Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-260

CCLX, ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) 23 -szagban legeltetett marháktól is fizettettett ezen adónem; de most, midőn az Erdélyben legeltetett marháktól ilyen adó nem fizettetik, ezen adónem; n

ek semmi értelme sincsen; sőt azt kell mondanom, hogy ez a marháikat külföldön legeltetőkre nézve kétszeresen igazságtalan: 1 -szőr,mertolyanétól fizetnek adót, mitől a hazában fizetni nem kell; ^ igazságtalan 2-szor, mert a kormány az adózóknak személy- és vagyonbiztosságot kell hogy nyújtson, s azoknak,kik külföldön legeltetik marháikat, ezt nem nyújthatja , hanem ők ezt drága pénzen szerzik meg, Oláhországban is adót fizetve. Tehát ugyanazon egy tárgytól kétszer vannak megróva; és ez nem csekély : mert mig a mi kormányunknak a szarvasmarha darabjáért a pótadóval együtt 35 krt kell fizetni, addig a másik kormánynak fizetnek 60 krt, és midőn a juhokért nálunk darabonkint 5 krt fizetnek, az oláhországi kormánynak 13 V

2 krt kell fizetniök. Ezen adózás, uraim, nem is viszonyos : mert ha egy magyarországi polgár kiköltözik az országból és magával száz ezereket viszen, a kereseti és jövedelmi adót az ottani kormánynak fizeti meg a nélkül, hogy a magyar kormánynak is fizetne. Ez így levén, kérdem: méltányos- e az, hogy a kik nem pénzben, hanem szarvasmarhában viszik ki az országból vagyonukat, hogy azok kétszeres adót fizessenek? Ugy hiszem, hogy nem. De méltóztassanak tekintetbe venni azon kellemetlenséget és kiadásokat, melyekkel ezen adó össze van kötve. Elvül ki van mondva, hogy minden évben egyszer a kivitt marhákat ugyanazon szorosnál, a melyen kimentek, kell bemutatni, hogy ott megszámláltathassanak. Ha e marhák legelője a szoros közelében volna, akkor természetesen az uj megszámlálás nagyon könnyű volna; de miután ők a Fekete tenger mellett legeltetik marhájokat, minden 4-dik évben 60—70, sőt 100 mértföldnyi utat kell hogy tegyenek a szorosig, miáltal mennyi kiadás okoztatik ezen embereknek, mennyi marhájok hull el az útban, azt hiszem, minden gazdaember fel tudja fogni; esetet tudok, hogy 450 ezer darab juhból 100 ezer darab hullott el egy ilyen útban; a kár a juhászemberre nézve kipótolhatlan és a kormánynak mit sem használ. Ezekből, ugy hiszem, a t. ház meggyőződhetett , miszerint az erdélyi személyes kereseti adónak ezen három neme nem csak igazságtalan, de aránytalan is; hogy pedig arról meggyőződhessék, hogy a személyes kereseti adó sokkal inkább sújtja Erdélyt, mint Magyarországot, bátor vagyok egy statistikai adatot felhozni. Erdélynek 2 millió lakosa van, a 2 millió e czim alatt fizet 1.500,000 frtot, tehát fejenkint 75 krt; Magyarország, Horvát- és Tótországnak 13 millió lakosa van, ezek ezen czim alatt fizetnek 5 millió L> 00,000 frtot, tehát fejenkint 45 krt,- következőleg az erdélyi embereknek a feje 30 krral drágább, mint a magyarországiaké. Ezekből kiindulva, és különös súlyt fektetve a' pénzügyminiszter úr által folyó évi június hó 19-én a sóadó tárgyában mondott beszédnek azon tételére : „Erdélyben fenáll egy nevezetes adó. mely nem a vagyonosabb osztályt, hanem épen a szegényebbet terheli , aránylag súlyosabban . mint Magyarországban, és ez a személyadó;* különös súlyt fektetve a pénzügyi bizottságnak azon elvére, miszerint a pénzügyi bizottság a só ára megállapitás-ánál azon szempontból indult ki, hogy a teherhordás egyenlőségének elve, a mennyire lehet. már most keresztülvitessék: semmi sincs természetesebb, mint a pénzügyminiszter úr által elismert aránytalanság eltörlését, semmi sincs természetesebb, mint a pénzügyi bizottság által kimondott teherhordás egyenlősitési elvének keresztülvitelét, következőleg a Magyarországban létező személyes kereseti adón.k Erdélyre való rögtöni kiterjesztését indítványozni. Ennélfogva bátorkodom következő módosítványt a ház asztalára letenni. {Olvassa): „A személyes kereseti adóról szóló törvényjavaslat első szakaszának ezen szavai után : „azon különbséggel"' tétessenek e következő szavak : „Erdélyre nézve az eddigi fej-, vagyoni növekvési, legeltetési dijak eltörültetnek, és helyökbe a magyarországi személyes kereseti adó lép életbe." Gál JánOS: T. ház! Tökéletesen igaza van t. barátom Hosszú Józsefnek azon indokaiban, melyeket az erdélyi fejadó igazságtalan voltára nézve fölhoz >tt, habár számítására lehetne is némi észrevételem, mert péld. hogy egy 5 tagból álló család egész évre csak 36 frtot keresne, és 36 írtból egy egész esztendőben megélhetne, azt, ugy gondolom. mindnyájan lehetetlenségnek tartjuk. De bár ő ilyen számítást tett, még is azoknak helyességét elismerem, a miket az erdélyi fejadó ellen fölhozott. A különbség a központi bizottságnak vélekedése és Hosszú József képviselőtársam vélekedése közt az, hogy a központi bizottság kimondotta azt, hogy 1869-diki elsőjanuárban kezdődőleg Erdélyben a fejadó megszüntettessék, a t. pénzügyminiszter úr pedig javaslatát adjon be az iránt, hogy ezen adónem miképen legyen nélkülözhető; az ő vélekedése pedig arra megy ki, hogy a fejadó már most szüntettessék meg. Számítást is tett, hogy az erdélyi fejadónak megszüntetése után mi lesz azon hiány, mely ha ezen adónem a magyarországi személyes kereseti adóval váltatnék fel, magát kiütné. Ugyanis mikor ő azt méltóztatott mondani, hogy az erdélyi fejadónál fogva 30 krral fizetnek Erdély lakói többet, mint a mennyit