Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-269

234 CCLXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS (Július 24. 1868.) áll; de nem áll szabadságában senkinek kérvényezésre valakit moraliter vagy sohasem teljesíthető Ígéretekkel kényszeritni. Midőn magokat oly exclusive nagy hazafiaknak tartó emberek összeállnak, és midőn a nemzet örömöt ül, magokat gyászvitézekké alakítják, és kitűzik czélul, hogy a mi a nemzet, a nép bolgitására alkotott, szentesittetett, és törvénynyé alakult, azt a nép előtt népszerütlenitsék : az igy működő embereknek roszczéljokvan.('/f/í?2!)Czéljok e hitet a nép keblében megrontani az országgyűlés irányában, B ha lehetséges,halomra dönteni mindazt, mit az a haza boldogságára üdvösnek tartva hozott. (Igaz! job) felöl.) Az ilyen, magokat a nép embereinek nevező emberek keresztül kasul járják a hazát és feldúlják a családi békét a munkás emberek hajlékaiban. Járnak, mint azon állat, melyet görénynek neveznek, (Derültség) mely magából kibocsát egy bűzt, hogy a fenülő tyúkokat leszédítse. (Zajos derültség.) Az ily emberek az ál hazafiság bűzétől párolognak; mennek szerteszét a falvakba, s hirdetik, hogy csak ők a megváltók , majd jön külföldről a Messiás , a kik itthon vannak , mind hazaárulók, jogfeladók s törvény által bennünket németekké átolvasztók. xV« ily embereknek faluról falura járásuk nem kérvény előmozdítása, hanem izgatás a csend, rend és törvény ellen, {ügy van!) Midőn az ily emberek működése felett kimondja a ház roszalását , ezt a legnagyobb indignatióval és igen méltán teszi, s azért a bizottság' véleményét. ugy a mint van, pártolom. BÓniS Sámuel: Én a szőnyegem levő tanácskozás tárgyát két részre osztom : egyik az , a mi magának a kérvények érdemét illeti; a másik azon eljárás, mely körülötte történt. A mi magát a kérvények lényegét illeti, a mint tudom, azok az 1848-kitörvények helyreállítását óhajtják. Ez iránt a háznak határozatot hozni nem szükséges, a maga utján törvényes utón kérvényezheti ezt a honnak minden polgára. A másik az eljárás. Ha panaszok tétettek a ház elé az iránt, hogy ezen kérvények kiegészítésénél nem tiszta volt az eljárás, kényszer, csábítás forgott fen, az aláirások hamisak: erre nézve szükséges csupán a háznak azon határozata, hogy a minisztériumhoz utasittassék vizsgálattétel végett. Én részemről ezt látom Tisza Kálmán indítványában , és azért rászavazok. {Helyeslés bal Jelöl.) Nem látom itt szükségét, hogy mielőtt ezen vizsgálatok megtörténlek volna , mielőtt a panaszok constatáítattak volna, már a házban roszalólag nyilatkozzunk. Én azt hiszem, bíráskodni valamely panasz felett csak akkor lehet, ha I azon panasz valóságosan comtatálva van. (Helyeslés.) Kerkapoly Károly: T. ház! A roszalás kimodását én sem szorg-almazom. (Halljuk!) Ismétlem, a roszalás kimondását én sem szorgalmazom ; de azért valamit tenni szükségesnek látnék a czélból, hogy a ház megkíméltessék attól, hogy a ház ideje elvesztegettessék oly kérvényeknek a ház elé hozásával, melyek irányában semmi biztositéka sincs a háznak az iránt, hogy azok valóban létező embereknek kérvényei és. épen az aláirottak kérvényei-e? Madarász képviselő urnái ez nem első eset, hogy oly kérvényeket hoz a házba, melyek nem létező emberek aláírásával és azok nevében adattak be. 1867. június 25-én a kérvényi bizottságnak akkori jelentéséből megértette a t. ház, hogy azon úgynevezett kath. 1 lkészek, név szerint Turcsányi Gábor, Szmercsák János, Tulka Géza és többen, kik a coelibatus ellen intézett kérvényt állítólag a t. képviselő úrhoz küldöttek, a ki azokat be is adá, a^on egyházmegyében, melyből levőknek mondattak, nem léteznek. Ez alkalommal a t. ház helyesléssel fogadta Zsedényi Ede képviselő úr azon kijelentését, mely szerint a képviselő semmi esetre be nem nyújthat oly folyamodványt, melynek aláírását s aláírásának hitelességét nem ismeri; nem nyújthat be, miután a ház már abban, hogy képviselő nyújt be valamely kérvényt, biztosítékot lát annak hitelessége iránt, melyet ez uíon tévedésbe vinni természetesen nem szabad. A t. háznak akkor ezen irányban kijelentett helyeslése, ugy látszik, nem elég birt erővel arra nézve, hogy hasonló esetek ismétlésétől visszatartsa a t. háznak éjjen nevezett tagját. Ha már tettleg történtek és pedig nem egyszer történtek ilyen esetek, azt hiszem, kell valami intézkedés a végre, hogy a ház ideje nem létező embereknek állítólagos kérvényeivel ne raboltassék el. Ugyan azért talán jegyzőkönyvileg lehet ie kifejezni azon enunciatiót, melyet a ház, a mikor Zsedényi képviselő úr által előadatott, helyesléssel fogadott. Nyáry Pál: Nekem ugy tetszik, a t. ház ezen kérdést, mely most előttünk forog, a kérvényezési kérdést t. i. nem tartja oly fontosnak, mint. a milyen valóban. Hogy nem tartja ilyennek a kérvényi bizottság, azt véleménye mutatja: mert ha tisztában volna a kérvényi bizottság a kérvényezés valódi fogalmával, semmi esetre sem terjesztett volna elő javaslatot megrovó határozat hozatala végett. Az alkotmányosság fő lényege ke'tőben rejlik: az első, hogy alkotmányos polgárnak csak alkotmányos törvényhozás által hozott törvénynek