Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-268
CCLXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 21. 1868.) 203 testületeknek, melyek tagjaira épen a t. képviselő úr módositványa vonatkozik. A t. képviselő úr múltkor tartott beszédemet félreértette; ő ugyanis ugy fogta azt fel, mintha én mint positivumot állítottam volna, hogy a kir. kúria tagjai közt olyanok volnának, kiket jellem vagy tehetség tekintetéből ott többé absolute alkalmazni nem lehetne. Engedelmet kérek, én ezt nem mondottam; hanem mondottam azt, hogy tárczám átvételekor azon körülményt is tekintetbe kellett vennem, hogy lehetnek a kir. kúria tagjai közt olyanok is, kiknek további alkalmazásáért a felelősséget magamra nem vállalhatnám, s hogy ennélfogva tanácsosabbnak tartottam bevárni a végleges rendezést, hogy legalább ezen idő alatt a jellemek és tehetségek iránt magamnak kellő tájékozást szerezhessek. A között, mit én mondottam, és azon jíositivum között, a mit Bobory Károly képviselő úr ajkamra adott, rendkívül nagy különbség van. Erkölcsi köteleségnek tartottam e rectificatict el nem hallgatni. Tisza Kálmán : T. képviselőház ! Részemről annak tárgyalásához és taglalásához, hogy minők legyenek a fönálló bíróságok tagjai, egyátalán hozzászólani nem szándékom: nem szándékom azért, mert azt tartom, hogy ha egyik vagy másik ellen akár képesség hiánya, akár jellembeli hiba iránt biztos adatok lennének kezeink közt, kötelességünk lenne azok ellen föllépni; de ellenben nem tartom helyesnek, egy testület vagy egy testületnek akár csak egy része ellen is ily átalánosságban bebizonyítás nélkül vádat emelni. (Közhelyeslés.) A mi magát a biróságokra nézve követett eljárást illeti, magam részéről kénytelen vagyok bevallani, hogy ha fontolóra veszem, mily fontosak már csuk a vagyont illető ügyek is, melyek a törvényszék előtt folynak, de ha fontolóra veszem azon sajnos körülményt is, miszerint ítélni a politikai vétségek fölött is hivatvák, nem lehet, mondom, hogy ne sajnáljam, hogy az igen tisztelt kormány már eddig is többet nem tett arra nézve, hogy a bíróságok az alkotmányosság kellékeinek megfelelőleg rendeztessenek. E fölötti sajnálatomat és egyúttal mint egyéni nézetet az iránti nem helyeslésemet kimondani kénytelen vagyok; azonban, a mint a helyzet ma áll. és mint hiszem, e tekintetben nincs különbség köztünk, én is belátom, és be kell hoo-v lássuk mind annyian, miszerint ezen hiány miatt a törvényszékek ítéletének érvényét támadni meg annyit tenne, mint kimondani, hogy Magyarország örökre arra van kárhoztatva , hogy szegény és nyomorult legyen. Mert a mely országban annak tenné ki magát valaki, hogy politikai változtatások alapján a hozott Ítéletek érvényessége megtámadtathassák, azon országba sem tőke nem fog jönni, sem az ipar és kereskedelem, sem a gazdaság fejlődni nem fog. [Helyeslés.) Én tehát ezen indoknál fogva a jelen határozati javaslatot a vitatkozás alapjául elfogadom; j sőt előre is nyilvánítom, hogy épen azon lényegesebb részére nézve, mely az ítéletek érvényességéről szól, szószerint ugy mint szerkesztve van, magamévá teszem; s egyes egyedül a három első, mintegy bevezetésül szolgáló szakasz az, melyen j óhajtanék némely változást tétetni. Jelesen nem óhajtanám, vagy is nem mon" J dom, hogy nem óhajtanám—• mert azt hiszem, az eredeti szerkezetben sincs ezen óhajtás kifejezve — hanem inkább mondom, hogy tisztábban fejeztessék ki, miszerint egyátalában a minisztert nem óhajtjuk oda utasitani, hogy ezek irányában, vagy épen mindazon birák irányában, kik ma a főtörvényszékeknél vannak, teljesitse a törvényes kellékek pótlását. A szerkezet, mint mondom — meg vagyok győződve, maga sem azt akarta — némi tekintetben nem oly világos; és hogy félreértésekrene adhasson alkalmat, a. második szakaszt ugy kellene a behozandó változtatások szerint összekötni az elsővel. Végül még a harmadik, szakaszban először is pótolni kellene egy szót mely, ugy tudom, csak a nyomtatáskor maradt ki, jelesen, hogy ott, hol a bíróságok szervezéséről szól, „teljesen" tétessék : mert ezen „teljes 0 szó ugy hiszem, csak a nyomtatás közben maradt ki. És végül óhajtanám, hogy ezen harmadik szakaszban egy időpont tétessék kii a meddig ezen. törvényes kellékeknek okvetlenül pótoltatniuk kell: mert a törvény, melynek érvénye a szentesítéshez van kötve, reménylem ugyan, hogy a szentesítést mentül előbb meg fogja nyerni; de mégis előre teljes biztosságban az iránt nem lehetünk, hogy időközben akadályok nem fogj'ák gátolni, mert előre így bizonytalan időre, mélyednem tudhatunk még is teljes positivitássaí, egy ilyen bizonytalan időre kimondani nem szeretném, hogy a nem törvényes I kellékek^szerint hozott ítéletek törvén vesék. 4/ Ezekre vonatkozó módosításaimat bátor vagyok beadni, s azokat a részletes tárgyalásnál fio-yelembe vétetni kérem. PaiSS Andor jegyző {olvassa Tisza Kálmán rnódositványát): „Az első bekezdés így szerkesztessék: ,,Az itélő székek olyan tagjaira nézve, kik miniszteri ellenjegyzés nélkül lettek ő felsége által kinevezve s bírói állásukban a minisztérium által meghagyattak, és különösen mindazokra nézve, kik hivatalukban továbbra is meghagyatni szándékoltatnak, szükségesnek tekinti az országgyűlés, hogy kineveztetésöknek alkotmányos kellékei 26*