Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-267
• CCLXVÍÍ. ORBZÁGÜS ULES. (Július 20. 1868.) 193 Én tehát mindezeknél fogva azon értelemben vagyok, mikép a t. háznak a határozati javaslatot, mely a ház asztalán tárgyaltatik, és annak alapján a közbékének, a köznyugalomnak és minden tekintetbem megelégedés eszközlésének szempontjából el kell fogadnia, mihez képest a kormányt és az ítélő székeket és ezek sorában a kir. táblát a törvények megtartására utasítsa. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: Szólásra senki felírva nem levén, következik az indítványozó úr vég szava. Nyáry Pál: Megengedi Simonyi Ernő barátom , hogy néhány szót még én is mondhassak. {Halljuk!) T. ház ! Azt hiszem, indítványozó t. barátom nem lesz ellenkező véleményben velem az iránt, hogy azon ügy, melyet határozati javaslatában előterjesztett, azon stádiumból, melyben volt a vádlottak perbe fogatása előtt, különösen az előtt, hogy meg is idéztettek a királyi tábla elé, azon stádiumból, mondom, egészen más stádiumba lépett a megidézés után. Azt hiszem, abban sem mond ellen, ha azt ílllitoro, hogy alkotmányos szempontokból valamint megvárhattam volna és azt el is fogadtam volna, ha a kormány ez ügyben, t. i.az illetők elfogatása ügyében elébb magától rendelkezett volna: ugy a perbe idézés után a kormánynak ebbeli beavatkozása nem lett volna egyéb, mint a bíróság körébe, a bíróság sphaerájába való avatkozás. A kérdés: helyesen történt-e vagy nem elfogatása az illetőknek ? épen ugy a bíróság elhatározása alá tartozik, mint az: vajon bünösök-e vádlottak vagy nem ? (Helyeslés?) Most, miután , a mint értesültünk, a per már meg van indítva, az illetőknek szabadságukban és jogukban áll előadni abbeli kifogásukat, hogy ők nem a törvény által megengedett esetben fogattak el. Azt hiszem, ezen indokolással a napirendre való térést talán ő maga is elfogadja. Én részemről ily indokolással elfogadom. (Helyeslés.) SomOSSy IgnáCZ: T. ház! Indokaimat nagy részben elmondta Nyáry Pál képviselőtársam. Csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy óhajtottam volna, ha a felhívott törvények egész kiterjedésökben idéztettek volna Simonyi Ernő képviselő úr által, mert ugyanazon törvényben benne vannak ugyanazon esetek is, melyekben a letartóztatásnak bel- e van: t. i. in flagranti deprehensus, et vis praeter domicilium aliquid habens. és benne van a miniszter úr által megemlített metus profugii is : a törvények idézése pedig, ha az országgyűlés bírálata alá tartoznék is jelenleg ez ügyben intézkedni, csakúgy volna helyes, ha azok KÉPV. H. HAPLÓ. 186 5 / g . IX. egész kiterjedésökben hivatnának föl. (Közhelyeslés.) A mi az emberek sortirozását, a mit Csiky képviselő úr felemiitett, illeti, hogy t. i. „nem szabadsz embereket sortirozni:" ebben neki tökéletes igazságot adok ; de azért nem tagadhatom el, hogy fáj'dalmasan esett, midőn e teremben a miniszter úr előterjesztését hallva , Asztalos János s Madarász nevei Wesselényiével és Kossuth emlékével hasonlittatnak össze. Engem azonban nem ezen érzés — mert ezt elfojtom magamban — vezet, hanem a Nyáry Pál által előadott indokok, miszerint a bíróság előtt áll az ügy, s ha sérelmeik vannak az illetőknek, ott fognak orvosoltatni, s az országgyűlést nem tartom jogosítottnak arra, hogy belevágjon a bíróság előtti ügy menetébe. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház ! Az igazságügyminiszter úr által előadottakra akarok némely észrevételeket tenni. (Halljuk!) Mindenek előtt az igazságügyi miniszter úr azt kérdi, mit értek én a szabadelvüség alatt? Már ennek a definitiója különféle tekintetből véve különféle lehet; de különösen az igazságszolgáltatást illetőleg én azt kívánom, hogy az igazságszolgáltatás a kor szelleméhez mérve a nyilvánosság előtt történjék, s történjék oly módon, minaz az előhaladott kor igényei által megkívántatik, mint az történik más civilizált országokban. Én, t, képviselőház, tudom, hogy a codificatio nagy munka, hogy mindazon törvényjavaslat tok, melyeket a miniszter úr már részint beadott, részint bejelentette, hogy rövid idő alatt be fog adni, sok és nagy munkába kerültek, sok időt, sok megfontolást igényeltek ; és én nem csak hogy nem vártam, hogy a miniszter úr néhány hónap alatt ezt a ház elé fogja terjeszteni, hanem még nagyon is kétlem, hogy ha már beadatott is, nem adatott-e be korábban, mint kellett volna beadatni; én azt hiszem, a eodifieatio munkája néhány évi munkát igényel még nagy szorgalom mellett is; hanem annyit minden esetre lehetett volna kívánni a miniszter úrtól, hogy olyan változásokat hozzon be a mostani törvénykezési rendszerbe, melyek a kor igényeinek megfelelnek, s a melyek végrehajtása semmi nehézséggel nem jár: ilyen egyik nézetem szerint a nyilvánosság. Nem beszélek most arról, hogy az ország főtörvény szék énéi mennyire nem törvényes, nem rendes bírák ítélnek, ez egy másik határozati javaslatnak lesz tárgya, s ha szükségesnek látom, ez iránt nézeteimet akkor fogom elmondani. A miniszter úr arra hivatkozott, hogy igen is van törvény, a mely idézés és bírói ítélet előtt is megengedi a letartóztatást. Van igen is; de nem a hütlenségi esetekben, még a mint Somossy 25
