Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-266
172 CCLXYI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (J iliua 13. 1868.) Ennek folytán igy módosulna az egész 105. szakasz. (Helyeslés.) A 107-dik szakaszra nézve teendő észrevételeimet annak idejében lesz szerencsém előadni, Dapsy VilmOS: Elfogadom azon módositványt, melyet Horváth képviseló'társam tett; de még tovább terjeszkedem: nem akarom azt teljességgel, hogy a biró tekintélye megrontassák az által, hogy a büntetést ő felsége egészen elengedje, (Elénk nyugtalanság) hanem azt óhajtom kifejeztetni, hogy mérsékelje ott, hol elengedés czélostatik. Azt tartom, ott, hol élet megtartásáról van szó, ott mulhatlanul jogában van ő felségének a büntetés elegendése; de nem szeretném ismét a polgári ügyekben o f t, hol két biróság a büntetést kiszabja, hogy azt ö felsége egészen elengedhesse, hanem ezt csak mérsékelje. Ennek következtében indítványom az, hogy e helyett: „elengedtessék," e szó tétessék: „mérsékelje." Vadnay LajOS : T. képviselőház ! Sajnálom, de nem lehetek egy véleményen Dapsy Vilmos képviselőtársammal, a ki még a megkegyelmezési jogot is bizonyos korlátok közi akarja szorítani. Abban igazsága van tökéletesen, hogy polgári ügyekben tulajdonkép megkeg) T elmezési jognak nem volna helye, mert tudjuk, hogy a régi szerint valóságos nóvum cum gratiához kellett folyamodni ott; hanem egészen máskép áll a dolog itt, hol birságról van szó: már pedig bírságolásnál, mint minden fenyítő ügyekben, korlátlan joga van a fejedelemnek a megkegyelmezésre nézve, és azt semmiféle szin alatt korlátozni nem lehet. (Helyeslés jobb felöl.) Madarász JÓZSef: T. képviselőház! Távol legyen tőlem, hogy én is, miként Bónis Sámuel tisztelt képviselőtársam előadá, módositványt vagy elleninditványt adjak a t. háznak e tárgyban : távol legyen tőlem azonban elfogadni azt is, hogy épen akkor, midőn a törvényhozás és a törvények törvényhozás általi codificatiójára kerülend ugy is a sor, akkor nyilatkozzam a fejedelemnek megkegyelmezési jogáról, vajon kiterjed-e polgári ügyekre vagy nem ? (Nem polgári ügy ez, hanem Lirsági!) En tudom, bocsánatot kérek ; hiszen meglehet, hogy amit mondok, roszul mondom ki. (Nevetés jobbról. Ugy van !Igaz!) Legyen. De viszont — engedjen meg nekem azon tisztelt képviselő úr, a ki azt mondotta, hogy „ugy van!" — meg kell engednie akkor azt is, hogy az az „ugy van" kifejezés van roszul alkalmazva. Tehát távol legyen tőlem, hogy most ezen megkegyelmezési jogra akarjak nyilatkozni. Azonban kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy legalább az én alkotmányos felfogásom szerint a kegyelmezásijogot, reménylem, polgári ügyekre akkor sem fogják kiterjeszteni {Nem polgári ügyek ezek!) a polgári ügyekben ítélet következésében; és én hiszem, hogy ezt a képviselőház nem fogja kiterjeszteni a fejedelmi megkegyelmezés alá. Eu tehát részemről, ha kell valami elengedésnek történni: mivel én alkotmányos országban a fejedelem minden tettéért a felelős minisztert hiszem minden azon ágakban, melyekben történik, a fejedelemórt is felelősnek, és én, midőn ezen alkotmányos elvet csakis részletben nem óhajtanám legkevésbbé is megtámadni, hajlandó volnék hozzászólni: akkor — bocsánatot kérek t. Bónis Sámuel képviselőtárí-auitól, hogy itt eltér nézetem az övétől — hajlandó volnék igenis mig ezen tárgy a törvénykezési ügyben nem rendeztetik, inkább indemnityt adni a pénzügyminiszternek, a ki felelős, (Mozgás) igenis hajlandó volnék ehhez ragaszkodni, mint sem, hogy polgári ügyekben, habár pénzbírságra nézve kegyeimezéit is a nélkül, hogy ez tüzetesen ne tárgyaltatnék, fejedelmi joggá akarnám e törvény egyik szakaszban átadatni. HaláSZ Boldizsár: T, ház! Azt tartom, nem árt, ha tisztába jövünk azon kérdés felett, hogy polgári ügyekről v<gy fegyelmi bűnügyekről illetőleg van itt szó ? Már ki kételkedik azon, hogy büntetésről van szó ! Ha erről van szó, az előttem szóló t. képviselő űr azon jogot, t. i. a kegyelmezási jogot, mely kizárólag a fejedelmi jogok közé tartozik, a minisztériumra akarná ruházni. A felett szó sem lehet itt, hogy e fejedelmi jogot korlátozzuk vagy bővebbre terjeszszük. Itt egyedül csak az forog szóban, hogy ha már elengedés történik, ki gyakorolja ezen kegyelmi jogot? Természetesen a koronás király. A mi ezen indítványt illeti, én azt annál inkább pártolom, mert semmiségi panaszról nincs említés. Ezt már előbb szóba akartam hozni; hanem nem akarom az időt ezzel is vesztegetni; ez okaimat nem hozom elő, miután a perrendtartás ugy is közelebb elő fog kerülni. Egyedül csak azt hozom fel indokul, hogy pártolom, mert semmiségi panaszról itt szó nincs. Hoffmann Pál: T. ház! Azon esetre, ha a t. ház e módositvány értelmében a fejedelemre kívánná ruházni a büntetés elengedését, bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy akkor ezen elengedés ideje ne legyen 45 napra szorítva, mert a fejedelemnek kegyelmi jogát bizonyos határidőre szorítani nem lehet. {Ellenmondás.) Horváth Döme: Ha csak arról volna szó, i üo gy — mikép az osztrák korszakban eddig tör, tént a pénzügyi eljárásoknál — a pénzügyi igazI gatóság csak igazgatási utón egyszerűen megállapítja a bírságot és mint sérelmei-t az iránt tétetik felebbfolyamodás: tudnám érteni, hogy a pénzügyminiszterhez tétessék lépés és az tegye az elengedést. De midőn arról van szó, hogy rendes törvényszék Ítélete iránt tétessék intézkedés, ha