Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-269

230 CCLXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 24 1868.) tásuk módját kimutatni képesek és a szülők, illetőleg gyám beleegyezését előmutathatják. Bizonyossá kívánom tenni a t. házat, hogy j ez esetek a kormány figyelmét nem mellőzték el, és hogy megtettem mindazt, mit tennem lehetett. Csiky Sándor: T. ház! Ezen nyilatkozat érdemileg azt tartalmazza, hogy mind Konstantinápolyban, mind Kairóban, mind Alexandriában megtörténtek azon intézkedések, melyeknél fogva a nemzet becsületének lealázása ... {Felkiáltások: Mi köze ennek a nemzet becsületéhez!) Nem tudom, micsoda nebeztelése lehet valakinek az iránt, mikor azt mondom : hát nem alázza-e le a nemzet becsületét az, hogy Konstantinápolyban a franczia, angol, olasz konzulok gátat tudnak vetni, s gátat is vetnek annak az embertelen, a nemzet becsületét sértő .... (Élénkfelkiáltások: Anemzeti becsületnek ehhez semmi köze!) Mert azokról van szó, kik elraboltatnak, s nem azokról, a kik önként adják oda magokat áldozatul, ezekről szó sincs. Fájdalom, hogy ilyen esetek is adják elő magokat; de itt nem oly nőkről van szó, hanem olyanokról, kik akaratjok ellenére elámítva, elraboltatva akaratjók ellenére elhurczoltattak : az olyanokról ^ van kérdés. A belügyminiszter méltóztatott tenni intézkedést : azt hálás köszönettel fogja a konstantinápolyimagyar gyarmat venni: hiszen legbuzgóbb óhajtása volt, hogy azon visszaélés, botrány és embertelenség megakadályoztassák. Azonban, a mint a kérvény tartalmából megérteni méltóztattak, ennek eddigelé óhajtott eredménye nem volt. Azért kérem a t. házat, utasitsa a kormányt, hogy az eddigi intézkedések elégteleneknek mutatkozván, a czél elérésére hatályosabban akként intézkedjék, hogy azoknak a botrányoknak és embertelenségeknck vége szakittassék. Bátor vagyok a kérvényi bizottság jelentésére azon felvilágosítást figyelmeztetésül megtenni, hogy ebben a kérvényben — tudomásom van róla, mert engem kértek fel beadására — hogy ezen kérvényben az foglaltatik, hogy azon kérvényező nő a konstantinápolyi magyar gyarmat megbízásából három ily kiszabaditott szerencsétlen leány-gyermeket betegen idehozott fel, kik itt vannak a kórházban, a nélkül, kogy kihallgattattak volna arra nézve, hogy kik, miképen és mi történt velők ? azt kéri tehát, hogy a ház ezen három gyermek kihallgatását eszközölje, mert ez is azon események valósága földerítéséül fog [szolgálni. Szlávy JŐZSef: A t. képviselő úr megnyugtatására mondhatom, hogy azon tiszteletre méltó asszonyság, ki indítva keresztyén felebaráti szeretettől, eléggé nem dicsérhető buzgalommal karolta fel ezen ügyet, és három ily szerencsétlen nőt haza hozott, legközelebb folyamodást adott be, hogy ezen három nő hallgattatnék ki. Ez ki is adatott már Buda városának, és Buda város főkapitánya eddig, ugy hiszem, ki is hallgatta; ha még nem tette volna, ugy legközelebb ki fogja hallgatni. Meg lehet győződve a képviselő úr, hogy azon vallomásokhoz képest a minisztérium nem fog késni mindazon lépéseket megtenni, melyek kívántatnak — ha t. i. csábítás vagy elrablás történt volna — a minisztérium mindent meg fog tenni, a mi szükséges. Elnök: Elfogadja-e a t. ház határozatilag a kérvényi bizottság véleményét ? (Elfogadjuk!) így tehát ezen irományok a miniszterelnökhöz fognak áttétetni. Mielőtt a tömeges kérvények tárgyalására átmennénk, föl kell olvasni a múlt ülésben Deák Ferencznek elfogadott határozati javaslatát, mely azután a mélt. főrendekhez fog átküldetni. PaiSS Andor jegyző (olvassa Deák Ferencz indítványozta s már elfogadott határozati javaslatot.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a most fölolvasott határozati javaslatot végleg elfogadni? (Elfogadjuk !) Ezen határozati javaslatot Mihályi Péter jegyző úr a mélt. főrendek által mai nap 12 órakor tartandó ülésébe át fogja vinni. E tekintetben jegyzőkönyvi határozatra levén szükség, ennek pontja mindenek előtt fel fog olvastatni, PaiSS Andor jegyző (olvassa a jegyzőkönyv Uldö pontját) Elnök « A jegyzőkönyvbe ezen pont be fog vetetni. Következik most a kérvényi bizottság jelentésének tárgyalása a Madarász József képviselő úr által beadott kérvények iránt. Horváth Döme előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét a Madarász Jószef által benyújtott 146 kérvényre vonatkozólag): „A mennyiben a kérvényekben felhozott, részint az ország független állami élete és az 1867. évben alkotott közjogi törvények, részint az alkotmánynak a kor viszonyaihoz és igényeihez képesti kifejlesztésére, részben ismét az ország anyagi és szellemi fejlődése s a közterhek könnyítésére vonatkozó szempontok a törvényhozás folytonos gondoskodásának és nyilvános tanácskozásainak tárgyait már addig is tényleg képezték, s jövendőben is képezendik: a törvényhozásnál pedig az ország összes népsége, s közte, a mennyiben választó polgárok, kérvényezők is, a népképviselet alapján megválasztott országos képviselők által alkotmány szerint részt vettek s vesznek : e tekintetből a kérvényi bizottság a beadott kérvényeket, ha mindjárt a több oldalról megtámadott név- és kézaláirások mind valódiak volnának is, ily alakban inditványokul alkalmasak- és elfogadhatóknak nem találja.