Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-267

182 CCLXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Julins 20. 1868.) alatt, melyben hivatalában létezik, alig 16 hó alatt, megsértette a megyék és városok municipa­lis j oga,it,(Felkiáltások jobb felöl: Nem áll! Nem igaz!) megsértette a sajtószabadságot.(iVfl^y nevetés.) Ha nem méltóztatnak elhinni, tehát elmondom részletesen. (Ugyan halljuk!) Megsértette, mondom, a megyék és városok municipalis jogait, midőn Heves vármegyét Raj­ner Pál kalpagjával extingualtatta, midőn Pest vármegyét azon abnormális állapotba helyezte, hogy az kinyilatkoztatván a kormány rendeleté­nek törvénytelenségét, saját tisztviselőjét, a me­gye alispánját oda utasitotta, hogy ezen rende­letet hajtsa végre; megsértette a szászok munici­palis jogait, midőn a szász grófot hivatalából elmozditvám helyette a törvényes választás mel­lőzésévél mást nevezett ki. (Derültség jobbról. Fölkiáltások: Ugy-e bár megsértette Macellariut, meg Babest!) Megsértette Eger és Abony városok muni­cipalis jogait, (Nevetés jobbról.) midőn ezen váro­sokjegyzőkönyveit erőhatalommal megcsonkította. És most legújabban itt fekszik a ház asztalán Uj­Vidék városának panasza, (Bravó! Bravó! a jobb oldalon. Derültség) melyben arról panaszkodik, hogy törvényesen választott polgármesterét el­mozdítván, helyette a polgárok választási jogának mellőzésével kormánybiztosa által mást neveztetett. (Fölkiáltás a jobb oldalon: Belgrádban kell ez iránt kérdezősködni! Hát Macellarhit és Babest meg nem sertette?) Ha ezek nem megsértései a municipalis jogoknak, akkor nem tudom, mi az. (Helyeslés a szélső bal oldalon. Halljuk!) Pulszky Ferencz: Szabad lázítás kellene talán ? Simonyi Ernő: Kérem a tisztelt házat, mél­tóztassanak egy kis türelemmel lenni. (Halljuk!) Én ígérni merem, hogy tudva és akarva egyetlen­egy imparlamentalis vagy sértő szót sem fogok mondani ; (Helyeslés) de méltóztassanak egy kis türelemmel lenni: mert én nem vagyok annyira gyakorlatában a magyar nyelvnek.. . (Dehogy nem ! Hisz jól beszél!) Nem mondom, hogy nem tudok magyarul, de hosszú idő óta nem voltam gyakor­latában a nyilvános beszédnek, s igy könnyen megtörténhetik, hogy megzavartatván, nem csak elvesztem beszédem fonalát, de olyan kifejezést is használhatok, a melyet különben, ha nyugodt­sággal beszéltem volna, nem fogtam volna mondani. (Halljuk!) Mondottam, hogy a kormány megsértette a sajtószabadságot. Erre nézve felhozom , hogy csupán a t. ház előtt csak néhány nappal ezelőtt tárgyaltatott eset, Böszörményi képviselőtársunk esete, a melyre nézve a t. ház azt mondotta ki, hogy annak bírálatába bele bocsátkozni nem akar, mert a birói ítéletet revideálni nem szabad ; ha­i nem a melyre nézve, legalább az én meggyőződé­' sem, s az ország nagy részének meggyőződése az, I (Fölkiáltások jobbról: Honnan tudja azt f) hogy maga a kormány által alkotott törvények meg nem tartattak. Megsértette a kormány a szólásszabadságot akkor, midőn a belügyminiszter úr egy rendeletet bocsátott a megyei és városi hatóságokhoz, amely­ben felelőssé teszi és büntetéssel fenyegeti az olyan inditványozókat, a kik valamely indítványt terjesztenének a megyei vagy városi közgyűlés elé, a mely a miniszter urnák nem tetszenék. (Zaj. j Fölkiáltások jobbról: Nem áll! Mutassa elő!) Ez a hevesi ügy gyei összeköttetésben van. Nincs ná­lam a rendelet, de megvan. Megsértette a kormány az egyesülhetési és tár­sulhatási jogot, midőn a pesti demokrata kört légy veres erővel szétoszlatta, (Fölkiáltások: Két drabanttal!) s midőn az országban szerte, a még meg sem alakult köröket a megyei és városi ható­ságokhoz küldött rendelete által feloszlattatni rendelte. (Fölkiáltások jobbról: Nagyon helyesen tette! Halljuk!) Megsértette a kormány a személyes szabad­ságot is. Nem fogok most elmélkedni azon elfoga­tásokról, melyek idézés és bii ói ítélet nélkü a kor­mány közegei által Félegyházán, Hód-Mező-Vá­sárhelyen, Kecskeméten s más helyeken elkövettet­tek, hanem érzékenyen megsértette a személyes bátorságot azon kérdésben is. a mely jelenleg a t. ház előtt van. (ügy van! a szélső bal oldalon.) A hütlenségi esetek Magyarországban, még ' azon korban is, midőn a nemzetnek nemzeti léte­ért kellett küzdenie, kivévén csupán csak a fegy­veres felkelések idejét, aránylag ritkán fordultak elő; a második magyar felelős minisztérium pedig rövid 16 hónapi hivataloskodása alatt már másod izben veszi alkalmazásba ezen kétélű és veszedel­mes fegyvert. Első izben használta ezen fegyvert, midőn alig melegedett még fel a kormánynak hivatalos laktanyája és már is a belügyminiszter úr a vádló és bíró szerepét egyesitvén, egyszerű rendelet ut­ján hütlenségi bűnbe esettnek nyilvánította Kos­suth Lajost; de a t. ház a minisztérium ezen eljá­rásáért a solidaritást ellökte magától, midőn Kos­suth Lajost egyhangúlag törvényesen választott képviselőnek elismerte. (Felkiáltás jobbról: E kettő semmi 'összeköttetésben sincs egymással!) mert ha a miniszter úr rendelete érvényes lett volna, ak­kor az 1848-ik V. törvényezikk szerint őt törvé­nyesen választott képviselőnek nem lehetett volna elismerni. (Felkiáltások jobbról: Ez sem áll!) A második eset az, melyet nekem kötelessé­gem jelenleg a t. ház elé terjesztenem. (Halljuk !) Midőn ezt teszem, teszem azon tisztelettel, mely a

Next

/
Oldalképek
Tartalom