Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-268

204 CCLXVIII. OfiSZÁGOS ÜLÉS. (Július 21. 1868.) az 1848. évi harmadik törvénvczikk rendeletéhez képest utólagosan pótoltassanak." „Másodszor, a második bekezdés elé ez tétes­sék: ,,Ezen utólagos pótlásnak a koronázás után azonnal kellett volna ugyan eszközöltetni," s jőjön utána, a mint az eredeti szerkezetben áll. „A harmadik bekezdés harmadik sorában ezen szó után „hamarabb" tétessék be ez : „teljesen". Ugyan ezen bekezdés utolsósorában „azonnal"szó után tétessék : „minden esetre pedig a jelen ülés­szak tartamának végéig." Deák FerenCZ : T. ház! Határozati indítvá­nyomra nézve motivatiómat előadtam akkor, mi­dőn ;izt a ház asztalára letettem. Időt nem akarok vesztegetni; s azon módosítások, melyeket Tisza Kálmán képviselőtársam beadott, amint ő ismeg­jegyzé, a részletekre vonatkoznak ugyan, de én előre is kijelentem, hogy azokat részemről leg­alább , igen is elfogadom. Berzenczey László (a szószékről) •. T. ház! íme egy uj interpellatio történt. Én magam csak egyszer voltam szerencsés vagy szerencsétlen egy interpellatiót tenni, s már tartózkodom egy interpel­latióhoz hozzászólani, miután belőlem hires inter­pellál ót csináltak. Daczára ezeknek bátor vagyok a régi tisztviselőkre nézve jelenleg véleményemet kimondani. {Halljuk!) En tisztelem az opportuni­tást, de csak bizonyos pontig, és kénytelen va­gyok minden párttól elválva véleményemet ki­mondani arra, hogy midőn a régi tisztviselőkről beszélünk, szintén kimondjuk véleményünket ra­jok nézve. (Halljuk !) En azt hiszem, a mit mi magyar vis inertiae­nek neveztünk, az minden esetre polgári erény volt azoknál, kik visszatartották magokat minden mél­tóságoktól. Hazafiak azok, akár börtönökben, akár száműzetésben voltak, azokkal, kik itthon hivatalt el nem vállaltak. Kötelességemnek tartom itten felszó­lalni, és bárminemű opportuniíás kérdése kívánja, kijelentem, hogy én sohasem helyeselhetem azok eljárását, kik az absolut kormány alatt hivatalo­kat vállaltak. Mondatik, hogy meg kell különböztetni a bíró­sági és politikai tisztviselőket. Bocsássanak meg nekem, minő különbség van azon birói és politi­kai tisztviselők közt, a kik 1848 után vállaltak hi­vatalt ? Mondják, a forradalmak külföldön sem vál­toztattak semmit a birói testületeknél, az itélő szé­kek megmaradtak. Ellenkező a mi állásunk, kü­lönbözik oly államoktól, hol rendezett bíróságok, rendezett törvények is voltak; de azon kormány hivatalnokának lenni, a mely tabula rasa-t csinált nálunk, minden régibb törvényt eltörölt! Meghagy­ták-e ők a régi hivatalnokokat, volt-e törvényszék Magyarországon, melyet az a kormány megkímélt volna ? Nem , hanem ismétlem , tabula rasat csi­nált, uj törvényeket szabott, és bírákat, kik azt foganatositják : ezek az urak. akikiől most szó van. Bocsássanak meg, én nem szólok személyek­ről, elismerem, hogy egyénileg sok becsületes tiszteletbeli személyek vannak köztök . . (De­rültség.) Ke tessék nevetni, nem gúnyból mon­dom. A mint hogy az 1848-ki elveknek embere, híve voltam , s az fogok maradni, azt is kifogom mon­dani, hogy az 1848 után alakított törvényszékek és biráknem voltak füg-g-etlenek : eg-v sem voltfüg­getlen. mert oly bírák voltak, kiket az absolutismus mint „gutgeshmt"-eket nevezett ki, kik elvileg elis­merték a vértörvényszékek ítéleteit, azokat alap­normativumul elfogadva. Bocsássanak meg önök, midőn valaki a szám­űzetésből azt mondja, hogy él, s a törvényszék azt mondja, hogy nem él: én azon ember előtt fejet nem hajtok. (Felkiáltás: A katonai Uraságok mond­ták!) A katonai bíróságok mondták, de ezek is el­ismerték. Nem is tehettek másképen, mert csak igy lehettek bírák. Engedjék meg önök, nem csak a törvényszé­kek, de a törvények is olyanok voltak, a melyek mellett független bíró nem ítélhet. Ott van az ősiség eltörlése , ott vannak sok örökösödési kér­dések ; egy-egy pörügyet csináltak, és azt rögtön végre is hajtották; míg egyikünk börtönben volt, a másik mint polgári halott száműzetésben, az ugyan­azon törvényekben kimutatott orvoslásokat sem használhatta, azokból ki volt zárva. Erre önök azt mondják, hogy ezt már nem lehet orvosolni; de annyit, uraim , mégis engedje­nek me_r, hogy az ember kimondhassa, hogy elvi­leg roszaljuk: kimondhassuk azt, hogy ki a múlt kormány alatt hivatalt vállalt, abban nem sok bizodalmunk lehet, s kívánjuk a kormánytól, hogy oly hivatalnokokat tegyen, kik az 1848-iki elveket vallják és hiszik. Tudjuk mindnyájan , hogy a franczía csá­szár magakimeri tisztán mondani, hogy az 1789­diki elveknek embere • ugy a franczía miniszté­rium, az ő minisztériuma, kimondja ma, hogy az 1789-iki elveket vallja; azt hiszem tehát, nem mondok sokat, ha ki merem mondani. hogy mi pedig az 1848-iki elveket valljuk , onnan indulunk ki és oda térünk vissza. Azokban, kik részt vettek az 1848-iki küzde­lemben, csak embereket tisztelhetjük, lehet bennök bizodalmunk. Tekintsük meg hazánkban pártállásukat, Es ezt a kormánv és macának a többségnek érdekében mondom : mert nem akarom, hogy a mostani kormány, és mostani többség em­berei identificáltassauak az absolut kormány em­bereivel , kik hátrahagyattak a kiegyenlítés zá­logául.

Next

/
Oldalképek
Tartalom