Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-268

CCLXV1IÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Juiius 21. 1868,) 205 független-e egy conventionatus biró ? Hallottam — sokan mondták — hogy ugy voltak felfogadva ezen urak eonventio mellett, hogy ha bukik is a rendszer, ők mint bene merita personák egész fizetést kapjanak, hogy azon emberek, ha más fordulat, valami 1848-as mozgás következnék be, akkor is magas fizetéssel láttassanak el. Nem tudom, hogy ezen eonventio a kiegyenlítéshez tartozik-e? de hogy megvan, példát tudok rá. Például a marosszéki törvényszék elnökének van jelenleg ezer forint fizetése mint pensio, egy másiknak 2 ezer forint, mert Schmerling által igy voltak kinevezve. A marosszéki újból választott alkotmányos törvényszék elnöke kap 1000 forint fizetést, a megbukott meg a eonventio értelmében 2000 frtot; igy van ez a politikai osztálynál, s ugyancsak Marosszék főkirálybirájának van 2500 frt fizetése, a nyugalmazottnak 3000 nyugdija, oda nem számítva a czimeket és ornamentumokat. A főkirálybirónak van 2500 frt penziója, egy másiknak 3 ezer. Ezt mind meg nem nevezni, elhallgatni nem tudom. Emlékezzünk a nagy napokra, beszéljünk nyilt ellenségekről, kik 1848-ban ellenünk voltak, nyíltan küzdöttek ellenünk; jól van, ez nyilt ellenség volt; de azt mondom, hogy nem az az ellenség, ki karddal öli meg az embert, hanem a ki lelket öl — ezt a Krisztus mondja — aki a hazafiúi szellemet öli meg a nemzetben, ez a gyilkos, ez az ellenség. De volt ellenségünknek egy más része,kik úgynevezett neutraiisták voltak. Ezt a neutrális szót magyarra fordítani igen nehéz. (Felkiáltások: Semleges!) Azt gondolom, hogy azt jelenti, hogy : nemtelen, nincs neme, genusa; vagy semleges legyen. (Atalán os derültség ) Hogy a hazában ezek iránt bizodalom nincs, azt tudjuk", valamint azt is, hogy a hazában identifieálni magát velők senki sem akarja közülünk. Botrányos a mi udvariasságunk, gyöngédségünk, és a közvéleményben valóságos politikai demoralizatióra vezet, elannyira , hogy ki merem mondani, az 1848-iki események népszerütlenitésére a régi zsarnok kormány 18 év alatt annyit, mint a mai kormányunk és követőinek eljárása annyira nevetségessé tenni nem tudta az 1848diki küzdelmeket. Ebben kormányunk 16 hó alatt nagy erélyt fejtett ki: kezdődik pedig ez a régi hivatalnokok iránti gavalléroskodásnál; és hogy hol fog végződni, a jó Isten tudja. Van párt és nyilt párt, a mely itt ázt mondja nekünk, hogy „Ti 48-asok vagytok okai minden veszedelemnek, lett volna eszetek akkor és tettetek volna ugy, a mint mi tettünk ma." Csak hogy az a különbség, hogy akkor az nem is lehetett, mert I nem volt még Solferino és Königratz. Köztünk vannak^azok, a kik ma minket lázitóknak neveztek azon időből, a midőn hazánkban mindenki fel volt lázitva; és ha valaha volt védelmi harcz, az bizonyára a mi 1848-ik harezunk volt: véres harcz, de az meg nem halálunk, hanem újjászületésünket hozá magával. Kell-e mondanom, hogy ha azok az idők ismét eljönnének és hazánk határára egy osztrák tábornok egy császári serget vezetne ezen jelszóval: „unbedingteünterwerfung:" mais azt kiáltanék mindannyian: feltétlen függetlenség ! Azért mondón ma is, hogy a kik azon időben okosabbak voltak nálunknál, azon ,,gutgesinnt

u magyarok — ezen szót nem akarom magyarázni — ezek ma is legveszedelmesebb elleneink: azok, akik felhasználtak és használnak ma is egy szent nevet, Széchenyi nevét, mintha Széchenyi mondta volna valaha,hogy ne védjük a hont. Én, uraim, nem az azon napokban Döblingben lakozott nagy honfiról szólok; de igenis a kik akkor Döbling árnyékában székeltek, a nagy ember körül forgolódtak, azok a mi kárunk, veszedelmünk. (Zaj. Mozgás.) Az én kivánatom tehát az lenne, és ha látnám kivihetőségét, azt indítványoznám, hogy a miniszter úr tegyen minden hivatalba próbát kiállott hazafiakat; ígérje meg a miniszter azt, hogy a lehetőségig olyanok fognak alkalmaztatni, a kik az elmúlt kormányban nem vettek részt: ez valóban forró óhajtásom. Es végül tekintsünk arra is, mi lesz abból, hová fog az vezetni , ha a régi tisztviselők meg fognak maradni? Ne veneráljuk a régi beamtereket ugy annyira, mert lám a nép csak azt fogja mondani: Jól volt ennek a dolga mindig: Schmerling alatt is úr volt, Bach alatt is úr volt, úr most is, és úr lesz pokolban is." (Hosszas devüllséq.) Urak! En azt hiszem, hogy van valami, a miben pártkülönbség nélkül megegyezünk, a mit szem előtt kell tartani: ez a politikai morál tisztasága. Vagy elfeledkezénk-e azon időkről, midőn például Erdélyben egy országgyűlés eloszlatott, a tisztviselők tömegesen mondottak le hivatalaikról? És az absolut kormány hivatalnokának lenni mióta lett nyugdijazást ériemlő hazaszolgálat?! Mondják, én is mondom, hogy a régiből újjá lett birák közt egyénileg sok derék becsületes egyén van; de azt meg nem engedem, hogy ne lett volna, habár szenvedőleg is, segítője a jogeljátszási politikának. Alkotmányosak-e ők? Kérem alásan ő excellentiáját az igazságügyminisztert, legyen szíves elmondani, ha volt-e egy közülök, ! ki elébe állt volna: „Mi nem szolgálunk többé I azon régi Bach-, Schmerling-, Nádasdy-kinevezé• sek mellett; tegye excellentiád ellenjegyzését kine-