Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-269

CCLXIX. ORSZÁGOS U.ES. (Július 24. 1ÓGS.) 1:35 kell engedelmeskednie; de másik fő lényege az is, hogy egy törvény sem örökös, a törvényre nézve a. vélemény szabad, és a törvényt folytonosan lehet s kell is javitni. Nem kell tehát megfeledkezni, hogy midőn törvény hozatik, és annak az engedelmesség nem mondatik fel, hanem egy vagy többek azon törvénynyel nem levén megelégedve, annak a jövő törvényhozás általi javítását kívánják, és kérvénynyel járulnak a ház elé: hogy e két eszme egészen különböző. Az első esetben, ha valaki megtagadja a törvény iránti engedelmességet, az nem tartozik a házra, hanem a bíróságra: ha kérvénynyel azért folyamodik valaki a házhoz, hogy az ő véleménye szerint valamely íörvény nem jó, az jobb lehetne, ily egyes vélemény-nyilvánítást a képviselőház, lehetnek esetek, hogy nem vesz épen semmibe, de ha egyszer a kérvény tártaim;;, a nemzet közvéleményét fejezi ki, az minden esetre a házra oly nyomással leend, hogy utójára a közvéleménynek eleget tenni erkölcsileg kényszerítve érzendi magát. Erre nevezetes példákat lehet előhozni, és pedig azon államból, melyben mindeddig az alkotmányosság legjobban és legnagyobb inéi fékben van kifejlődve. Evén században nevezetes törvénymódosítások történtek Angliában: p. o. a katholikusok, a zsidók emancipálása, és főkép a választási jognak szélesbitése. Bizonyosan nem lesz a képviselők közt, ki ne emlékeznék azon monstre-petitiókra, melyek letétettek az angol alsóház asztalára e nevezetes ügyekben, mázsákat nyomtak azok. Ugyan mit tett ezekre nézve az angol képviselőház? Vajon azt-e, hogy inquisitiót rendelt, hogy azon aláírások helyesek-e vagy nem? Bizonyos ideig — ez a dolog természetében rejlik — a többség, magában bizva, kigúnyolta a kérvén ek tartalmát; de annyiszor ismételtetett az. hogy nyomása alatt, az emberiségnek javára, legelőször a katholikusok emancipáltattak, a zsidók polgári jogokkal ruháztattak fel és az igenis korlátolt választási törvény szélesbittetett. Ha ez így áll, és pedig igy áll. akkor nem lehet mást határozni, mint a mit Tisza Kálmán barátom előterjesztett. Én, megvallom, még annyira sem mennék, mint ő, t. i. én ezen kérvényeket nem adnám ki, (Felkiáltás jobb fdöl: Tán köszönetet kell értök szavazni?) nem adnám ki vizsgálat végett a belügyminiszternek: (Jobb felöl: Meg kell tán dicsérni?) mert ha áll azon elv, melyet a kérvényre nézve felállítottam. még akkor is, ha nem lehetne kétségbe vonni az aláírások helyességét, ily tartalmú kérvény nem szolgálhatna soha határozati tárgyul a háznak. Ha tehát még azon esetben is. ha mind magok irták alá a kérvényt a kérvényezők, nincs a ház kényszerítve arra, hogy a. törvényeknek kérvényezett megváltoztatását tárgyalásba is vegye, nem látom át, mi különbséget tesz erre nézve, ha netalán találkoznának a kérvényben oly nevek is, melyeket az illetők nem magok iríak alá. E szempontból azon módosítással fogadom el Tisza Kálmán indítványát, hogy annak a vizsgálatra vonatkozó része kihagyatván, a jegyzőkönyvben csak ennyi fejeztetnék ki: „A levéltárba tétetik." (Helyettes a bal oldalon.) Ivánka Zsigmond: Én, megvallom, nem értem, miként történhetik az, hogy a túloldalról elvi kérdés vettetik föl elénk, és az mondatik, hogy ha mi az előterjesztett véleményt elfogadjuk, akkor ezzel a kérvényezési jogon és elvén ejtünk sérelmet, mi senkihez, de legkevésbbé illik a képviselőtestülethez. Én itt azon taktikát látom követve, melyeta pénzügyi kérdésnél állítottak elénk, azt mondván, hogy mi a megyéket agyon akarjuk ütni, sérelmet ejtünk rajtok és az alkotmányos elvet feladjuk az által , ha a pénzügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslatot pártoljuk. Én nem látom helyén, hogy e kérvények kérdése összezavartassék azon esettel. Ez oly eset, mely az egész országban fölébresztette a közfigyelmet, s láttuk, mik voltak ezen lázító eljárás következményei: böríönzések, bünperek és sok ártatlan embernek elfogatása, kik a törvény útjáról let ereitettek és évekre elitéltettek. Ha ez esetben közönséges kér vény ezésről és nem lázítás, nem fenyegetés, nem forma szerinti izgatásról volna szó, hajlandó volnék lágy eljárás követésére; de most azt hiszem, a ház többsége nem tehet mást, mint hogy azoa indítványt elfogadja, melyet a kérvényi bizottság előterjesztett. Én ennek elfogadását kívánom, és azt a Kerkwpoly képviselő úr által felállított érvekkel kívánnám megtoldani. Ragaszkodom az előadó által fölállított véleményhez, és óhajtanám, hogy az általunk fogadtassák el. és ne zavartassák össze a kérvényezési ios azon esettel, mely egészen más és ettől különvált tény. Ghiyczy Kálmán : Én. t. ház. nem szólaltam volna fel ezen kérdésben, ha Kerkapoly Károly t. barátom által uj indítvány nem tétetik. Én nem helyeslem részemről azt, hogy képviselő adjon be kérvényt akkor, midőn nem is tudja, kitől jön az és ki szolgáltatja azt kezébe. Hogy ez iránt annak idején talán intézkedni kell, azt kérdésbe nem veszem; de épen azért, mivel ez alkalommal nem akarok a kérvényezési kérdésnek érdemleges vitatásába bocsátkozni, és nem is tartom helyesnek, hogy az most mellékesen szabályoztassék: ennélfogva azon vélekedésben vagyok, hogy itt most a kérvények iránt ez alkalommal átalában semmi rende'kezést tenni nem lehet. Ugyan30*