Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-260

34 CGLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) kaszt ezen változtatással? (Elfogadjuk!) Csengery Imre jegyző (olvassa a 3., 4. és '5-dik szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnakOlvassa a 6-dikat.) HaláSZ Boldizsár : T. ház! Itt az adónak elévithetése van elvben kimondva. Ügy látszik első tekintetre, mintha ebben szabadéivtiség volna, de én azt nem találom fel benne. Hazánk törvényei szerint hajdan a fiscus ellen 100 évi elévülési idő köttetik ki, itt egyetlen egy évhez köttetett ki a netalán hibásan kivetett adónak helyrehozása. T. képviselőház! Mint helyesen jegyzé meg Tisza Kálmán képviselő úr határozati javaslatának indokolásában, az adó, ha be nem hajtatik azokon, kik kötelességöket nem teljesitik, háramlik azokra, kik kötelességöket teljesítik és adójokat pontosan fizetik. Ha valamely adókivetés hibás volta kitűnik, természetes, hogy azon hiányt nem azok tartoznak szenvedni, kik, mint becsületes polgárokhoz illik, vallották be adójokat. De kérem, még nagyobb tekintetek is vannak : mert szomorúan tapasztaltuk a provisorium alatt, hogy az úgynevezett pénzügyi közegekkel el lehetett bánni. Méltóztassanak azon esetet felvenni, hogy akármi úton-módon azok, kik az adókivetést kezelik, rávehetők, hogy valamely adózót kedvezményben részesítsenek, s illetőleg, hogy ne teljesítsék kötelességöket: és mihelyt azon egy év lejárt, akkor az állam ne legyen már jogositva a felfedezett" hibás adókivetést helyreigazítani és az adót behajtani? Ivniu'lfogva ezt mint elvet nem fogadhatom el. Iga/

;

. régi törvényeinkben megvolt, hogy osztatlan állapotban levő testvérek között az osztály, de csak jogi szempontból, elévülhetlen. hogy annak infinitumba lehet az osztályt kérni; hogy ez egy év alatt elévitessék, azt én nem értem. Át van ez véve az osztrák törvénvekből, mert abban ott áll: adókamatok, évi járulékok három év alatt évithetó'k el; de én részemről ezt nem helyeslem, és a magyar törvénykönyvbe átplántáltatni nem óhajtom. Ezen okból én, mint elv embere, az elévités ellen szavazok. (Maradjon!) Elnök : Méltóztatnak elfogadni a 6-dik szakaszt? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 6-dik szakasz elfogadtatott. Csengery Imre jegyző (olvassa a 7—lO-dik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 11-diket.) Kethelyi József előadó: E szakasz szerkezete helyett a központi bizottság e következőt ajánlja : „Az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóleengedésnek van helye, és pedig ugy, hogy a kérdéses tárgyra rótt tétel azon arányban számittassék le, melyben jövedelme csökkent." Elnök : Méltóztatnak elfogadni a központi bizottság módosítását ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Csengery Imre jegyző (olvassa a 12-dik szakaszt.) Vállyi JánOS : T. ház! Midőn a pénzügyminiszter törvényjavaslatát előterjesztette és ezen szakasz átváltoztatását láttam , azon hitben valék, hogy annak kétségkívül azon oka volt és lehetett, hogy az egyes adófizetőkön az adóbefizetés tekintetéből könnyítés eszközöltessék; azonban e szakasznak ekkép fogalmaztatása által ezen czélt elérve nem látom, és nem látom azért, mert midőn a befizetésekre nézve a hónapok határozottan kijelöltetnek, ugyanazon eset áll elő, mely létezett a havonkinti fizetéseknél: mert valamint a lejárt hó után a következő hó közepéig kell a befizetést tenni, ugy most, midőn az évnegyed közepén történik a fizetés, nincs egyéb eredménye, mint az, hogy hat hétre a múltra és hat hétre már előre történik a befizetés, a mit az egyes adófizető e törvényczikk nélkül önmaga is elérhet, mert ha neki tetszik, fél évre is fizethet előre. A viszonosság elvét sem látom kifejezve benne, nevezetesen azon viszonosságét, melyet a központi bizottság véleményében látok, melyben az mondatik, hogy ha és a mennyiben valaki adóját befizetni elmulasztotta, hátraléki kamatot fizet, úgyszintén ha és a mennyiben előre fizet, előnyben részesül, jelesen az neki kamatjárulék fejében beszámittatik. Ha tehát ezen viszonosságot teljesen fel akarjuk állítani, akkor szerintem itt már a hat heti előleges befizetésekért az illető adózóaak járuléka , illetőleg kamatbetudása követelendő. Én tehát ezen szakaszt akkép óhajtanám módosítani: „Az egyenes adók négy egyenlő részben fizetendők, mindig az év negyede után, tehát április, július, október, januarius 15-ig.

K HodOSiu Józseí : Ezen szakaszra nézve ugyanazon indokokból, mint az előttem szóló, módositványt akartam benyújtani; de most fölöslegessé válván, módositványomat visszaveszem. Lónyay Menyhért pénzügyér: Bátor vagyok ezen inditvány tekintetéből megjegyezni, hogy az adó rendes befolyására nézve az általam előterjesztett törvényjavaslat a legczélszerübb eljárás a kisebb adózókra nézve. Hivatkozom más államok példájára; de hivatkozom az 1848 előtti gyakorlatra is. Tudjuk, hogy a megyék részéről rendesen havonkint kívántattak a befizetések, és a kisebb birtokú földmives 12 forintnyi adóját sokkal könnyebben fizeti havi részletekben 1 forintonkint, mint 3, 4 forinttal negyed- vagy félévenkint. Miután felteszem, hogy idővel ki fog fejlődni ezen rendszer, részemről az átmenet könynyitése tekintetéből járulok ahhoz, mit a központi bizottság javasol; de nem járulhatok ahhoz, mit az előttem szólott inditványozott. Ha azt a törvény-