Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-295

126 CCXCV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 9. 1868.) igen szívesen kibocsátja. Az ország rendéi ezt tör­vénybe igtatták, és odatették a törvény világos szavaiba, hogy „addig pedig, mig a visszaváltás történik, nem örökvételi, hanem zálogjog czimén bírhatja és használhatja a jász-kun kerületet a német lovagrend; a kiváltásra pedig, ámbár az 1608-diki koronázás előtti törvény szerint, ezen visszaváltás is, mint koronajószág vizszaváltása, az ország rendéit illetné — ezek a törvény szavai, — ő felsége az ezen fekvő summának felét a maga kincstárára átveszi; a másik fél lerovására nézve, mely miután felét ő felsége átvette, a rendeket illetné, beleegyez ő felsége, hogy azon összeg, me­lyet a jász-kunok fizetni tartoznak a neoaquistica commissióba, arra fordíttatnék ; a felülmaradt részt pedig, vagy mint a törvény mondja: „a felesleget" az ország rendéi fogják kárpótolni az ország köz­jövedelmeiből. A Jász-kun kerület f.ddig is előteremtette ezen kiváltási összeget, s most ezt akarja kárpó­toltatni. A törvény szavai, az én nézetem szerint, igen világosak: mert azt mondja az 1715. XXXIV. törvényczikk : „Jóllehet a kunok és filiszteusok, a korábbi időkben bizonyos közszükségekre elő­legezett pénzösszegért, a nemes német rendnek — más koronái birtokokra nézve ez előtt gyakorolt példa szerint — eladattak volna ; de mivel az emii­tett rend, a karoknak s rendeknek az ellen tett hathatós felterjesztésére, és az e végett rendelt királyi bizottság közbenjárására , a követelt örökvételi jogról való lemondásának készségét ki­jelentette, csakhogy az általa letett pénzösszegnek visszanyeréséről biztosíttassák : „1. szakasz. Annálfogva azon kunok összes birtokában s jövedelmek behajtásában, csupán felpénz, vagy zálogjog és czimalatt, mig az általa előlegezett, és királyi kamarákkal eszközlendo számadás mellett kitudandó teljes összeg letételéig s visszaadásáig,'.meghagyatik s megállapíttatik. ,,2. szakasz. Jóllehet ugyanezen felpénz és zálogos összeg megtérítése s annálfogva az ország közjavára s eló'menetére elidegenített koronái ja­vaknak visszaváltása a koronázás előtti 1608-dik évi XXII. törvényczikk értelmében ^és hasonlósá­gánál fogva, egyedül az ország rendéi kötelességé­nek tartatik : mindazon át azoknak legalázatosabb kérelmükre, ő sz. felsége, azon összegnek felét királyi kincstára és ügyészségére kegyelmesen átveszi, és a másik a karok és rendek által meg­térítendő felerészhez való járulás tekintetéből, azon pénzmennyiséget, melyet a jelenlegi ország­gyűlés X. törvényczikkének erejénél fogva, az uj szerzeményi birtokoktól, az annyira költséges visszaszerzésnek megtérítésére fizetni tartoznának, különös kegyelméből szintén arra fordítani kegyel­mesen megengedi, s a mely felesleg összeg kíván­tatni fog, a rendek által, az ország közjövedelmei­bó'l pótlandó." Ez, ugy hiszem, alapja a jász-kun kerület követelésének. Nem úrbéri, nem is azzal rokon természetű, nem is olyan örökváltság, mint az úrbéri örök­váltság, hanem olyan kötelezettség, melyet 1715­ben elvállaltak a rendek; éá én ezt, mint törvény­ben gyökerező követelést pártolom. (Helyeslés.) I)e nem ide, hanem külön törvényezikkbe kívánnám azt igtattatni. Mivel pedig itt számitásnak van helye, mert először ki kell számítani, mennyi volt azon idő, és mekkora a váltság összeg ? továbbá miután an­nak felét a kincstár vállalta magára, másik felére nézve pedig a neoaquistikus jövedelmeket assig­nálta ő felsége, kikeli számítani, mennyi volt azon comissiónak jövedelme ? Szóval: mi azon felesleg, melyet akkor az ország elfogadott? Azért jelenleg csak azt kívánom elvben kimondani, hogy a jász­kun kerület ezen kívánat át pártolom. Az erről szóló törvényjavaslat részletes kidolgozását legin­kább szeretném magára a minisztériumra bizni. (At alános hdyeslés.) Pap Mór: Én, t. képviselőház, ezen már elő­leg az igazságügyminiszter által fölemiitett, és most legközelebb Deák Ferencz képviselőtársam által is kijelölt utat elfogadom és ahhoz hozzájáru­lok, s csak azon kérelmemet fejezem ki, miszerint ezt jelenleg a t. ház határozatilag kimondani szi­veskedjék. (Ellenmondás. Zaj.) BÓniS Sámuel: Én ugyanazon elveket, me­lyeket Deák Ferencz t. kéiDviselötársam e kérdés­ben is kifejtett, részemről is elfogadom és párto­lom; hanem az eljárási módra nézve azt tartom, hogy, amennyiben az egészen különálló indítvány, azt itt jelenleg tárgyalni nem lehet. Hanem tétes­sék külön indítvány, és az a házban napirendre tűzetvén, tárgyaltatni fog. [Helyeslés.') Elílök: Ennélfogva az indítvány most mel­lőztetik. Következik a 2Ö-ik szakasz. Bnjanovies Sándor jegyző (olvassa a 20-ik szakaszt.) Zichy Antal előadó: A központi bizottság e szakasz utolját igy óhajtja kifejeztetni: „Az (or­szágos alap ellen az 1848. IX. törvényczikk alap­ján többé semmi követelésnek helye nem lesz." Ivánka Imre: A jelen törvény szabványait némely érdekeltek ugy magyaráztak, hogy az ő esetök nincs benne ; másoktól meg azt hallottam, hogy benne értetnek azok, kik nem váltották meg az urbériségeket magok, hanem megváltotta ma­ga földesúri birtokát az urbériséggel együtt; en-

Next

/
Oldalképek
Tartalom