Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-295
CCXCV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 9. 1868.) 121 és ők azt mélyebben a múltba óhajtanák vissza vezetni. Előbbi előterjesztésemben szerencsés voltam a t. ház előtt indokolni a kormánynak eljárását. A kormánynak lehetetlen volt más biztos, határozott, igazságos és a körülmények által indokolható határvonalat találni, mint az 1840-iki évet. Kifejtettem, hogy a korábban keletkezett úgynevezett örökváltsági szerződések inkább a hűbéri tartozások átalakitásának természetével birnak, mintsem o]y örökváltsági szerződés természetével, a melyről az 1840-ki VII. törvényczikk rendelkezik. E törvény volt az első, mely a hűbéri viszony örök megváltását megengedé; nagycn term észetes tehát, hogy az előbbeni korban keletkezett szerződések tulajdonképeni örökváltságnak nem is tekinthetők. A kormány tehát annál helyesebben járt el, a midőn az 1840 ik évet vette demarcationalis vonalnak, inert az 1840-ikXII-ik törvényczikk 9. szakasza csak az örökváltsági szerződésekről való gondoskodást tette a minisztérium kötelességéül, és a korábbi időkre vissza menvén, a kormány az 1848-ik évi törvényhozás intentióját túlszárnyalta volna. Nem tudom melyik oldalról, azon indok hozatott fel a kormány ellen, hogy az ez által csak kedvezményt akart némelyeknek nyújtani. Azt hiszem, e vád ellen a kormányt akkor, midőn egy létező törvény magyarázatáról és végrehajtásáról van szó, felesleges védelmeznem. Tanárky t. barátom statisztikai adatokat óhajtott volna előterjesztetni. Semmi kifogásom nem volna ez indítvány ellen, ha ily kényes ügyben, hol számokról van szó, és mai rendezetlen közigazgatási viszonyaink között ez indítvány elfogadása a törvényjavaslat tárgyalását legalább öt évre el nem napolná; és kérdem, hogy ez esetben az időközi kamatot ki fogja veszteni ? Akár a kincstár, akár a nép, az országra nézve egyiránt káros lenne. Átalában, t. képviselőház, a törvényjavaslat felien azért felszólalni, mert az nem ment a legszélsőbb határvonalig, nem tartom logikai eljárásnak. (Helyeslés.) A politikában az „aut Caesar, aut nihil" elvének nem vagyok barátja. A politikában, ha a czélt teljesen el nem érhetem, meg kell elégednem azzal, hogy azt megközelítsem. (Elénk helyeslés.) A törvényhozó testület bölcsesége és igazságszeretete ellen vétenék, ha tovább indokolnám ezen törvényjavaslatot. Nyugodtan nézek eléje, akár megszavaztassák az, akár bukjék. Ha buknék is, ezt nem tekinteném oly bukásnak.^ melyet a kormánynak oka volna szégyeneimé. (Élénk helyelés.) Tisza Kálmán: T. képviselőház ! Én magam részéről is ezen törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadom. Elfogadom, mert megKÉPV, H. NAPLÓ. 186%. X. gyö'ződésem szerint is az az 1848-ki törvény ígéretének beváltása; a mit pedig a törvényhozás ígért, azt beváltani köteles. Nem indokolom bővebben szavazatomat, mert i elvtársaim közül többen, pl. Nyáry Pál és Bónis Sámuel t. barátaim e tárgyban elmondották nézeteimet de nem lehet, hogy Hód-Mező-Vásárhely városa érdemes képviselőjének előadására pár szót ne válaszoljak. (Halljuk!) Azt mondotta a t. képviselő ur, hogy ő óhajtaná, hogy előbb mindig az adatok nyomán az igénybe veendő összeggel jöjjünk tisztába, mielőtt elveket megállapítva, nem ismert nagyságú terhet rónánk az országra. Én velő tökéletesen egyetértek, és nem tehetem, hogy ki ne fejezzem részemről is sajnálatomat a felett, hogy azon adatok, melyeknek beszerzésére a t. miniszter úr szavai szerint csak öt hét volna szükséges, másfél év alatt be nem szereztettek. (Felkiáltások •' Ot évet mondott a miniszter!) Bocsánatot kérek, ugy hát én roszul értettem. De azt hiszem, hogy rövidebb idő alatt is beszereztethettek volna. De engedje meg nekem a t. képviselő úr, hogy ne tartsam egészen megfoghatónak, és csodálkozzam azon, hogy miután még nem oly rég volt az, hogy a t. képviselő úr azok közé tartozott, kik nem látták indokolva, hogy részletes adatokat, az ország erejének számba vételét kívántuk akkor, midőn minden eddigi törvényeinkkel ellenkezőleg száz meg száz milliók elvállalásáról volt szó: most, midőn sokkal kisebb összegről van szó, ezen körülményt elégnek találja arra, hogy be ne váltassák az 1846diki törvényhozás ígérete. (Tetszés a bal oldalon.) Egyébiránt a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadom. (Helyeslés.) MadaráSZ József: T. képviselőház! (Fölkiáltások: A szószékre! — A szószékre lép.) Rövid pár perezre veszem igénybe a t. ház figyelmét, A t igazságügyminiszter urnák és azon képviselőtársunknak, nem emlékszem már, ki volt, ki felhozta, hogy csodálja, mikép azon oldal részéről, mely magát valódilag vagy par excellence 48-asnak vallja, támadtatik meg ezen átalános tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, kötelességemnek tartom részemről és néhány itt jelen levő képviselőtársam részéről, kik magunkat azoknak tartjuk, — mert hiszen ez a mi szabadságunk —(Zaj) nyilvánítani, hogy a részletes vita alapjául a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot elfogadjuk, elfogadom , s mindazokat, mik itt ellenében felhozattak, csakis a részletes vita tárgyául tekintem. Azokra nézve meg lesz magamnak is ellenszólásom. Az átalános tárgyalásnál, ugy hiszem, csak az lehet a kérdés, vajon e kárpótlások az 1848-iki törvény szellemében történjenek-e? Ezt én.mint a ki az 1848-iki alkotmány szellemét érzem és követni óhajtom.
