Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-260

24 CCLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (.sulras 11. 1868.) fizetnek személyes kereseti adó fejében Magyaror­szágban : ha ezen 30 krajczár hiányt Erdély két millió lakóinak számával sokszorozzuk, hatszáz­ezer frt különbség fogja magát kiütni. De midőn ezen rögtöni megszüntetést indít­ványozza tisztelt képviselőtársam, bátor vagyok figyelmeztetni, vigyázzon és legyen óvatos ezen óhajtásában — mert mint én, ugy ő is képviselői va­gyunk igen sok szegény földbirtokosnak — nehogy a mit egyik kézzel láttatunk ezeknek adni és ter­heiken könnyiteni, másik kezünkkel még súlyosabb terhet tegyünk reájok földadójuk emelésével. Jól tudjuk, hogy Erdélyben a föld mily ke­veset hoz; jól tudjuk, hogy a földbirtokos osztály mily Ínséggel küzd ;jól tudjuk, hogyan keletkezett azon földadókataster Erdélyben; tudjuk azt is, hogy midőn Erdélyben a földadókatastert behoz­ták, vezérelve az volt az akkori kormánynak, mi­nél többre tenni, ha lehet, Erdélyben a földbirtok jövedelmét, hogy ennek súlya alatt a földbirtokos osztály, mely az akkori kormányi tendentiáknak útjában állott, tönkre silányuljon; tudjuk végre, hogy miután visszavétetett azon kataster, maga a bécsi kormány is megijedt, hogy Erdélyben minő módon számíttatott ki a föld jövedelme, és minő teher üti ki magát, ha arra a 16°/ 0 adózást rója ki. Az erdélyi földadót tehát a 16 %-ról leszállította 10°/o" ra j de mivel mégis különbség mutatkozott a kiszámitott bevételre nézve, rárótta Erdély lakóira az igazságtalan fejadót. 1865-ben szállott valamit alá. A reichsrath elé vitetett ezen kérdés azon erdélyi urak által, a kiknek tetszett a bécsi reiehsrathban megjelenni, és maga a bécsi reichsrath is valamivel leebb bocsátotta in remunerationem fatigiorum. Megvan tehát jelenleg Erdélyben ugy, a mint a bécsi reichsrath lebocsátotta. De ha ezen 600.000 frtnyi különbséget most a földbirtokra a mostani erdélyi kataster szerint ráteszszük, ellenére azon törvénynek, melyet a ház néhány nappal ezelőtt megszavazott: akkor igenis a mit egyik kézzel adtunk Erdélynek, a másik kéz­zel egy szerencsétlen kataster nyomán ismét rá­rójuk elhordozhatlanul Erdélynek földbirtokosaira, s a teher marad ugy a mint volt, sőt súly osbittatik. Vannak más módok, melyek által ezen igaz­ságtalan fejadót meg lehet szüntetni, és a melyek által nem azon szegény birtokos osztály fog súj­tatni , hanem azon sok adóeltagadás fog világos­ságra hozatni, mely különösen a jövedelmi adó tekintetében Erdélyben megrögzött. Hiteles adatokkal birok, hogy ezelőtt tiz évvel mi volt Erdélyben a jövedelmi adó. 1857-ben az akkori 5% adóztatási kulcs szerint 203,298 frtot tett egész Erdélynek jövedelmi adója pótlékok nélkül. Most nézzük a pénzügyminiszter úr által 1868 ra Erdélyből remélt jövedelmi adót, és ezt illetőleg már nem 5, hanem 10% -ék szerint van Erdély jövedelmi adója a pénzügyminiszter úr előterjesztésébe beigtatva. A földtehermentesitési kamatszelvények adóját ide nem számithatom, mert 1857-ben azok szintén nem számíttattak oda, ugyanis akkor nem voltak még Erdélyben kiadva földtehermentesitési papírok. Tehát ezen 10% sze­rint, 422,230 forintot számitott Erdély jövedelmi adójaképen Erdélyre a t. pénzügyminiszter úr 1868-ra; reducáljuk ezt 5 százalékra, mert 1857­ben is öt százalék fizettetett, ez tesz 211,115 frtot; következőleg a jövedelemadó Erdélyben ugy k ;­zeltetett és most is ugy kezeltetik, hogy a különb­ség tiz esztendő eltelése után is csak 2,817 forint, ez pedig megfelel 56,340 forintnyi jövedelmi több­letnek, melylyel t. i. 1857-től fogva 1868-ig tenne többet Erdély azon összes jövedelme, mely a jöve­delmi adó tárgyát teszi, daczára annak, hogy váro­sainkban majdnem két annyira emelkedett azóta a kiskereskedő boltok száma, és alig van falu, hol kiskereskedés ne nyittatott volna. Ezeket bátor vagyok azon statistikai ada­tokhoz mellékelni Erdélyt illetőleg , melyeket Nyáry Pál t. képviselőtársam tegnap előhozni mél­tóztatott Pestre nézve, annak bebizonyítására, minő módjaik voltak azoknak, kik a jövedelemadó fizeté­sére kötelesek, a valóságban az ezen czim alatti adót megrövidíthetni. Ha még felveszszük, hogy Erdélynek jöve­delmi adóját, egyes tételeiben vizsgálva, még ezen kis összegnek is legalább két harmadát fizetik a földbirtokosok birtokaikon levő malmaik és kocs­máik jövedelmei után, tulaj donképen nagyon csekélyre reducálhatók azon jövedelmi adók, me­lyeket Erdélyben fizetnek azok, kiknek az tulajdon­képeni terhe. Következőleg önként kitűnik, hogy az adózás ezen nemében az eltagadások lehető megszüntetésével tetemes mennyiség fogja ki­ütni magát. Már most, ha ily szembeszökő adatok mellett is azon 600,000 forintot, mely a fejadó megszűnésével magát kiütné, azokra tennők, kik­nek terhes fejadóját megszüntetni ígéri, szép, igen helyes és igen jó , de kik földadójokat már is alig bírják hordozni: ezt én részemről épen azért, mivel a földbirtok és a földet bírók szegény osz­tálya terheinek könnyebbségét kivánom , szeren­csétlen intézkedésnek tartanám. Ugyanazért, miután látjuk, hogy a jövedelmi adóból csalhatlanul többnek kell bejönni helyes kivetés alapján , mint az jelenleg számíttatott, ezt tekintsük egyik alapnak a végre, hogy a fejadó Erdélyben megszüntettessék. De egy igazságtalan adónem megszünteté­sére nem az az egyetlen mód, hogy helyet­te minden más czélszerübb államjövedelem té­I tessék, hanem az is, ha az ok nélküli vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom