Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-295
122 CCXCV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 9. 1868.) természetesen nem ellenezhetem,és igy megbocsásson a t. ház, hogy miután a tisztelt igazságügyminiszter úr oka tisztán e rövid felszólalásomnak, ezt mind magam , mind jelenlevő elvtársaim nevében, kik magunkat valóságos 48-asoknak tartjuk, {Derültség) kötelességemnek tartottam nyilvánítani. Elnök: Nem levén senki szólásra följegyezve, a szavazás következik. Azok, kik az úrbéri örökváltságok megtérítésére célzó törvényjavaslatot átalánosságban a részletes vitatkozás alapjául elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik?) A törvényjavaslat átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. BujanOViCS Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét 1 ). Zichy Antal előadót A czimre nézve nincs észrevétele a központi bizottságnak. (Elfogadjuk!) Elnök: A t. ház a czimet elfogadja. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az első szakaszt). Zichy Antal előadó: A központi bizottság ezen két részből álló szakaszt egy más, rövidebb szöveggel óhajtja fölcserélni. Az első rész t. i. átalánosságban mond ki egy elvet, a második rész pedig azt az alkalmazásban mintegy korlátozni látszik. A központi bizottság e kettőt egybefoglalva, a törvény intentióját mindjárt annak elején határozottan, és minden félreértést kizáró módon óhajtaná kitüntetni a következő rövidebb szöveggel: (Olvassa): „1-ső szakasz. Mindazon községeknek és volt jobbágyoknak, kik az úrbér, vagy azt pótló szerződések alapján, akár készpénz, akár természetbeli adózásokból állott úrbéri szolgálataikat, az 1840-ik évi VII. törvényczikk kihirdetése után, úrbéri örökváltsági sserződések mellett 1848-ik évi május l-ig megváltották: az ilynemű szerződéseken alapuló váltságtőke, az alábbi 5-ik szakaszban megállapított mérv szerint, az országos alapból megtéríttetik, ha különben azon szerződések miijd lényeg, mind alak tekintetében az 1840, VII. törvényczikk 9-ik szakaszában foglalt kellékeknek megfelelnek." Bujanovics Sándor jegyző: Két módosítvány adatott be, melyeket fel fogok olvasni. (Olvassa): „Az első szakasz helyett tétessék: „Mindazon községeknek és volt jobbágyoknak, kik az úrbéri, vagy az azt pótló szerződések alapján, akár készpénz, akár természetbeli adózásokból állott úrbéri szolgálataikat, az 183-/,, országgyűlés kezdete óta úrbéri örökváltsági szerződések mellett 1848. évi május 1 -ig megváltották : az ilynemű szerződéseken alapuló váltságtőke az alábbi ! ) Lásd aa Irományok 320-dik számát. 5. szakaszban megállapított mérv szerint az országos alapból megtéríttetik, ha különben azon szerződések mind lényeg, mind alap tekintetében az alkut megkívánt törvényes kellékeknek megfeleltek. Kelt Pesten, 1868. évi október 9-én. Beadják: Kis Miklós, Horváth Döme, Berzeviczy Tivadar, Csörge László." A másik módositvány igy szól: (Olvassa): „Mindazon községeknek, melyek az 1840. évi VII. törvényczikk és mindazon volt jobbágyoknak, kik az 183%. VIII. törvényczikk kihirdetése után" szavakkal vegye kezdetét és a 4-ik sorba igtatni kivánt 1840 iki törvényre hivatkozás mint ismétlés hagyassák ki. Beadja Somogyi László. Elnök: E!fogadja-e at. háza központi bizottság nézetét ? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A t. ház az 1 -ső szakaszt a közp .mti bizottság szerkezetében fogadja el. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 2-ik szakaszt.) Zichy Álltai előadó: A központi bizottságnak a szakasz 2-ik pontjára az az észrevétele van, hogy első sorában „tőke részleteknek'' után közbeszúrandó : „ 1848. május." A kamatokra nézve elágaztak a központi bizottságban a szavazatok. Négy osztály azon nézetben volt, hogy átalában semmi kamat ne adassék. Ennek ellenében négy osztály pártolta az eredeti javaslat azei-mt az 5%-kos kamatot. Mind a két nézet mellett lehet fontos okokat felhozni, és ezek latolgatása után ezen harmadik nézet fogadtatott el — csupán közvetítő gyanánt, mert csak egy osztály lépett föl ezen inditványnyal, — hogy a kamat 5%-ról 2"A 7 u-ra szállíttassák le, és a kik semmi kamatot nem akartak, inkább a kevesebbhez állottak, mint a többhöz. Ez a dolog története, mit bátor voltam egész objectivitással előadni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Manojlovics Emil módositv••Ingát): „A 2-ik szakasz 2-ik alineája maradjon ki." Manojlovics Emil: Én sem a kormány előterjesztését, mely kamatok fejében 5%-ot, sem a központi bizottság jelentését, mely 2 % perczentet fizettetni javai, el nem fogadom, hanem a kamatokat teljesen megtagadni kívánom, és pedig a következő okoknál fogva : 1-ször , mivel azon volt jobbágyok , kik 1848 előtt örökváltsági szerződésekre léptek, azt bizonyára nem azon reményben tették, hogy a váltságul fizetett összeget valaha visszanyerik, s hogy azért a méltányosságnak, mely az 1848. XII. törvényczikk 9 szakaszában bangoztatik, nagyon is elég lesz téve. ha magát a váltsági tőkét az országos alapból megfizetve, következőleg földjeiket, más polgártársaik rovására ajándékba kapják: és
