Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-260
40 CCLX, ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) nie: ha már most ehhez még a késedelmi kamatot is hozzáadjuk, ezen adó mindig változás alá fog esni, s ebből az adózókra zavar fog támadni. Az igaz, hogy az adózók azon osztályának — én nem nevezem azokat sem vagyonosabbaknak, sem szegényebbeknek — az adózók azon részének, kik száz forintnál többet fizetnek , módjáb.-tn áll az adóhivatalhoz egyenesen bevinni a pénzt: igy az e szakaszban foglalt intézkedés ezeknek javára esik, és nem a községekére. Én tehát az e szakaszban foglalt intézkedést mint gyakorlatiatlant mellőztetni kivánom. Továbbá mondották, hogy a késedelmi kamat ily behozatala némileg könnyíteni fogja az illetőkre nézve az adók befizetését, a mennyiben ez által kényszeritő eszközök használatától megóvafnak. Ezt én itt nem tartom helyet foglalhatónak: mert ime az executio épen ugy fogja érni őket, mint érte a lefolyt korszak alatt, mert ha késedelmi kamatokat fizetnek, azért az executio mégis rajok megy. (Folytonos nyugtalanság ugy, hogy a szónok alig érthető.) A 16-dik szakasz ugyanis világosan azt mondja, hogy a végrehajtás a késedelmi kamatokra is kiterjesztendő. Én átalában nem helyeslem, hogy az adóhátralékok összehalmozódása könnyittessék, hanem igenis kivánom azt, és pedig az adózók érdekében, hogy a lejárt adók minél kevesebb költséggel hajtassanak be ; pedig a jelen törvényjavaslat szerint kell hinnem, hogy a költségek még sokkal többet fognak tenni, mint a 1 efolyt időszak alatt: mert ime e szerint egy hivatalos közeg fog kimenni, és másodszor a törvényes bizottság, s ezeknek költségei rémítő összeget fognak tenni. Mindezeknél fogva én ezen szakaszt kihagyatni kivánom. Trefort ÁgOSton : T. ház ! Mint a pénzügyi bizottság tagja bátorkodom egy pár szóval ezen szakaszt indokolni. A pénzügyi bizottság egész eljárásában nem tartotta szem előtt egyik vagy másik osztálynak érdekeit, de igazságos akart lenni valamennyi osztály iránt 5 tehát igazságos akart lenni a pontos fizetők iránt is, mert az államnak végre csak élni kell. és ha az adók rendesen nem folynak be, a pénzügyminiszter kénytelen kölcsönöket felvenni, a mitől pedig kamatokat kell fizetnie; és igy, ha ezen intézkedést nem fogadjuk el. kénytelenek vagyunk a pontosabb fizetőket is ezen kölcsönök után járó kamatok fizetésében részesíteni. Egyébiránt látunk ezen rendszabályokban egyszersmind kíméletet és humanitást is a gyengébb adófizetők iránt, kiken a pénzügyminiszter ugy segrt, hogy megengedi nekik az adót később megfizetni, megtéritvén a késedelmi kamatot ugy,, hogy az államnak abból kára ne legyen. Én tehát ezen szakaszt óhajtom megtartatni. Csík Endre : Én azért is pártolom a szerkezetet, mert az adóbehajtás egyik szelídebb módját ajánlja. Másodszor azért is, mert a központi bizottság hozzátétele által segítve van a szegényebb osztályon, mert az illető adóhivatal belátásától fog függni azon késedelmi kamatokat behajtani vagy nem. Csiky Sándor: T. ház! (Eláll! Eláll! Sta| vazzunk!) Ha önző akarnék lenni, és igy saját elj veimnek minden áron, még a színjátszás mesterj ségének felhasználásával is diadalra juttatását eszközleni törekedném, ezen esetben nekem is azokkal kellene szavaznom, kik a 14-dik szakasznak oly módon történendő megtartását óhajtják, a mint az elénk van terjesztve. Mert, t. ház, én ugy hiszem, hogy azoknak az 1867-diki úgynevezett közösügyes törvényeknek . . . {Zaj) Már, kérem alásan, én nem tudom másképen kimondani azt, mint ugy, hogy :közösügyes. Tehát, t. ház, a mint méltóztatnak közönségesen tudni, mert én is tudom, hogy ekkép sok ízben nyilvánítottam már én eházban azt, mikéntén az 1848-dikí törvén}?eknek egész terjedelmükben leendő helyreállítását óhajtom, mert ezektől függ hazámnak boldogsága. (Felkiáltások : A dologra! A dologra !) Mondom tehát, ha azt óhajtanám, hogy ezen czélnak minden áron előmozdítója legyek, és ekképen ezen elvnek minél több pártolójára tegyek szert : azt kellene mondanom, hogy a 14-dik szakasz ne csak ugy maradjon meg, a mint van, hanem azt, hogy az 1867-diki közösügyes törvények iránti ellenszenvet ezen az utón még a mostaninál is magasabb fokra emelhetném ; de ily eszközök használatára, azt hiszem, semmi szükségem sincsen, mert ha csakugyan igaz az, a mit én hiszek és vallok, hogy t. i. az 1867-iki közösügyes törvények a nemzeti közérzülettel ellentétben állanak, ez esetben semmi mesterséges fogásokra sincs szükség annak kivitelére, hogy azok a legközelebbi törvényhozás által megsemmisíttessenek. De minthogy nem akarok, t. ház, e térre lépni, és ily cselszövetes mesterfogásokat használni akkor, a midőn, mint a törvényhozás egyik tagja, a népnek rokonszenvével találkozó törvényeket kivánok életbe léptetni : ezen elvindulva ki, ugy vélekedem, elegendő biztosítékot nyújt az adónak lehetőségig pontos befizetésére nézve a 15-dik szakaszban foglalt azon szabály, hogy ha valaki az év második negyedében se fizeti ki adóját, ez rajta kényszeritő rendszabályok alkalmazása mellett is megvétetik. Elegendő biztosíték ez, ismételve állítom, a nélkül is, ha az uzsoraszem késedelmi kamat követelése nélkül vétetik meg rajta példátlan nagyságú adóbeli tartozása.
