Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-266

CCLXVÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Julius 18. 1868.) 167 lye. a Én tehát csak azt kérem, hogy e szakasz második sorában levő ezen szó után ,,kiterjed" tétessék : ,,a 84-ik szakasz értelmében felebbe­zett ügyeken kivül," és azután maiad a szakasz szerkezete. (Helyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Tisza Káhr. án n ódositi anyát.) Elnök: Méltóztatnak a szakaszt Tisza Kál­mán úr módositványával elfogadni? (Elfogadjuk!) Lónyay Menyhért pénzíigyér: Bátor va­gyok a századik és százegyedik szakasz közé egy szakaszt indítványba hozni. A pénzügyi tör­vényszékek eljárása és illetőleg a bíróságok kimé­rése szüksége s azért, hogy biztosittassék a közjöve­delmek behajtása és rendes kezelése. Azonban le­hetnek oly esetek, hol a törvénynek értelme sze­rint a birságnak alkalmazása, illetőleg a büntetés kirovása törvényszerű ugyan, de enyhítő körül­ményeknél fogva, az államkincstár érdeke veszé­lyeztetése nélkül, a vizsgálat és bíráskodás elenged­hető; fel szeretném tehát tartani az illető megfenyí­tendő részére azon eló'nyt, hogy az enyhítő körül­mények elősorolása mellett a vizsgálat megszünte­tésit kérhesse azon feltétel alatt, ha a dijat, melyet fizetni tartozik, leteszi. Számos esetek fogják mago­kat előadni, a hol az általam előadott mód szerint a szigorú eljárás mellőzhető. Ugy hiszem, a bün­tetések és bírságoknál átalában nem szükség to­vább menni, mint az állam érdéke kívánja. Óhajta­nék tehát egy szakaszt a szerkezetbe beio-tatni, mely az ilyenféle esetekre vonatkoznék és az el­járó pénzügyi közegeknek irányul szolgálna. En­nélfogva a következő szerkezetű szakaszt óhajtanám igtatni: ,,Ha a fél eleget tesz a szabályszerű feltéte­leknek, enyhítő körülmények felhozása mellett kélheti a pénzügyi igazgatóságnál a vizsgálat meg­szüntetését, melyet elrendelhet az igazgatóság. El­lenkező esetben az ügy további tárgyalás végett a I énzügyi törvényszékhez átteendő." Ugy hiszem, ez czéíszerünek fog mutatkozni, és sok ügyben, a mely­ben enyhitő körülmény mutatkozik vagy ahol a fél először követ el kihágást, a vizsgálat meg lesz szün­tethető, minek azon előnye is lesz, hogy az esetek számát kevesbiti, mi csak kedvező lehet a pénzügyi kormányzat vezetésére nézve is. (Helyeslés.) Elnök : Mielőtt ezen szakaszt közbeszurnók, először Tisza Kálmán módositványa felett kell határoznunk. Lónyay Menyhért pénzügyér: Én azért szólaltam fel, mert ugy vettem észre, hogy a tiszt. ház elfogadja Tisza Kálmán képviselő úr niódo­dositványát. Elnök: Elfogadja at.ház Tisza Kálmán mó­dositványát? (Elfogadjuk!) Tehát Tisza Kálmán módositványa elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a Ló­nyay Menyhért indítványozta uj szakaszt.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztas­sék az iránt nyilatkozni, vajon a módositványt I mint uj szakaszt méltóztatik-e inditványozni, vagy | pedig mint 3-dik bekezdést a századik szakasz­hoz ? Lónyay Menyhért pénzügyér : Ugy vol­tam bátor beterjeszteni módositványomat, hogy az a 100-dik és 101-dik szakasz közé uj szakaszul lenne igtatandó: ez lenne tehát a 101-dik szakasz, a 101 pedig a 102-dik. Elnök: E szerint a törvénviavaslat most J J következő lOl-dik szakasza 102-diknek fog je­löltetni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 101. szakaszt.) Elnök: E szakasz már most 102-dik lett. Ghyczy Ignácz: T. ház! Ezen szakaszra két észrevételem van. Az első szorosan véve inkább styláris és ezen szavakra vonatkozik : ..jogosítva lesznek a büntetést elengedni." Igénytelen véleményem szerint figyel­mezve a megelőző sorokra, e szavak nem jelent­hetnének mást, mint azt, hogy ily esetekben bün­tetés nem jár. Ámde ezen szavakból ki lehet azt is olvasni, hogy büntetés ugyan járna, de a bírák fel vannak jogositva azt elengedni; mivel azonban a bíróságoknak kötelessége és föladata a törvé­nyek alapján azok szerint Ítélni: azokat — csekély nézetem szerint —- feljogosítani arra, hogy a törvényektől dispensálhassanak, nem lehet; és ugy hiszem, hogy maga a törvényjavaslat szerkesztője sem akart mást kifejezni, mint ezt. Ennélfogva bátor vagyok ajánlani, hogy azon szavak helyett: ,,jogositva lesznek a büntetést elengedni, hatá­rozatukat azonban oly hozzáadással adják ki" stb. tétessenek ezek : ,,büntetésnek helye nemiévén, ha­tározatukat olv hozzáadással" sat. (Helyedéi b-.l \ felöl.) Második észrevételem vonatkozik azon határ­időre, mely alatt a megitélt illetékek befizetendők. A szövegben e végre megszabott 15 napot — megvallom — keveslem : mert oly esetekről van itt szó, melyekben már a birói eljárást megelőzőleg a röviditési szándék még csak vélelmezhető sem volt, tehát feltenni nem lehet, hogy azok akkor me ! rüljenek fel, mikor a bíró az ítéletet már kimondotta, és igy az elmarasztott a mulasztás következmé­nyeit ismeri: de igen is eredhet is, ered is leg­gyakrabban a mulasztás más esetleges okokból, mint p. o. betegség, elemi csapások, pénzetlenség I stb. és ily esetekben enyhébb eljárást vélnék min­! den esetre czéíszerünek és ajánlandónak. Annál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom