Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-268

200 CCLXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 21. 1868.) föltevését is, hogy valaha az állam egysége ellen indított bármely cselekmény védelmére szót emel­ni szándékoztam volna vagy szándékoznám, ez oly gyanusitás, jönne az bármely részről, melyet mint alaptalant és nem érdemlettet visszautasítok; és ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hogy ha épen találkoznék valaki a románok között, ki az állam­egység ellen buzdítana, én azt, habár teljes meg­győződésem szerint ily kísérlet soha sem vezetend czélhoz : a román nemzetnek legnagyobb ellensé­gének kiáltanám, Nem hiszem, hugy az igazság­ügyminiszter úr a múlt történelméből egy esetet felhozhatna, miszerint a román uemzet valaha a haza vagy a trón iránt conspirált vagy revoltált volna. Soha! A román nemzetnek a haza iránti szeretet, a trón iránti hú'ség volt és lesz mindig egyik fő erénye. Több kíméletet akarván tanúsítani a magyar nemzet iránt, mint a mennyit a minisztérium és a ház többsége mutatott minap a román nemzet irányában, nem fogok a hazaárulás! és felségsér­tési bün jogi definitiójába ereszkedni, hogy és mi által követtetett el igy nevezett bűntény ; de azt merem állítani, hogy az ismeretes pronunciamen­tumban ez soha sem volt: mert nem egyéb az, mint a mit a magyarok 1861-től 1866-ig, mig az 1848-iki törvények visszaállítva nem voltak, min­den alkalommal tettek, a nélkül, hogy az absolut kormánynak eszébe jutott volna terroristikus el­járáshoz folyamodni. Átmegyek most a miniszteri felelet subjectiv részére. A t. igazságügyminiszter úr szíves volt en­gem azzal vádolni, hogy beszédem által megtá­madtam volna az állam egységét és felségsértés bűnét követtem volna el. Ezen nem érdemlett és alaptalan -vádat bátor voltam fenébb visszautasí­tani, és bizonyosan nagy respectusoktól, jelenté­keny okoktól indíttatva, melyeket nem akarok és nem fogok soha szem elől téveszteni, azt va­gyok bátor megjegyezni, hogy az ellenem hasz­nált fegyver két élű, melyek élei közül sem egyi­ket, sem másikat ellenein felhasználni se joga, sem oka nem volt a tisztelt igazságügyminiszternek. Valami hivatalnokokról tett a miniszter úr említést, a kiket az erdélyi fó'kormányszéknél, a kir. táblánál tür, vagy tűrt legalább eddig. (Föl­kiáltások: Igaz! Méltán!) Én is azt mondom, hogy igaz; de hogyan jött erre, és mit akart ezzel elér­ni a t. igazságügyi miniszter úr ? valóban nem tu­dom. {Derültség.) Azonban feltéve, hogy t. minisz­ter lír bizonyos Macellariu Illés főkormányszéki tanácsos urat értette és azt személyemmel össze­tévesztette, az elsőnek jelen nem létében jogosítva érzem magamat a t. miniszter urat biztosítani, hogy nevezett Macellariu Illés főkormányszéki tanácsos úr letett esküjéhez mindig hű marad, és a törvényt tisztelni és magát pontossággal és egész odaadás­sal ahhoz alkalmazni tudja és tudta mindig, még akkor is, midőn nem lesz hivatalos minősége. Azonban azt hiszem, lesz alkalmam mihamarabb megmutatni, tanúbizonyságot adni, kik azok, a kik nem tisztelik a törvényt és magokat ahhoz nem alkalmazzák. Addig csak annyit jegyzek meg, hogy nem irigylem az oly kormányt, mely hiva­talnokai közt csak szolgalelkeket keres. Pap Máté : T. ház ! Bátor vagyok indokai­mat felfejteni s a czélt elmondani, a melyek engem arra indítottak, hogy a kérdéses interpellatiót alá­írjam, s a melyek alapján egy határozati javasla­tot tenni bátor leszek. Megvallom , én sem vagyok megelégedve a kormány feleletével. Uraim, legyünk igazságosak! ismerjük el a tényeket, hogy azok terén azon álláspontra juthas­sunk , melyről egyedül mondhatunk igazságos Ítéletet. Min alapszik az unió ? Az unió alapszik az 1848-ki törvényen. {Zaj. Hallj"k!) Mit tartalmaz , ezen törvény ? Abban az mondatik, hogy az unió I elvben kimondatik és föltételeinek megállapítása végett egy országos bizottság neveztetik ki. Ezen föltételek megállapítása azonban azl848—1849-ki szomorú események és az azután bekövetkezett ab­solut rendszer iníézvényji miatt nem valósulhatott. Nem valósulhatott az, t. ház, a koroi ázás után mai napig sem, a mit az igen t. miniszterelnök úr a t. ház színe előtt elismert, midőn azt mondotta hogy ,,az unió oly fontos kérdés, mely sok mun­kát és fejtörést igényel;" következőleg az um'o feltételeinek megállapítása még mindig nyilt kér­dés. Az uniónak ez azon nevezetes része, mely Erdélyben Magyarországhoz való hoz és egyéb jogi viszonyaira vonatkozik, és mely viszonyok és jogok még tisztába hozva nincsenek. Ezen viszonyok közt s az uniónak ily állá­sában fordulnak már elő Erdélyben azon szomorú események, kifacsartatnak azon politikai nézetek, melyekre nézve jelenleg ott vizsgálatok rendeltet­tek el. És ime, t. ház, ez azon álláspont, a melyről ítélhetjük e körül kifejezett politikai nézetek minő­ségét. (Közbeszólások: Napirendre!Zaj.) Elnök: Azt gondolám, hogy a t. képviselő úr rövid megjegyzést kivan tenni a tárgyhoz: mert a tárgyhoz magához jelenleg hoszasabban szólni nem lehet, mert nincs napirenden. A t. kép­viselőháztól függ e tárgyat napirendre hozni. Pap Máté: T. ház! Én indítványt fogok tenni. Elnök: Méltóztassék !

Next

/
Oldalképek
Tartalom