mondanunk azt is, hogy a tőkére nézve fönállt uzsora is megszűnik. Vannak szerződések, például valaki nem kamatot köt ki magának, hanem azt mondja: ad >k 80 frtot, s ezért fogsz nekem adni bizonyos idő múlva 100 frtot. Ez uzsora a tőkében a technikus terminológia szerint. Tehát e 3-ik szakasz világosan kiakarja mondani, hogy a szerződés ezen neme sem tartozik a tiltott cselekvények közé és nem esik büntetés alá. A mit Szontagh Pál tisztelt barátom mondott, hogy a könnyelműséget akarja visszaélések ellen oltalmazni, erre csak azt válaszolom, hogy akkor a státus gyámsága alá kellene helyezni ezreket és ezreket. Mi e könnyelműségeket az anyagi romlástól nem fogjuk semmi törvényhozási rendszabályok által megvédeni tudni. Ha van mégis rendszabály, mely által a nép könnyelműségét megorvosolhatjuk: az az igazságszolgáitatás kérlelhetlen szigora, mert a mi könnyelművé tette a fizetésben népünket, az nem volt más, mint azou elv, hogy a törvénykezési eljárás az alperesnek kedvezett. Szoktassuk a népet gyors és pontos igazság-kiszolgáltatásra, menjen át a nép vérébe a pontos fizetés, és valahányszor a pontos fizetést megtagadja, legyen nyakán a végrehajtás ; és jót állok, hogy egy pár esztendő múlva a nép könynyelmüsége meg fog szűnni. (Helyeslés.) Nem csinálok belőle titkot, hogy lesznek áldozatok ; de minden uj törvényhozási intézkedés, minden uj intézmény megkívánja a maga áldozatait; ám ha czélt akarunk érni, ezen áldozatoktól visszariadnunk nem szabad. (Elénk helyeslés.) Nyáry Pál: Valóban kezet fognék miniszter úrral, (Felkiáltások: Kétszer nem szólhat! Elnök csenget,) ha ezen eset ez előtt is nem tekintetett volna uzsorának; de én emlékszem, és talán többen is vannak közöttünk olyanok, kik birák voltak, azok is tudhatják, hogy az uzsorának legtöbb esete épen az volt, hogy azbizonyittatott be, hogy többet köteleztek a szerződésben, mint a mennyit kaptak. Ez vonta magával azután azt, hogy a törvény kötelezte a felperest, mutassa be az úgynevezett numeratiót. Ha nem volna esete azon több tőkekötelezésnekj akkor igazat adnék a miniszter urnák ; de miután ezen eset is előfordult, nem tartom szükségesnek azon szakaszt, mert ha bele teszszük, a többi esetek, melyek nincsenek bele téve, némileg legálisáivá lesznek. Én nem azt mondom, hogy annak ott maradása káros, hanem ast mondom, hogy annak ittmaradása szükségtelen. (Felkiáltások: Maradjon!) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Az elvre nézve nem térünk el egymástól; hanem meg fog nyugodni a t. képviselő úr azon
