Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-266

CCLXV1. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 18. 1868.) 169 megröviditési szándék van, az már magában véve rósz; tehát külön megjegyezni fölösleges. A mi illeti a második, t. i. a kérdőjel utáni pontot: én szívesen hozzájárulok Ghyczy Ignácz képviselő úr azon módosításához, miszerint ki akar­ja hagyatni e szavakat: „jogosítva lesznek" és e helyett határozottabb kiíejezést kivan. Ennélfogva tehát ezen szavak: „jogosítva lesznek", ki lenné­nek hagyandók. Az elengedést azonban mégis czélszerü lesz meghagyni, miután átalánosságban a törvény azt mondja, hogy midőn a kincstár megkárosítása történt, az maga oly tény, melyre a törvényben meg van szabva a két-háromszoros büntetés; de a törvény ezen rendelését nem kell alkalmazni azok­ra, kik, mint fenébb mondva volt, az államkincs­tárt megröviditeni nem szándékoztak. Ennélfogva, hogy elég tétessék ezen méltá­nyos kívánatnak is, melyet Ghyczy Ignácz kép­viselő úr előadott, azt tartom, igy lenne czélszerü a pontot szerkeszteni: „Ha ilyen nem vélelmez­hető, a büntetés elengedtetik." A mi illeti továbbá ezen szakasz harmadik pontját: erre nézve megjegyzem, hogy azon indo, kolás, mely itt foglaltatik, felesleges. Nem tudom melyik képviselő úr kívánta a röviditési szándék felemlitését mellőztetni. Én is azt tartom, hogy ezt nem szükség kifejezni: mert akkor, midőn már az illető félnek a pénzügyi bíróság meghagyása ke­zébe került, melyben meg van szabva az illeték és azon idő; mely alatt az illetéket befizetni tartozik, és nem fizet.- minden esetre jelét adta annak, hogy ezen fizetés alól ki akarja magát vonni. Tehát azt tartom, ki lehetne hagyni a szakasz végéről a 3-dik sorban e szavakat; „röviditési szándék vélelmeztetik," és egyszerűen azon tény miatt, hogy a fizetést 15 nap alatt nem teljesítette, fizesse a felemelt illetéket. Miután az neki tudtól adatik, méltán lehet rá szabni a törvényes na­gyobb illetéket. Azonban megengedem, hogy lehetnek rendkí­vüli esetek, melyeknél fogva az illető fél a fizetést 15 nap alatt teljesíteni a legjobb szándék mellett sem volna képes; azért hozzájárulok azon pótlás­hoz, a ^melyet t. képviselő Horváth Lajos úr elő­adott. Öt. i. azt kívánja a törvényben kifejeztetni, hogy a szakasz végére tétessék, miszerint „a fél „kérvényezheti a határidőnek meghosszabbítását;" azonban egy szót mégis óhajtanék hozzátenni, t. i. „a késedelmi kamatoknak megtérítése mellett" : másként mindenki fogja a meghosszabbítást kérel­mezni ; igy pedig csak abban az esetben kérel­meztetik, ha az illető fél 15 nap alatt a fizetést tel­jesíteni nem képes. Ily modorban, azt hiszem, leginkább megfelel e czikk annak a czélnak, a mely szándékoltatik KÉPT. n. NAPLÓ. l86 5 / 8- ]X­eléretni, s a melyet a pénzügyi bizottság is kívánt, (Helyeslés.) Ha méltóztatik az általam most megemlített né­zeteket helyeseim, annak értelme szerint lehetne ezen szakaszt összeállítani, s ha a szerkezet elké­szült, kérném azt felolvastatni. Halász Boldizsár: T. ház! Én Ghyczy Ignácz képviselő úr módositványát sokkal szaba­tosabbnak tartom, mint a melyet a t. pénzügymi­niszter úr most méltóztatott ajánlani. A miniszter úr t. i. azt a kifejezést kívánja használni, hogy „a büntetés elengedtetik." A büntetést, a mely bíróilag ki nincs mondva, elengedni nem lehet, a kimon­dott fizetést igen. Igy tehát sokkal szabatosabb nem azt mondani, hogy a biró jogosítva van el nem marasztalni, hanem hogy kötelessége el nem marasztalni. Tehát sokkal szabatosabb kifejezés nem használni a büntetés-elengedés kifejezést, mert ez amnestia, és ennek csak akkor van he­lye, ha ki van mondva bíróilag. Egyébiránt elfo­gadom Horváth Lajos képviselő úr indítványát, azon szabadelvű értelemben, hogy még a 30 nap után is lehet halasztást engedni, ha az indokolva van. Elnök: A többféle módositványokat össze­egyeztetve, fel fogja olvasni a jegyző úr: talán ki­elégitő lesz. Csengery Imre jegyző (olvassa az össze­egyeztetett módositványokat:) „Az első folyamodásu törvényszék minden egyes esetben először is a fö­lött határoz, van-e a fönforgó kihágási ügyben az államkincstár megrövidítését czélzó szándék ? Ha ilyen nem vélelmezhető, jogosítva lesz a büntetést elengedni; ezen határozatát azonban oly hozzáa­dással adja ki, hogy azon esetre, ha az illető fél az egyszeres illetéket a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt az államkincstár számára le nem fizetné, a kiszabott büntetésre nézve is végrehajtás eszkö­zöltetik. A pénzügyi törvényszék, a fél indokolt ké­relmére , a késedelmi kamat fizetésének feltétele alatt, a 15 napi határidőt meghosszabbíthatja." BÓniS Sámuel: T. ház! A többire nézve észrevételem nincs; hanem ott, hol azon esetet említi meg a törvényjavaslat, midőn az állam megkárosításának szándéka ki nem sül, azon ki­tételt, hogy a „büntetést elengedi", nem tartom he­lyesnek ; jobbnak látnám helyette ezt tenni : ,,a büntetés alól bíróilag felmenti." (Helyeslés. Elfő* gadjuk!) Elnök: Ha a t. ház Bónis Sámuel képviselő úr módosítását is elfogadja, e szakasz szerkezete a tett módosításokkal még egyszer felfog olvastatni, Csengery Imre jegyző: A szerkezet tehát ekkép lenne: „Az első folyamodási törvényszék minden egyes esetben először is a felett határoz, van-e a fen forgó kihágási ügyben az álllamkincs­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom