Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-269

240 CCLXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 24. 1868.) kérvényezők szerint is, jelenleg a képviselők — csak is vezérei és védei által a nép el ne hagyassák és el ne árultassék. Már kérdem, t. képviselőház ! at. képviselők, az összes törvényhozás irányában nem sértő kifejezések, nem sértő föltevések és gyanusitások-e ezek ? lehetett-e e kitételeket a kérvényi bizottságnak ignorálnia ? lehetett-e e sértésekre szelídebb alkalmazási modort véleményeznie, mint e tekintetben a roszalást ? Hogy ez indokból a kérvényi bizottság hatáskörét átlépte, hogy a t. képviselőháznak hatáskörén túlmenő eljárási módot ajánl és véleményez : lehet azt jogilag, s a ténykörülmény természetéből folyólag mondani? Ha a bizottság ezt nem véleményezi, nem indokolt jobb meggyőződését fogta volna-e elhallgatni? nem kötelességét fogta volna-e teljesítetlenül hagyni ? A kérvényi bizottság roszalást indítványoz a névaláirókat nem igen dicséretesen gyűjtők irányában is kimondatni. íme! tisztelt képviselőtársam Madarász József úr ezen gyűjtők ellenében s ez értelemben alkalmazható roszalást maga is ^helyesli; ezt érvényesíttetni maga is óhajtja. 0, a ki e kérvények legnagyobb részét a t. háznak bemutatta: ha ő is e nézetben van s a roszalást a nem igen dicséretes módon gyűjtők ellenében o is alkalmazni kívánja : nem látom által, a roszalási indítvány miféle indokból vettetnék el? A kérvényi bizottság birtokában levő, már a t. képviselőházhoz korábban beadott egyes adatok, s ime, mint egyes képviselőnél felvilágosítás végett kezem közt levő adatok hitelesen igazolták, hogy a névaláírásnál milyen, nem igen dicséretes eljárás alkalmaztatott. Ez adatok igazolják, hogy igen sok íven, egyes kérvényező a nevét többszörösen, néhol tízszer is aláirta ; főleg, ha egy nagyobb városban több kérvényív köröztetett, ugyan azon kérvényező nevét több íven, csakhogy a numericus szám és szemfényvesztés szaporodjék, többszörösen aláírta. Ez adatok igazolják , hogy a kérvényre a családpolgár, vérmes reményében, még kiskorú, iskolába járó , talán még bölcsőben levő gyermekei nevét is aláirta. Ez adatok igazolják, hogy, egyes város polgáraiként, a vidékről a hetivásárokra bejáró jámbor néppel is aláíratott a kérvény. S egyes alföldi városban történt, hogy túlbuzgóságból a külön városvégen lakó, ott bizonyosan magok közt választóképeset alig számitható ,,uj magyar" népeséggel is a kérvény minden pereputyostul aláíratott. Lehet az ilyen névaláirási toborzást helyesleni? lehet azt ignorálni? S ily ténykörülmények mellett nem indokolható-e, hogy ily aláírási gyüj, tők ellenében, az ilyes eljárás^ irányában a t. ház [ roszalása inditványoztassék?f_E7énk helyeslés jobbról.) Még egy szempont felvilágosításával tartozom. UHattjuk!) Győr városából, s másunnan is, érkeztek j adatok, hogy egyes polgárok nevei azon községI bői a kérvényen találtatnak; de ők a kérvényt nem is látták, alá nem is Írhatták, se mást, bárkit az aláírásra fel nem jogosítottak. Nem hamisítás ez ? Nincs itt helye, ha panaszeset forduland elő, az illetékes vizsgálatnak és fenyítéknek ? Epén ez indokból indítványozza a bizottság, hogy az ily panaszesetekről való vizsgálat és fenyíték megejthetése végett az ügyiratok a belügyminisztériumhoz áttétessenek. (Helyeslés jobb felöl.) Ezek azon érvek, azon indokok és ténykörülmények , a melyek a kérvényi bizottságot a tolmácsolt vélemény előterjesztésére birták. S a mennyiben a javasolt eljárási mód határozottan a dolog és indokok természetéből foly, s a bizottság mást nem is véleményezhetett: kérem a t.^ház által a bizottsági véleményt elfogadtatni. (Elénk, hosszas helyeslés jobb felöl.) Elnök: Simonyi képviselő úr a házszabályokra hivatkozva kér szót. (Zaj. Felkiáltások: Be van fejezve a, tárgyalás!) A házszabályokra hivatkozva minden tagnak joga van felszólalni. Simonyi Ernő: Én nem gondolom, hogy a ház szabályai szerint ezen házban oly okmányokra történhetnék hivatkozás, melyek a háznak előterjesztve nem voltak. Nem lehet ezúttal szándékom magához a tárgyhoz szólani, szólottak ahhoz mások; (Nincs most már joga!) de ahhoz kívánok szólni, hogy az előadó úr oly okmányokra és oly tudomásra hivatkozik itt, mik a ház elé terjesztve nem voltak. (Felkiáltások; De voltak!) Ott van Grjör városának egy kérvénye, mely ma adatott be, de ott nincs azon uj magyarokról vagy czigányokról szó. Horváth Döme előadó: Az Kecskemétre vonatkozik. Simonyi Ernő: A kérdés az, hogy beadatott-e ama kérvény az elnökséghez, és az elnökség utján a ház által utasittatott-e a kérvényi bizottsághoz ? Ha nem utasíttatott oda, akkor a bizottságnak nincs joga rá hivatkozni. Perczel Mór: Utasítsa az elnök szónokot a tárgyra ! Simonyi Ernő: Ha pedig e kérvény oda utasíttatott, és a bizottság azzal akarja véleményét támogatni, akkor ezt elébb a véleményben meg kellett volna mondania, hogy tudjuk mi van a ház előtt, Elnök: Ezek a tárgyra tartozván, melynek tárgyalása már be van fejezve: fölhivom t. képvi-