Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-266

CCLXVI. ORSZÁGOSÜLÉS (Jnlius 18.1868.) 173 *csak a fogalmat, mely Európaszerte minden al­kotmányos államban divatozik, össze nem akarjuk zavarni: nem értem, hogy más, mint a fejedelem, a koronázott k ; rály adhassa a megkegyelmezést az ily bírságolásnál is. Én tehát egyszerűen párto­lom a módositványt. Somogyi LásZlÓ: T. ház! Méltóztassanak megengedni, ha figyelmét felkérem a 108-dik sza­kaszra, mely megmondja, hogy mi ezen büntetés ? A büntetés pénz lesz. Mi czélra? Azt mondja a 108-dik szakasz, a biróságok költségeire, azután a pénzügyőrök özvegyei és árvái javára fog fordít­tatni. De kérem, ha a kegyeímezési tényt ő felsé­ge jogai közé soroljuk — a mint ez eddig ugy is volt — ezen büntetés tekintetében minden esetre ő felsége az illető minisztériumnál fog kérdést tenni, ha lehet-e azt elengedni ? (Ellenmondások.) Talán nem jól fejeztem ki magamat. Tehát itt maga a miniszter bírálhatja meg, hogy elengedhető-e? Azt hiszem, hogy nem kegyeímezési tény ez, hanem inkább föloldás. {Zaj. Ellenmondás.) Tisza Kálmán: T. ház! A dolog lényegére nézve egyetértek azon elvrokonaimmal, kik előt­tem szóltak, Bónis Sámuel és Halász Boldizsár képviselőtársaimmal. Azonban a most előttem szóló képviselő át méltóztatott menni a 108-dik szakasz­ra és beszélt a büntetés czéljáról. Én azt gondo­lom, hogy a büntetésnek czélja más nem lehet, mint hogy a bün megfenyíttessék, és soha sem lehet a büntetésnek czélja az, hogy a kincstárnak haszna legyen. A másik, a mit mondott, az, hogy ha a fejedelemnek adatik is azon jog, hogy meg­kegyelmezzen vagy is a büntetést elengedje, ugy hiszem, hogy miután alkotmányos kormányunk és felelőd minisztériumunk van. hogy azt a fejede­lem az illető miniszter meghallgatása nélkül nem fogja tenni, hanem annak meghallgatásával, és az azt tanácsló és ellenjegyző miniszter felelősségé­vel. Ez a másik. Harmadik és utolsó észrevételem az. hogy egy t. képviselő úr aat mondta, és ebben tökéletesen igaza volt, hogy a fejedelem kegyeí­mezési jogát határidőhöz szorítani nem szabad; csak azon egyben méltóztatott ismét tévedni, hogy e szakasz nem a kegyeímezési jog, hanem a folya­modás idejéről szól. (Helyeslés) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? {Elfogad­juk!) Következik a 106-dik szakasz. Bujanovics Sándor jegyző olvassa a 106­ifc szakaszt. Somogyi László: Itt csak a 102-ik szakaszt akartam a 108-ik elé (enni, hogy összefüggés le­.gyen. (Marad!) Elnök: Marad tehát a szerkezet. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a .107-ik, szakaszt. Horváth Lajos : Azon módositvány folytán, melyet a 105-ik szakasznál elfogadott a t. ház, e szakaszt következőleg vélem szerkesztendőnek, mely ennek folytán megszűnnék önálló szakasz lenni s csatoltatnék a 106-ik szakasz végéhez : „ellenben az idejében beadott folyamodványt indokolt véle­mény kiseretében a pénzügyminiszterhez, a pénz­ügyminiszter pedig végelhatározás végett ő felsé­géhez felterjeszti. (Helyes! Elfogadjuk!) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Hor­váth Lajos ir,ditványá f .) Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Akkor a 107-ik szakasz kimarad és ezen szerkezet csatoltatik a 106-hoz. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 108­dik szakaszt.) SzaplOnCzay József: Én ezen 108-ik sza­kasznak egyszerűen kihagyását indítványozom. Már fenébb a 60-ik szakasz módosításánál el­mondattak azon elvek és érvek, melyek szerint a pénzügyi törvények közé azok keretébe más tár­gyakat bevonni nem lehet. Épen ugy találom én itt a 108-ik szakasznál, hogy a pénzügyi törvénybe nem illő szakasz •ronatik a törvénybe akkor, mi­dőn itt rendelkezés történik és alapítvány tétetik. De megvallom, másrészt vannak az országnak más özvegyei és árvái is; ezen özvegyek- és árvákról törvényhozásilag intézkedni csak közelebb egy éve mellőzni kivánta a t. ház ; megvallom, nem látom ezzel összeférhetőnek ez intézkedést, sőt az ország- nagyobb számú lakosságánál indigna­tiót gerjesztenénk akkor, midőn épen azok özvegyei és árváról gondoskodunk törvényhozási utón, kik a legközelebbi 18 év alatt legnagyobb gyűlölséget idézték elő. (Ellenmondás jobbról) Idő kívántatik, míg ezen institutio meg fog kedveltetni, vagy he­lyesebben mondva türetni az országban. Madarász József: Soha sem fog. SzaplOnczay József: És igy nem látom helyén, hogy legelső alkalommal a törvényhozás ezekre terjeszsze ki jótéteményét: hanem kivá­nom, hogy ezen szakasz egészen hagyassék ki ; a pénztárba befolyt bírságokra nézve pedig ne korlá­toltassék a pénzügyminiszter, hanem tetszése szerint fordíthassa ezen összegeket az ország javára. (Helyeslés) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Nekem ez ellen nincs észrevételem : mert ezt csak az eddigi rendszabályok tartalmazták azért, ne­hogy az látszassék,mintha ezen bírságokból az állam bizonyos jövedelmet akarna húzni. Ha tehát ugy méltóztatnak kívánni, nekem nincs ellenvetésem, hogy ezen szakasz kimaradjon. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva a 108-ik szakasz ki­marad. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 109-dik szakaszát.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom