Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-295

126 CCXCV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 9. 1868.) igen szívesen kibocsátja. Az ország rendéi ezt törvénybe igtatták, és odatették a törvény világos szavaiba, hogy „addig pedig, mig a visszaváltás történik, nem örökvételi, hanem zálogjog czimén bírhatja és használhatja a jász-kun kerületet a német lovagrend; a kiváltásra pedig, ámbár az 1608-diki koronázás előtti törvény szerint, ezen visszaváltás is, mint koronajószág vizszaváltása, az ország rendéit illetné — ezek a törvény szavai, — ő felsége az ezen fekvő summának felét a maga kincstárára átveszi; a másik fél lerovására nézve, mely miután felét ő felsége átvette, a rendeket illetné, beleegyez ő felsége, hogy azon összeg, melyet a jász-kunok fizetni tartoznak a neoaquistica commissióba, arra fordíttatnék ; a felülmaradt részt pedig, vagy mint a törvény mondja: „a felesleget" az ország rendéi fogják kárpótolni az ország közjövedelmeiből. A Jász-kun kerület f.ddig is előteremtette ezen kiváltási összeget, s most ezt akarja kárpótoltatni. A törvény szavai, az én nézetem szerint, igen világosak: mert azt mondja az 1715. XXXIV. törvényczikk : „Jóllehet a kunok és filiszteusok, a korábbi időkben bizonyos közszükségekre előlegezett pénzösszegért, a nemes német rendnek — más koronái birtokokra nézve ez előtt gyakorolt példa szerint — eladattak volna ; de mivel az emiitett rend, a karoknak s rendeknek az ellen tett hathatós felterjesztésére, és az e végett rendelt királyi bizottság közbenjárására , a követelt örökvételi jogról való lemondásának készségét kijelentette, csakhogy az általa letett pénzösszegnek visszanyeréséről biztosíttassák : „1. szakasz. Annálfogva azon kunok összes birtokában s jövedelmek behajtásában, csupán felpénz, vagy zálogjog és czimalatt, mig az általa előlegezett, és királyi kamarákkal eszközlendo számadás mellett kitudandó teljes összeg letételéig s visszaadásáig,'.meghagyatik s megállapíttatik. ,,2. szakasz. Jóllehet ugyanezen felpénz és zálogos összeg megtérítése s annálfogva az ország közjavára s eló'menetére elidegenített koronái javaknak visszaváltása a koronázás előtti 1608-dik évi XXII. törvényczikk értelmében ^és hasonlóságánál fogva, egyedül az ország rendéi kötelességének tartatik : mindazon át azoknak legalázatosabb kérelmükre, ő sz. felsége, azon összegnek felét királyi kincstára és ügyészségére kegyelmesen átveszi, és a másik a karok és rendek által megtérítendő felerészhez való járulás tekintetéből, azon pénzmennyiséget, melyet a jelenlegi országgyűlés X. törvényczikkének erejénél fogva, az uj szerzeményi birtokoktól, az annyira költséges visszaszerzésnek megtérítésére fizetni tartoznának, különös kegyelméből szintén arra fordítani kegyelmesen megengedi, s a mely felesleg összeg kívántatni fog, a rendek által, az ország közjövedelmeibó'l pótlandó." Ez, ugy hiszem, alapja a jász-kun kerület követelésének. Nem úrbéri, nem is azzal rokon természetű, nem is olyan örökváltság, mint az úrbéri örökváltság, hanem olyan kötelezettség, melyet 1715ben elvállaltak a rendek; éá én ezt, mint törvényben gyökerező követelést pártolom. (Helyeslés.) I)e nem ide, hanem külön törvényezikkbe kívánnám azt igtattatni. Mivel pedig itt számitásnak van helye, mert először ki kell számítani, mennyi volt azon idő, és mekkora a váltság összeg ? továbbá miután annak felét a kincstár vállalta magára, másik felére nézve pedig a neoaquistikus jövedelmeket assignálta ő felsége, kikeli számítani, mennyi volt azon comissiónak jövedelme ? Szóval: mi azon felesleg, melyet akkor az ország elfogadott? Azért jelenleg csak azt kívánom elvben kimondani, hogy a jászkun kerület ezen kívánat át pártolom. Az erről szóló törvényjavaslat részletes kidolgozását leginkább szeretném magára a minisztériumra bizni. (At alános hdyeslés.) Pap Mór: Én, t. képviselőház, ezen már előleg az igazságügyminiszter által fölemiitett, és most legközelebb Deák Ferencz képviselőtársam által is kijelölt utat elfogadom és ahhoz hozzájárulok, s csak azon kérelmemet fejezem ki, miszerint ezt jelenleg a t. ház határozatilag kimondani sziveskedjék. (Ellenmondás. Zaj.) BÓniS Sámuel: Én ugyanazon elveket, melyeket Deák Ferencz t. kéiDviselötársam e kérdésben is kifejtett, részemről is elfogadom és pártolom; hanem az eljárási módra nézve azt tartom, hogy, amennyiben az egészen különálló indítvány, azt itt jelenleg tárgyalni nem lehet. Hanem tétessék külön indítvány, és az a házban napirendre tűzetvén, tárgyaltatni fog. [Helyeslés.') Elílök: Ennélfogva az indítvány most mellőztetik. Következik a 2Ö-ik szakasz. Bnjanovies Sándor jegyző (olvassa a 20-ik szakaszt.) Zichy Antal előadó: A központi bizottság e szakasz utolját igy óhajtja kifejeztetni: „Az (országos alap ellen az 1848. IX. törvényczikk alapján többé semmi követelésnek helye nem lesz." Ivánka Imre: A jelen törvény szabványait némely érdekeltek ugy magyaráztak, hogy az ő esetök nincs benne ; másoktól meg azt hallottam, hogy benne értetnek azok, kik nem váltották meg az urbériségeket magok, hanem megváltotta maga földesúri birtokát az urbériséggel együtt; en-