Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-267
CCLXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 20. 1868.) 185 fejedelem és nemzet törvényhozás utján nem teszen ez iránt indítványt, nem ugy azonban, mint a kormány teszi, hogy ha néki valamely törvény homályos vagy pedig hiányos, initiativa jusát abban tartja, hogy az olyan törvényt meg nem tartja." A bírói felelősségről ugyan ezen publicista ekképen nyilatkozott: „Távol legyen, hogy a szónok részéről azt kívánná, hogy a törvényhozásnak egy része is kérdőre vonhassa a birót, hanem (ugy mint azt Borsod is nyilatkoztatta) hogy az összes törvényhozás tegye. Ezt pedig azért is kívánja, mert küldői szentül hiszik, hogy a törvényt elmellőzni senkinek, annál kevésbbé pedig bírónak, ki annak őre, szabad ne legj-en ; és azért küldői kivánják , hogy a királyi curia a formáknak és törvényeknek megszegéseért feleletre vonassék; ha roszakarat bizonyodnak ellene, büntet 7 sre vonassék; egyébiránt a bizalmatlanság kijelentetvén , ő felsége megkerestessék, hogy a vétkesek helyett más bírákat nevezzen, kik az Ítélőszékek iránti bizalmat ismét visszaállítsák." Azon publicista, ki akkor így nyilatkozott 1839-ki beszédében. Pest belváros képviselője, Deák Ferencz. De Deák Ferencz sem volt maga azon országgyűlésen, ki a birói felelősséget vitatta és elfogadta; elfogadták azt a R. R-ek is, és az ő felirati javaslatukban oda szavazott a belügyminiszter úr is, mint akkor Békés vármegye követe , ki ezen alkalommal arra vonatkozólag ekképen nyilatkozott: „Előterjesztette (t. i. Békés vármegye követe), miképen sértve látja a szólásszabadságot, Békés megye municipalis jogait Kossuth elfogatásában; sértve látja a szabad levelezés jogát, mely sérelmek halmazát Wesselényi b. és az ifjak elfogatása neveli. Ezekből született aggodalmak közepett reményét a bírák igazságszeretetében helyezte; de reményeiben csalódott, mert látnia kelle, mikép hágott ki a bíró törvényes köréből és mikép sújtva a szenvedőket, a bizalmatlanság magvát elhintette. Alkotmányos országban a biró a nemzet akaratának végrehajtója, és ha ezt nem teszi, akkor az alkotmányos jogokat forgatja fel." Az tehát, t. ház! kérdés alá nem jöhet, hogy az országgyűlésnek joga van a birák ítéletei fölött őrködni, és arra ügyelni, ha vajon a birák a törvények szerint itéltek-e vagy nem? Nem csak arra van joguk ügyelni, hanem joguk a bírákat feleletre is vonni, mint azt akkoron Zala vármegye, most Pest belváros képviselője kifejtette. Azon ellenvetés is tétetett múltkor, midőn e tárgy fölhozatott, és midőn kötelességemnek tartottam javaslatomat előterjeszteni, hogy sok időt vesztegetünk ez ügyekre,(Jobbrólhelyeslés)m'idön hazánkKÉPV. H. NAPLÓ. 186%. IX. nak oly sok más fontos ügyek elintézésére időre van szüksége. Én részemről nem tudom, van-e a személyes szabadságnál fontosabb ügy ? de ha kételkedtem volna is benne, meggyőzött engem ismét Deák Ferencz képviselőtársam azon nyilatkozata, a melyet az imént felhozott ügyben mondott. Deák Ferencz a pesti sérelmet kivánja mindenek felett felvétetni, t. i. azon esetben, midőn gróf Rádaynak az országgyűlésen megjelenhetését sürgették. (Jobbrólfölkiáltások: Nem ide való!) Pulszky Ferencz: Tudjuk! Simonyi Ernő: Vrnnak, a kik tudják, vannak kik nem tudják; tudom, hogy Pulszky űr tudja, mert neki is egy nyilatkozatát volt szerencsém feljegyezni. Deák Ferencz tehát azt mondta, hogy a pesti sérelmet kivánja mindenek felett felvétetni, s azt előlegesen fölterjesztetni, és pedig ugy, hogy addig semmiben tanácskozni nem kivan, mielőtt ezen pesti sérelem nem orvosoltatik ; pedig akkor, mikor azt monda, az ország gyűlése már három hónapnál tovább tanácskozott, mint az ismét a belügyminiszter urnák, mint akkori békésmegyei követnekbeszédéből kiderül. Ugyan is ő azt monda: ,.A midőn ezen országgyűlésen ezelőtt három hónappal összejöttek a R. R., kötelesek voltak legelhatározottabb figyeli nőket mindazon súlyos sérelmekre fordítani, melyek az alkotmányt, a képviselői rendszert sarkából kiforgatták, és mindazon szomorú eseményekre, melyek a személyes bátorságot, a szólásszabadságot veszélyeztették. Es nem okozhatta a R. R-et senki, hogy nagyobb figyelmet fordítottak eme tárgyra, mintsem az érdemileg megkívánta volna, mert a történteknek szoros megvizsgálását, országikig való kimutatását, és a sérelmeknek ő felsége elébe orvoslás véget'i minél előbbi felterjesztését képviselői állásuk és haza szent becsülete megkívánta." T. ház! a mit a pozsonyi országgyűlésen jelen volt képviselők és az ott képviselt hazának becsülete megkívánt, azt hiszem, a t. ház ma is elfogadja, és a t. háznak és a mai hazának becsülete sem kívánhat annál kevesebbet. Azért, t. ház, azt hiszem, hogy sem az idővesztegetést, sem azon érvet nem lehet ellene fölhozni, hogy annak tárgyalása az országgyűlés elé nem tartozik. De van még egy észrevételem, melyet kötelességemnek tartok ezen tárgyra vonatkozólag megtenni: az, hogy e házban, de különösen e házon kivül és jelesen némely hírlapokban gyakran emlegettetett, hogy a kérdésben levő egyének nem oly jellemmel birnak, mely akár a t. ház, akár a nemzet részvétét megérdemlenné. (Halljuk!) Erre nézve, t. ház! már egyszer kinyilatkoztattam, hogy ezen egyének egyikét sem ismerem, és összeköttetésben egyikkel sem voltam, és azért 24
