Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-260

22 CCLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) HOSSZÚ József: l

T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 1-ső szakasza oly adónemet tartalmaz Erdélyre nézve, mely a világon sehol sem fizettetik, értem a személyes keresetadónak keresztelt fejadót, vagyoni és legelési dijt. A nép egyátalában ellenszenvvel viseltetik az adók irányában ; de a föld-, ház- és jövedelemadót örömmel fizeti, mert tudja, hogy ez adókat azért kell fizetni, mert földje, mert háza és jövedelme van ; de a fejadót gyűlöli, mert látja, hogy ezt csak azért kell fizetnie, mert él, és mert szivja a levegőt, melyet a természet ingyen adott neki. Ezen gyűlöletes adót tovább is fentartani nem egyéb, mint a nép gyűlöletét fokozni; nem egyéb, mint a kormányt és képviselőházat a nép gyűlöletének kitenni. Azért én ez adó elfogadása ellen vagyok, és pedig azért, mert ezen adó kirovásánál nem vétetvén tekintetbe a gazdagság és szegénység, nem a dologképesség és dologtehetetlenség , a szegényebb sorsuakra oly terhet ró, melyet elviselni képtelenek. Teszem azért, mert igazságtalannak tartom, miután azon földbirtokosokat, kik 28 frt 35 kr földadót fizetnek, 29%-nyi adóval terheli meg akkor, midőn a leggazdagabbakat ezen áldozattól megkíméli. Engedje meg a t. ház állitásom bebizonyítására a következő száraz tényeket felhoznom. Erdélyben a személyes kereseti adónak három neme van: első a fejadó, a második a vagyonnövekvési dij . a harmadik a legeltetési díj. A fejadónak újból négy tétele van. Első a polgári dij, melyet fizetnek a szab. kir. városok polgárai, és mely tesz 3 frt 54 krtól kezdve egész 18 frt 58% krig a pótlékkal együtt. Hogy mily terhes ez és mily igazságtalanul terheli az adózókat ezen adónem, reménylem, a szab. kir. városok képviselői elő fogják adni. A fejdónak második tétele a szabadosi dij (taxa libertinalis.) Ezt tartoznak fizetni Erdélynek azon lakói, kik mezővárosokban és helységekben laknak és földadót fizetnek. Ez különbség nélkül arra. ha valakinek 50 vagy 60,000 holdnyi, vagy pedig egy talpalatnyi birtok i van, tesz 5 frt 31 krt. Ez. uraim, leginkább terheli azon 1848 előtti nemes és szabad székelyeket, kiknek nincs más birtokuk, mint a belső telek, mely alig ér 50—60 frtot, s még is kénytelenek 5 frt 31 krt fizetni ; de még inkább sújtja azon apát, kinek 3—4 nagykorú fia van, mert ezek is kötelesek levén fizetni egyenkint az 5 frt 31 krt. ugyanegy családtól ezen czim alatt 26 frt 55 kr. fizettetik akkor, midőn egész fekvő vagyonuk nem ér többet 50—60frtnál, akkor, midőn föld- és házadójok alig teszen 90 krt. A fejadőnak harmadik tétele a zsellérdij. Ezt fizetik a zsellérek, fizetik a napszámosok és cselédek. Ez tesz 3 frt 54 krt. Ha tekintetbe veszszük, hogy, rendkívüli időket kivéve, egy napszámos átalán véve évenkint nem kereshet többet 36 frt 50 krnál, a miből kell élelmezni és ruházni családját, nagyon terhes az államnak 3 frt 54 krt fizetnie. A cselédségnek évi fizetése nem több mint 15 frt; ebből élelmezi és ruházza családját. Kérdem, fizetheti-e a 3 frt 54 kr fejadót'? Nem, és megint nem. A czigányok, kik föld alatt laknak, mint a troglodyták, és kiknek egész vagyona, minthogy csak rongyból áll, nem ér többet 1 írtnál, az államnak 1 frt 77 krt kell hogy fizessenek. Igazságos-e ez ? A fejadó negyedik tétele a védelmi őij (taxa protectionalis). Ezt fizetik a dologtehetetlenek, a nj^ornorékok, fizetik a vakok. Hogy mily terhes ezen adó, kitetszik a következekből: ezen emberek gyermekeiknek semmi vagyont sem adtak, és ők még is, a mellett, hogy véres verejtékkel szerzett kenyérből, kegyelemből tartják szülőiket, azon felül még a 35 kr véddijt is tartoznak az államnak megfizetni. Ha ebben igazság van , akkor nincs igazságtalanság a világon. S még mily nehezen jut a nyomorék az ily protectióhoz : méltóztassék a t. ház a következőkből meggyőződni. Megkívántatik legelőször egy falusbirói bizonyitványnyal kimutatni, hogy semmi néven nevezendő vagyonnal nem bír; ezzel el kell menni a szolgabirólioz hitelesítés végett; az így hitelesített bizonyitványnyal el kell menni az orvoshoz, hogy az dologtehetetlenségi bizonyítványt adjon; és csak is ennek következtében juthat oda a nyomorék ember, hogy fia, ki őt kegyelemből tartja, az államnak 35 krt fizethessen. A személyes kereseti adó 2-dik neme a vagy onnövekvési dij. Ezt, ugy hiszem, sehol a világon nem fizetik, csak Erdélyben, és fizetik azok, kiknek földadója 6 írt 30 krtól 28 frt 35 krig fel megy, még pedig ugy, hogy a kinek 6 frt 30 krnyi földadója van, vagyoni növekvés czime alatt fizet 90 krt, kinek 9 frt, 45 krnyi földadója van, fizet 1 frt 85 krt, és igy tovább ugy, hogy akinek 28 frt 30 krra menő földadója van, ezen czimen 7 frt 43 krt, tehát földadójának épen 29%-át fizeti. Elismerem a kormány jogát, hogy épen annyi adót rójon az adózókra, mennyire szüksége van költségei fedezésére; de azt, hogy a közép osztályt földadójának 20°/

0-ával sújtsa akkor, midőn a kis birtokost ettől megkíméli, a nagy birtokost pedig aránylag csekély mértékben terheli, jogosnak el nem ismerhetem és nem helyeselhetem. Harmadik neme a személyes kereseti adónak a legelő-díj (taxa opilionum). Ezt fizetik Erdélynek azon lakosai, kik lovaikat, szarvasmarháikat és juhaikat Oláhországban legeltetik. Ezen adónemnek 1855-ig értelme volt, mert addig az or-