Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-261
52 CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Julius 13. 1868.) vén, ő czélszerüen mtíködhessék, mert a nélkül I nem birt volna felelősséget vállalni azon tagok kinevezéseért , a kiket talán ezen keretben nem alkalmazhat , vagy mert fölöslegesek, vagy mert akármi tekintetben hivatásuknak megfelelni nem volnának képesek. Ezen okok reám nézve meggyőzőleg hatottak ; és sokkal nagyobb veszélyt látnék abban, ha egyszóval kimondanék, hogy ezen bíróságok törvénytelenek , mert annak megmérhetlenek volnának követelései : ezzel fölforgattatnék az igazságszolgáltatás eddigi működése és ez lehetetlen volna az ujabb kineveztetésekig ; az igazságszolgáltatás pedig egy óráig sem szünetelhet. Nem akarok hoszszas lenni. (Halljuk!Halljuk!) Egy határozatot indítványozok, mely mindezen tekinteteket figyelembe véve, a felett intézkedjék, a mi az elvre nézve s a mi a gyakorlatra nézve szükséges. Bátor leszek ezen határozati javaslatot felolvasni. [Halljuk!) (Oly tssa) : „Határozati javaslat. Az ítélőszékek olyan tagjaira nézve, kik még a koronázás előtt s miniszteri ellenjegyzés nélkül lettek ő felsége által kinevezve, s bírói állásukban koronázás után is meghagyattak, szükségesnek tekinti az országgyűlés, hogy azok kineveztetésének alkotmányos kellékei az 1848-ik évi 3-ik törvényczikk rendeletéhez képest utólag pótoltassanak. De minthogy a minisztérium ezen utólagos pótlást eddig főkép azért halasztotta, mert czélszerübbnek vélte bevárni a bíróságok szervezéséről már benyújtott törvényjavaslat elfogadását és szentesítését, s azzal kapcsolatban eszközölni a szükséges és alkalmatos birói tagok alkotmányszerü végleges kinevezését s illetőleg megerősitését: kijelenti ezennel az országgyűlés, miszerint elvárja a minisztériumtól, hogy mentül előbb, s a mennyiben hamarabb teljesen meg nem történhetnék, a bíróságok szervezésére vonatkozó s már benyújtott törvény szentesitésekor azonnal, akképen fog intézkedni, hogy az 1848-ik évi IH-ik törvényczikk rendelete szerint azon itélőszékeknél, melyeknek tagjait Ő felsége nevezi ki, minden kinevezés miniszteri ellenjegyzéssel el legyen látva, s ez által végleg meg legyen szüntetve azon ideiglenes állapot, melyben jelenleg vannak az ítélőszékek számos tagjai hivatalos állásukra nézve. Kijelenti egyszersmind az országgyűlés, hogy a biróságok szervezésére vonatkozó törvényjavaslatnak tárgyalását legközelebbi teendői közé sorolja; továbbá tekintetbe véve, hogy a jelen átmeneti korszak súlyos nehézségei miatt sok fontos magánjogi törvényeinkre nézve sem lehetett még az ideiglenességet megszüntetni, mert mindenekelőtt közjogi viszonyaink végleges megállapításáról, az ország caélszerü védelméről s az államháztartás rendezéséről kell vala törvényhozásilag intézkedni; tekintetbe véve, hogy az igazság kiszolgáltatása ideiglen sem szünetelhet, a biróságok Ítéleteinek felforgatása pedig a vagyon biztosságát, s a honpolgárok jogviszonyait végtelen zavarba döntené: kijelenti az országgyűlés azt is, hogy a most fenálló ítélőszékek által eddig hozott, és a biróságok törvény általi szervezéséig hozandó ítéletei, határozatai, végzései, rendeletei ellen, egyedül azon oknál fogva, hogy az ítélőszék tagjai között olyan egyének is voltak s vannak, kik még a koronázás előtt, s miniszteri ellenjegyzés nélkül neveztettek ki, jogérvényes kifogást tenni nem lehet." Ezen indítványomban — különösen kiemelve, hogy: „elvárja az országgyűlés a minisztériumtól, hogy mentül előbb, s a mennyiben hamarabb teljesen meg nem történhetnék, a biróságok szervezetére vonatkozó törvény szentesítésekor" stb. — azért mondom „mielőbb**, mert nem látom át, hogy maga a szervezés eszméje miért gátolná azt, hogy a miniszter addig is, egyes tagokra nézve, a kiket épen ő fel akar használni, a miniszteri ellenjegyzéseket utólag pótolhassa. Belátom, hogy valamennyit a felhozott okoknál fogva ki nem nevezheti, hanem egy részét addig igenis kinevezheti, miután remélem , hogy sokáig nem késhetik a szervezés. Nem indokolom tovább indítványomat, hanem azon kéréssel teszem a ház asztalára, méltóztassék kinyomatni s tárgyalására határidőt rendelni: mert a dolgot igen fontosnak tartom. Kérem továbbá a házat arra is, hogy azon esetben is, ha indítványom akár így, akár módosítva a többség által elfogadtatnék, méltóztassék azt a méltóságos főrendekkel is közölni és őket elfogadására felszólítani : mert épen azért, hogy zavar ne támadjon a perlekedők között és azok véleményei szétágazása miatt baj ne történjék, azt óhajtom, hogy ez. ne csak ezen háznak, hanem az egész országgyűlésnek határozata legyen. (Elénk helyeslés.) Elnök : Ugy hiszem, a t. ház közakaratát fejezem ki, midőn határozatul kimondom, hogy a beterjesztett indítvány kinyomassák ] ) és a képviselők közt kiosztatván, felvételére határidő tűzessék ki. (Helyeslés) Méltóztassanak tán most a napot kitűzni. (Az adótorvények után !) Napirenden levő tárgy a személyes keresetadó iránti törvényjavaslatnak harmadik felolvasása, azután a házadóra vonatkozó törvényjavaslat. Csengery Imre jegyző (olvassa a személyes keresetadó iránti törvényjavaslatot.) Elnök : Méltóztatnak a most felolvasott törvényjavaslatot végleg elfogadni ? (Elfogadjuk !) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (MegtörtéJ ) Lásd az Irományok 284-dik izámát.
