Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

54 CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 13. 1868.) ház megállapodása, mely tehát ujabb szerkezeti változtatás alá többé nem kerülhet. (Helyeslés. A központi bizottsághoz!) Csengery Imre: T. ház ! Én azt hiszem, formai tekintet áll ellene annak, hogy Bónis képviselőtársunk inditványát el lehessen fogadni. A házadóról szóló törvényjavaslat még a ház előtt van, arra nézve tehát a ház még intézkedhetik és határozhat az inditvány értelmében. A bélyeg- és illetékek iránti törvényjavaslatra nézve azonban a dolog másképen áll, mert ez már a főrendi házhoz ie fölvitetett és ott el is fogadtatott és csekély stylaris módosítással jött vissza. Véleményem szerint tehát a dolog mostani stádiumában a bélyegtörvényre nézve további tanácskozásnak nincs helye, kivéve azon módositást, melyet a felső-ház jónak látott e törvényre vonatkozólag ajánlani, mire nézve a t. ház még tanácskozni fog. Egyébre nézve, hogy azon törvényen a t. háznak már változtatni nem lehet, épen végzésileg is mondotta ki a t. ház akkor, midőn ezen szakaszt a törvényből kihagyatni rendelte, és a törvényjavaslatba magába is befoglalta, hogy a házadóról szóló törvényben a rendelt módon lesz beigtatandó. Véleményem szerint ezen eddigi megállapodásokat felforgatni nem lehet, hanem a megállapodás érdemében meg van határozva, hogy a ház a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatban ugy intézkedjék, mint jónak látja. BÓniS Sámuel: Felhivom a ház figyelmét, hogy midőn a bélyegadó összege lett volna tanácskozás alá veendő, a ház azt mondta, hogy ez iránt még nem intézkedhetik, mivel előbb a házadó iránti törvényjavaslatot kell ellátni a háznak, s igy itt ür maradt. Az, hogy most visszaküldetett a felsőház által egy stylaris észrevétellel, ugy hiszem, nem képezhet formai tekintetben akadályt, miután fentartottuk, hogy ez iránt későbben fogunk határozni , s ennélfogva a forma ellen nem vétenénk, a lényegre nézve pedig hasznot tennénk, hogy ha visszautasitnók az osztályokhoz. Elnök: Elküldöttem már a határozatért, mert ugy hiszem, a végzés az volt, hegy erre nézve a ház később fog intézkedni. Ghyczy Kálmán: Ha nem változott volna meg azóta, mióta a ház a t. elnök ár által emiitett határozatot hozta, ha, mondom, azóta nem változott volna meg a tényállás: akkor az előbbi határozat talán nehezebben volna módosítható, mert akkor a bélyegadó iránti törvényjavaslatot a ház már elvégezte és átküldte a főrendekhez, kérvén, hogy azt a főrendek egész kiterjedésében elfogadják ; s akkor a további tárgyalás megszűnnék. De idő közben és épen most osztatik ki a főrendek üzenete, mely szerint ok magok is változtatást kivannak tenni ezen törvényjavaslatban. A két tábla között tehát az értekezés ezen két törvényjavaslatra nézve még befejezve nincs. Nem mondom én azt, hogy a t. ház megváltoztathatna egy előbbi határozatot, melyről a főrendeket már értesítette ; de itt nem is azon határozat megváltoztatásáról van szó, hanem egy oly tárgynak ujabb elhatározásáról van szó, mely előbb a törvényben, mely át volt küldve a főrendekhez, elintézetlenül maradt, melyre nézve, mint Bónis képviselőtársam mondotta, űr maradt a törvényben. Ezen űrnek kipótlására, azt hiszem, a háznak most is teljes joga van, és miután különben is kell a főrendekhez még üzenetet átküldeni a bélyegadó iránt, nagyon helyén lesz, ha azon intézkedés is, mely most a minisztérium által törvénybe igtatni javasoltatik, a főrendekkel közöltetik, hogy ők is hozzájárulhassanak. Én tehát nem látok semmi akadályt, hogy ezen törvény a maga helyére, a bélyegtörvénybe be ne jöhessen. Hogy pedig ez megtörténhessék, a főrendeknek ma kiosztott, a bélyegtörvényről szóló üzenetét ezen ujabb szakaszokkal együtt a központi bizottsághoz utasítanám. Elnök: A t. ház felfogásától és bölcseségétől függ, hogy minő stádiumban látja a dolgokat, és ha ezt vagy amazt el akarja határozni, nem látom át, hogy miért ne tehetné. Egyébiránt, mondom, fölfogásától és bölcseségétől függ, hogy minő utat kivan követni. Ha most a Bónis képviselő úr által tett inditvány elfogadtatik, akkor vissza fogjuk ezeket a központi bizottsághoz utasítani. Most, ha nem áll semmi útjában, a házadóról szóló törvényt fogja a jegyző úr harmadszor felolvasni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Miután azon alkalommal, midőn a bélyeg- 8 illetékről szóló torvényjavaslatból kihagyatott a házakra vonatkozó ezen intézkedés, ugyanazon alkalommal kihagyatott a földbirtok átruházásától fizetendő illeték meghatározásánál alkalmazható adó után kimérendő legkisebb érték arányszám sze! rinti meghatározása, és most módunkban van a bé• lyeg- és illetéktörvénybe nem csak a házadóra vonatkozó, de a földadóra vonatkozót is beigtatni. Maga a számarány a földadóról szóló eredeti törvényjavaslatban benne foglaltatott, még pedig akkép, hogy a földbirtoknak legkisebb értékéül a földadónak 7 7-szeres összege vétessék fel, s azt a pénzügyi bizottság is utána számítván , helyesnek találta; az illetéktörvényből azonban kihagyatott ugyancsak azon egyszerű okból, msrt a földadónak mérve még nem volt meghatározva, s igy a törvénybe nem lehetett oly tételt betenni, mely iránt még a törvén}

7

hozás nem határozott. Ennélfogva bátor vagyok egy módositványt előterjeszteni, a mely szerint (Olvassa) : „Azon ed-