Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-263

90 CCLXHI. ORSZÁGOS ÜLÉS (Július 15. 1868.) finánczhivatalnok rendelkezik a megyével és annak hivatalnokaival. (Ellenmondás.) Engedelmet kérek, ben van a szövegben, majd felolvasom a 68. szakasz utolsósorait, melyekigy hangzanak: „A mik iránt az illetékes pénzügyi hivatal vagy annak kiküldött tagja által fel fognak szólittatni, hatáskörük szerint teljesítsék." Ez pedig igazolja fentebbi állításomat. Tehát, a mint mondom, ez az, a mit Tisza Kálmán igen helyesen és igen óvatosan kikötött. Továbbá, méltóztassanak megbocsátani, én csak azt a törvényt tartom jónak, a mely átalános elvekben mondja ki. a mit akar, s a casuistika terérenem megy. Hiszen ezen adótörvények % részben oly utasításokat tartalmaz, melyeket alkalmasint maga a pénzügyminiszter adhatott volna ki alárendeltjeinek, s igy különösen a megyéket illetőleg annyira átmegy a casuistika terére, hogy azt is megszabja, hogy a megyék miként tanácskozómnak, hogy az elnök mit csináljon, név szerinti szavazás mikor legyen. A mi épen olyan különös, mint ha például a képviselőháznak előre megszabnák, hogy ilyen vagy olyan esetben csak név szerinti szavazás utján határozhat. Ezt, azt hiszem , miután ez kizárólag a házirendre vagy házszabályokba tartozik. nem venné jó néven a képviselőház. Ha majd a megyék rendezése lesz tanácskozás tárgya, minden egyébről igen, de azoknak tanácskozási rendjéről még akkor sem lenne jogos törvényt alkotni. Es most az adóbehajtási törvény tárgyalásánál a megyék önkormányzatátkorlátolni akarni, nem csak fölösleges, de boszantó is. Annálfogva, miután ezen elveket Tisza Kálmán képviselőtársam módositványában feltalálom, igen kérem a t. képviselőházat, méltóztassék azt azon pontokra vonatkozólag, melyeket ő kijelölt. a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, s pontonkint szavazni fölötte. Justh József: T. ház! Meg vagyok győződve, hogy senki sem fog engem azzal gyanúsítani , hogy a munieipiumoknak nem volnék barátja; már megőszültem tanácskozmányaiban, s ha valaki szerette a municipiumot, bizonyára én vagyok az. Azonban figyelemmel kell lennünk, hogy épen akkor, midőn a municipium védelmére kelünk, olyasmit ne tegyünk, a mi által a municipiumok volnának egyenesen veszélyeztetve. {Helyeslés jobbról.) Mikor fogna ez történni, bátor leszek későbben megfejteni. En is, épen ugy mint Várady Gábor t. barátom tévé, elismerem és ki akarom terjeszteni a felelősség elvét a municipiumokra; s azt is kívánom, hogy a kincstár jövedelme biztosítva legyen ; s midőn ezt kívánjuk, lehetetlenség, hogy olyan intézkedést léptessünk életbe , mely által ezen kettős czél épen nem volna elérve. Megvallom, t. ház, ha mi a régi megyéket össze akarjuk hasonlítani a mostaniakkal, akkor egészen más téren fogunk állani. Az előbbeni megyék egészen más elemekből voltak összealkotva, s méltóztassanak figyelemmel lenni arra, hogy a mostani megyék nem képviseltetnek ugy mint akkor, hanem a mostani megyék csak egy bizottság által képviseltetnek, mely az 1848-ki törvények szerint a megalkotandó közgyűlésnek leend felelős. Monda továbbá, hogy ne tétessenek olyan intézkedések, melyek által oly akadályok gördittetnének, melyek folytán a megyék a független s felelős kormáirynyal nem volnának összeegyeztethetők. En megvallom, ez fő tekintet előttem; de ha mi azt kívánjuk, hogy a parlamentalis kormány felelős legyen mindenben, akkor természetes logikája ennek az, hogy felelős legyen mindenki, az első tisztviselőtől kezdve az utolsóig, és hazánkban ne működhessék oly testület, melyet felelősségre vonni absolute nem lehet, s mely ha vonatik is, mindig bizonyos sérelmet foglal maga ban, valljuk meg igazán, vagy a kormánybiztosnak, vagy a királyi biztosnak kiküldetése által. Mondatott, hogy a 78. szakasz foglal magában oly intézkedést, mely ugy szólván praejudieál a jövő szervezésnek. Mit foglal magában e szakasz egyebet, mint a törvény sanctióját? A törvényes sanctiót eszközölni a törvényhozásnak lesz mindig kötelessége, ámbár még e sessióban fogja szervezni a törvényhatóságokat. Ha e tekintetben nincs provideálva, természetesen a törvényhozás fel van híva, miszerint ha érvényt akar szerezni saját törvényének és nem akarja függővé tenni a tör1 ényhatóságok sokszor külön felfogásától, kénytelen a sanctiót is követelni. Várady Gábor barátom hivatkozott az 1840-ki XV. törvényczikkre. Előttem is ismeretes ezen. szakasz; csak az a különbség, hogy a mire az vonatkozik, az egészen különböző dologban különböző hatóságok által tétetik. Itt a megye nem fungál mint administrativ testület, hanem itt egyenesen kötelessége mint birónak végrehajtani a hozzá küldöttt váítóbirósági ítéleteket. Ezt a közigazgatásra azért volna veszélyes áttenni, mert akkor a megyei tisztviselők, kiktől leginkább méltóztatnak félni, még a közigazgatási dolgokban sem volnának alávetve a megyéknek, hanem oly hatalomnak, mely egyenesen felettök rendelkeznék. Azt is hallottam említeni, hogy az által a megye praetereáltatnék, ha egyenesen a pénzügyi közegek által szólittatnék fel az illető tisztviselőség. Bátor vagyok ezeket az odiose kimondott pénzügyi közegeket illetőleg egy megjegyzést tenni. Azelőtt, midőn még nem volt alkotmány, mi csakugyan nem igen különös sympathiával viseltettünk a