Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-269

CCLSiX. ORSZÁGOS ÜLi selőbáz jegyzőkönyvében még azt sem feszegetni, hogy a népnek értelmesebb és kevésbbé értelmes része van : mert azt gondolom, arra nézve, hogy kérvényt írhasson valaki alá, ez egyátalában nem kérdés. En tehát még azon oknál fogva is, mert ez is előfordul azon végzésben, melyet a kérvényezési bizottság ajánl, ajánlom indítványomat. (Helyeslés bal felöl.) Kerkapoly Károly: T. ház! (Halljuk!) Én nem szólottam volna, és nem is szólanék másodszor ... (/• elkiáltotok: Szólt már egíjszer !) Bocsánatot kérek, én épen a túlsó félről hallottam, hogy indítványozó vagyok, akkor pedig, ugy gondolom, azon jog, hogy még egyszer szólhassak, megillet. (Halljuk!) Ezen joggal, ismétlem, nem éltem volna, ha a túlsó félről nem hallottam volna azt, hogy az én felszólalásom czélja a kérvényezési jognak mellékesen elütése , másfelől pedig azt, hogy czélom annak legalább megszorítása. Mindkettőt kereken tagadom. Kérvényezhetni annyit tesz, hogy minden polgárnak joga legyen a maga kérelmét egy képviselő utján a ház elé hozni; de annyit nem tesz, hogy akár melyik polgárnak joga legyen más szájába kérvényt adni és kérvényt hazudni. Mikor ráfogják pl. Győrben Jerfyre, hogy ő ezért, vagy amazért kérvényez, és kisül, hogy ez nem Jerfy kérvénye: akkor olyasmi történik, a mi nem kérvényezés. Ha megvan mindenkinek joga, hogy a maga saját kérvényét ide juttassa, senkinek sem lehet ezen ezim alatt azon joga, hogy másra fogjon egy kérvényt. En csak ez ellen szólaltam fel. Azt hittem, hogy maga a házszabályok által megadott kérvényezési jog máskép nem is érthető; épen azért indítványozónak magamat nem is tartottam, és azt hittem, ha a ház jegyzőkönyvben kimondja, hogy a kérvényező jog alatt nem azt érti, hogy más nevének aláírásával, vagy nem létező embereknek nevében lehet kérvényezni, ez a kérvényezési jognak sem megszorítása, sem elütése. Egyébiránt e dologhoz nem ragaszkodom. Hinni akarom, hogy a t. háznak ismételve kijelentett azon kivánata, hogy elébe csak az illetőknek tulajdon, saját nevök alatt benyújtott kérvényei hozassanak, a ház minden tagjára nézve elegendő lesz, hogy tudja, mihez tartsa magát; és épen azért előbbi nézetemnek szorgalmazásától szívesen elállók. (Helyeslés.) Horváth Döme előadó: Tisztelt képiselőház! Nem szólalnék fel, ha a kérvényi bizottságnak általam, mint előadó által felolvasott javaslata, s különösen véleményezése, több képviselőtársam részéről némi tekintetben elvileg és részletekben nem lett volna megtámadva. A mennyiben ez történt, feladatommá vált, hogy megismertessem a t. képviselőházzal az érveket, a melyek a kérvényi bizottságot arra birták , hogy a ÍS. (Juiios 24. 18C% ) 239 véleményezést tolmácsolja és elfogadásul ajánlja. (Halljuk!) Én ugy találom, t. képviselőház! hogy a felszólalt képviselők egy részénél e tárgyban némi fogalomzavar uralkodik. Azon érveket, a melyek a kérvényi bizottságot arra birták, hogy a beadott kérvényeket azoknál fogva indítványok alapjaiul nem tekinthetik és nem véleményezhetik , összezavarják azon érvekkel, a melyek arra birták, hogy a kérvények gyűjtési modora, s a kérvényekben foglalt több tekintetben sértő kifejezések és gyanúsítások irányában, a kérvényi bizottság roszalást indítványozzon és véleményezzen. Csalódik t. képviselőtársam Halász Boldizsár úr a föltevésben. Ugyan is azt monda, mert a kérvényezők az 1867-i közjogi törvények megváltoztatásáért folyamodtak, mert azon törvények hozatalában kérvényezők is, a mennyiben választók . saját országgyűlési képviselőik által szintén részt vettek : ha most már ismét ugyanazon törvények megválasztásáért közvetve folyamodnak: azért, ez eljárásért őket roszaltatni, s a roszalási eljárás már bíráskodás levén , azt eszközölni a t. képviselőháznak nem is lehet. A kérvényi bizottság a roszalás kimondását nem is azért véleményezi. Tiszteli minden oldalról a kérvényezési korlátlan szabadságot, s azt minden tekintetben, megyőződése szerint, érvényben kívánja tartatni. Csak is annyit mond és véleményez ez oldalról a kérvényi bizottság, hogy a mennyiben a kérvényekben foglalt törvényhozói szempontok, az ország anyagi és szellemi felvirágzását, az alkotmány korszerű fejlesztését illetőleg, a törvényhozásnak eddig is tényleg tanácskozásai tárgyát képezték , és ezentúl is mindenben képezendik, s a mennyiben az országgyűlésen a kérvényezőknek saját népképviselői is ott vannak és tanácskoznak: az így és ily modorban beadott kérvényeket ujabb indítványok alapjaiul nem tekintheti és nem véleményezheti. A roszalást a kérvényi bizottság egészen más két tekintetből és más szempontból véleményezi. A kérvényekben határozottan kimondatik, hogy az országgyűlés többsége az 1867-i közjogi törvényeket a nemzet akarata ellenére s a nemzet i akaratának ignorálásával fogadta el. A kérvényekben kimondatik, hogy az absolut korszakban a hatalomnak az idegenek és a szurony voltak az eszközei , most azonban ugyan azon hatalomnak a nemzet képviselői s a nemzetnek önfiai az eszközök. A kérvényekben kimondatik, hogy még most is, e kérvényekben foglalt óhajtások és változtatások könnyű szerével eszközölhetők lesznek, csak a nemzet vezérei és védei által — azok pedig,