Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-260
COLX. OESZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) 41 Én tehát ezen adó utáni kamatfizetés követelését egyátalán fogva nem fogadhatom el. Mert ugyan is, mit lehet érteni ezen már emiitett kényszerítő rendszabály alatt? Felfogásom szerint nem egyebet mint azt, hogy: „katonai executio." Somossy Ignácz: Az nem áll. Csiky Sándor: Dehogy nem áll. Méltóztassanak elhinni : semmi egyéb, mint katonai executio, a mi ez által így kanonizáltatik. (Elénkfölkiáltások: Ez nem áll!) "Katonai executiók által kényszeríttetnek a polgárok mind az adónak, mind kamatainak megfizetésére; a gyűlöletes katonai executiók alkalmazása által történendő behajtások utján pedig sem magunkat, se honfitársainkat az adó fizetésére soha felbuzditani és lelkesíteni nem fogjuk. Nem pedig már csak azért se, mert a mi kedvezést a 16-dik szakaszban színleg adánk, az épen nem tesz a valóságban egyebet annál, hogy a mit az adózó polgároknak egyik kezünkkel adunk, azt a másikkal visszaveszszük azon szép ígéret mellett, hogy a ki előleg többet fizet, mint kötelezve volt, az az igen mérsékelt kamatokat viszszakapja. Ily módon akár mit beszélnek az ellenvéleménynek is, veleje mindig csak az , hogy ebben nem a szegényebb osztályhoz tartozók könynyitéséről van szó, hanem a gazdagokéról. Az az intézkedés helytelen, hogy ha nem fizetik az egyesek az adót, büntettessenek meg, mert száz eset közül kilenczven esetben bizonyára nem az az ok, hogy nem akarnak fizetni az adókötelezettek , hanem az, hogy minden erőfeszitésök mellett sem képesek kiszerzeni a pénzt; így tehát az óriási adó se kamattal, se kamat nélkül nem téríthető meg, a legjobb akarat mellett se. Kern pedig főleg azért, mert a 18 kinos évek alatt minden anyagi erejéből követkőztetett nép, jövedelmi forrásainak megnyitása nélkül, miről gondoskodva ma sincs, oly iszonyatos terheket, minőket a közvetett és közvetlen példátlan nagyságú adók reá nehezítenek, elviselni nem képes. Egy van még, a mit e házban többek által már elmondani hallottam, s a mit ezúttal észrevétel nélkül nem hagyhatok: és ez abból áll, miként ennekutána nem a kényuralom parancsszava, hanem a törvényhozás fogván megajánlani az adókat, hazafiúi kötelesség leend azokat önmagunk javára, minél pontosabban fizetni. Ámde, fájdalom, én azokkal, kik igy vélekednek, egy éi-telemben épen nem lehetek, azért, mivel én ugy tudom, hogy a mit hazánk népe adó fejében fizetni kényszerittetik, az ennekutána se fog saját anyagi és szellemi jóllétünk előmozdítására fordíttatni, hanem jövőre is, szintén ugy, mint Baeh és Schmerling alatt, az idegen osztrák boureaukratia zsebébe szivárogni. KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 8 . IX. Mert hiszen elegendó'leg gondoskodtak már erről azok, kik a közösügyes törvényeket megteremtették, s kik ezzel együtt a szörnyű quotát, és hajszálmeresztő államadósságokat, melyek évenkint 60 millió forintjainkat emésztik el , az idegenek érdekében életbe léptették; saját magunk nemzeti szükségeink fedezésére pedig alig hagytanak valamit felhasználni. A dolog ily helyzetében tehát én méltán kétkedem a felett, hogy az adónak pontos fizetését valami kitűnő hazafias erénynek fogja-e tekinteni azon adózó nemzet, a mely előtt ezen szomorú való nem titok többé, s a melyet czifra altató szóval többé birkatürelmében megtartani lehetetlen. Én tehát az elősorolt Indokoknál fogva ezen 14-dik szakaszt a szerkezet szerint el nem fogadom. (Nagj zaj.) Elnök: Kérem a t képviselőket, legyenek szívesek a szónokot meghallgatni. Wlád Alajos: A 14. szakasznak kihagyása mellett egyszerűen azon okból vagyok, mert azon hasznot, mely a fél krból felmerülne.nem tartom arányosnak azon kárral, melyezen krajczárok és illetőleg azon kamatok kiszámításával és az adózók evidentiában tartásával járna. En azt hiszem, sokkal nagyobb lesz azon kár, mely származnék abból, ha az illető tisztviselők az alatt, bog)' más hasznost elintézhetnének, ily csekélységgel bíbelődnének. Ennek következtében pártolom a módositványt. LÓnyay Menyhért pénzügyén Miután a tanácskozás már ugy is hosszura nyúlt, nem akarok részletesen hozzászólni ezen tárgyhoz, annyival kevésbbé, minthogy azon érveket, melyeket ezen javaslat mellett fellehetne hozni, Tisza Kálmán képviselő úr igen helyesen és indokoltan elmondotta. Felszólalok azonban azért, hogy egy észrevételre, a mely tétetett, szintén megtegyem észrevételeimet. Somossy t, képviselő úr azt mondta, hogy nem csodálná, ha a pénzügyminiszter is ezen szakasz ellen szavazna. Én megvallom, előttem me.'foghatlan volna, hogy magam szavaznék azon javaslat ellen, melyet előterjeszteni szerencsés voltam. SomOSSy IgnáCZ: Szabad legyen felvilágosításul adnom, hogy akkor kimaradt a számból, a mit mondani akartam: hogy t. i. ezen eljárással csak a pénzügyminiszternek lesz baja. Lónyay Menyhért pénzügyér: Én azt tartom, kíméletesebb eljárást az adó behajtására nézve az állam czéljainak szem előtt tévesztése nélkül javaslatba hozni alig lehet, mint a mit ajánlani bátor voltam. Nem kivánom azon időket visszavarázsolni, a melyekre Csiky Sándor képviselőtársam annyit hivatkozott, s azon mondására, hogy a katonai executiónak bekövetkezését látja, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a mióta a magyar 6