Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-268
204 CCLXVIII. OfiSZÁGOS ÜLÉS. (Július 21. 1868.) az 1848. évi harmadik törvénvczikk rendeletéhez képest utólagosan pótoltassanak." „Másodszor, a második bekezdés elé ez tétessék: ,,Ezen utólagos pótlásnak a koronázás után azonnal kellett volna ugyan eszközöltetni," s jőjön utána, a mint az eredeti szerkezetben áll. „A harmadik bekezdés harmadik sorában ezen szó után „hamarabb" tétessék be ez : „teljesen". Ugyan ezen bekezdés utolsósorában „azonnal"szó után tétessék : „minden esetre pedig a jelen ülésszak tartamának végéig." Deák FerenCZ : T. ház! Határozati indítványomra nézve motivatiómat előadtam akkor, midőn ;izt a ház asztalára letettem. Időt nem akarok vesztegetni; s azon módosítások, melyeket Tisza Kálmán képviselőtársam beadott, amint ő ismegjegyzé, a részletekre vonatkoznak ugyan, de én előre is kijelentem, hogy azokat részemről legalább , igen is elfogadom. Berzenczey László (a szószékről) •. T. ház! íme egy uj interpellatio történt. Én magam csak egyszer voltam szerencsés vagy szerencsétlen egy interpellatiót tenni, s már tartózkodom egy interpellatióhoz hozzászólani, miután belőlem hires interpellál ót csináltak. Daczára ezeknek bátor vagyok a régi tisztviselőkre nézve jelenleg véleményemet kimondani. {Halljuk!) En tisztelem az opportunitást, de csak bizonyos pontig, és kénytelen vagyok minden párttól elválva véleményemet kimondani arra, hogy midőn a régi tisztviselőkről beszélünk, szintén kimondjuk véleményünket rajok nézve. (Halljuk !) En azt hiszem, a mit mi magyar vis inertiaenek neveztünk, az minden esetre polgári erény volt azoknál, kik visszatartották magokat minden méltóságoktól. Hazafiak azok, akár börtönökben, akár száműzetésben voltak, azokkal, kik itthon hivatalt el nem vállaltak. Kötelességemnek tartom itten felszólalni, és bárminemű opportuniíás kérdése kívánja, kijelentem, hogy én sohasem helyeselhetem azok eljárását, kik az absolut kormány alatt hivatalokat vállaltak. Mondatik, hogy meg kell különböztetni a bírósági és politikai tisztviselőket. Bocsássanak meg nekem, minő különbség van azon birói és politikai tisztviselők közt, a kik 1848 után vállaltak hivatalt ? Mondják, a forradalmak külföldön sem változtattak semmit a birói testületeknél, az itélő székek megmaradtak. Ellenkező a mi állásunk, különbözik oly államoktól, hol rendezett bíróságok, rendezett törvények is voltak; de azon kormány hivatalnokának lenni, a mely tabula rasa-t csinált nálunk, minden régibb törvényt eltörölt! Meghagyták-e ők a régi hivatalnokokat, volt-e törvényszék Magyarországon, melyet az a kormány megkímélt volna ? Nem , hanem ismétlem , tabula rasat csinált, uj törvényeket szabott, és bírákat, kik azt foganatositják : ezek az urak. akikiől most szó van. Bocsássanak meg, én nem szólok személyekről, elismerem, hogy egyénileg sok becsületes tiszteletbeli személyek vannak köztök . . (Derültség.) Ke tessék nevetni, nem gúnyból mondom. A mint hogy az 1848-ki elveknek embere, híve voltam , s az fogok maradni, azt is kifogom mondani, hogy az 1848 után alakított törvényszékek és biráknem voltak füg-g-etlenek : eg-v sem voltfüggetlen. mert oly bírák voltak, kiket az absolutismus mint „gutgeshmt"-eket nevezett ki, kik elvileg elismerték a vértörvényszékek ítéleteit, azokat alapnormativumul elfogadva. Bocsássanak meg önök, midőn valaki a száműzetésből azt mondja, hogy él, s a törvényszék azt mondja, hogy nem él: én azon ember előtt fejet nem hajtok. (Felkiáltás: A katonai Uraságok mondták!) A katonai bíróságok mondták, de ezek is elismerték. Nem is tehettek másképen, mert csak igy lehettek bírák. Engedjék meg önök, nem csak a törvényszékek, de a törvények is olyanok voltak, a melyek mellett független bíró nem ítélhet. Ott van az ősiség eltörlése , ott vannak sok örökösödési kérdések ; egy-egy pörügyet csináltak, és azt rögtön végre is hajtották; míg egyikünk börtönben volt, a másik mint polgári halott száműzetésben, az ugyanazon törvényekben kimutatott orvoslásokat sem használhatta, azokból ki volt zárva. Erre önök azt mondják, hogy ezt már nem lehet orvosolni; de annyit, uraim , mégis engedjenek me_r, hogy az ember kimondhassa, hogy elvileg roszaljuk: kimondhassuk azt, hogy ki a múlt kormány alatt hivatalt vállalt, abban nem sok bizodalmunk lehet, s kívánjuk a kormánytól, hogy oly hivatalnokokat tegyen, kik az 1848-iki elveket vallják és hiszik. Tudjuk mindnyájan , hogy a franczía császár magakimeri tisztán mondani, hogy az 1789diki elveknek embere • ugy a franczía minisztérium, az ő minisztériuma, kimondja ma, hogy az 1789-iki elveket vallja; azt hiszem tehát, nem mondok sokat, ha ki merem mondani. hogy mi pedig az 1848-iki elveket valljuk , onnan indulunk ki és oda térünk vissza. Azokban, kik részt vettek az 1848-iki küzdelemben, csak embereket tisztelhetjük, lehet bennök bizodalmunk. Tekintsük meg hazánkban pártállásukat, Es ezt a kormánv és macának a többségnek érdekében mondom : mert nem akarom, hogy a mostani kormány, és mostani többség emberei identificáltassauak az absolut kormány embereivel , kik hátrahagyattak a kiegyenlítés zálogául.