Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-266

166 CCLXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Julias 18. 1868.) zetet azért hoztam igy javaslatba, mert a költsé­get akartam az által kimélni, miután az elnök és egy biró, kik a pénzügyminisztertől rendeltettek volna, semmi különös dijt nem húznak, a javaslatom szerinti bíróság nem került volna sokba. Ha 16 ily törvénynél rendeztetik mind külön fizetett birákból, ez tetemes összeget igényel. Ez volt az egyik indok, mely az eredeti szerkezet megállapí­tásánál vezérelt. A mi egyébiránt azon indítványt illeti, hogy ezen bíróság többsége oly birákból álljon, kiket az igazságügyminiszter nevez, mint már elébb mondám, az ellen nincs észrevételem. {Helyeslés.) Tisza Kálmán: T. ház ! Egyesegyedül a költségkímélés szempontjából csak azt akarom megjegyezni, bögyén azt gondolom, ha azon pénz­ügyi igazgató, vagy akár a pénzügyminiszter ál­tal is kinevezett tagok is ilyen törvényszéki minő­ségben működnek, napi dijakat kapnak, és ha az igazságügyminiszter nevezi is ki a helyhatósági bí­róság tagjaiból, amit épen csak azért tettem oda, hogy a költségek kímélése eszközölhető legyen, semmivel sem fog több napi dij igénybe vétetni, mint ha a pénzügyminiszter nevezi ki. HaláSZ Boldizsár: T. ház! (Be vanfjezve a tárgyalást) Elnök: Az indítványozó másodszor szólott, tehát feladatunk szavazni. A kérdés, gondolom, igen egyszerű lesz. Két módositvány van. Az egyik módositványban csak az egyik ülnök kinevezése vétetnék el a pénzügyminiszter hatásköre alól és tétetnek át az igazságügyminiszter teendői közé ; a másik módositvány szerint valamennyi tag ki­nevezése az iffazsáffüpfvimniszter által történnék azon hozzáadással, hogy a helyhatósági törvény­szék tagjai közül eszközölje a kinevezést. Szavaz­zunk tehát először a szerkezetre: ha az megáll, akkor elesik mindkét módositvány. Ha nem áll meg, akkor fogunk szavazni az első módositvány­ra, mint a mely legközelebb áll a szerkezethez: ha az megáll, akkor elesik a második; ha nem fogad­tatnék el, következik a második. (Helyeslés.) Ké­rem tehát azon képviselő urakat, kik a szerkezetet ugy a mint van elfogadják, felállani. (Senki sem áll fel.) A ház a szerkezelet nem fogadja el. Most a módosítván)- következik. BujanOViCS Sándor (olvassa 'Somogyi László módositvány át.) Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik a felolvasott módositványt elfogadják, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. (Ellenpróbát!) Kérem azokat felállani. kik el nem fogadják. (Megtörténik. Felkiáltások: Össze kell számítani!) Ennélfogva méltóztassanak azok, kik a módositványt elfogadják, még egyszer felállani, és mindaddig állva maradni, mig a jegyző urak összeszámítják. (Megtörténik.) Most, kérem, azok; álljanak fel, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) Bujanovics Sándor jegyző: Á z eredmény következő: Somogyi képviselő ür módositványára szavazott 104, ellene szavazott 90 képviselő úr. (Felkiáltások: E szerint nem határozatképes a ház!) Elnök: A szavazás azt mutatja, mintha a ház nem volna határozatképes; azonban azt még előre kimondani nem merem: mert magam láttam több képviselőt, ki s-m egyik, sem másik szavazásra fel nem kelt. (Ugy van!) Ha meg nem nyugszik a ház, akkor az egész házat összeolvastatjuk. (Felkiáltá­sok: Nem szükséges!) A ház tehát a 99-dik szakaszt Somogyi László módosiíásával elfogadta. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a módositvány szerint elfogadott 99-dik szakaszt.) Vállyi János: Az elnök méltóztatott fel­hívni, hogy a ki nem volna megnyugodva, tegyen indítványt. E fölhivásnak hódolok, midőn figyel­meztetem a t. elnökséget, hogy a mennyiben az előbb véghez vitt szavazás után a többség határo zatát kimondotta, bárha a számba vett sza­vazatok szerint a jelen levő képviselők a hatá­rozathozatalra a szükséges összes számot nem ütötték meg, én ebből nem azon következtetést vonom, hogy az akkénti többség határozata erőre emeltessék ; hanem ha csakugyan azon föltevésnek helyet adhatunk, hogy a házba a szavazás közben tett csengetésre ismét több tag bejött., és igy a határozatképes szám valósággal létezik , nehogy legkisebb kételye is lehessen annak, mintha e sza­kasz nem határozatképes számú ház által hozatott volna, ismételt szavazás kisértessék meg. (FelHál­ta sok : Ezen már tál vagyunk!) Elnök: Bátor voltam megjegyezni, hogy ma­gam láttam, miszerint több képviselő úr, ki sem az egyik, sem a másik indítványra nem szavazott, ülve maradt. (Ugy van ! Menjünk tovább !) Ennélfogva a határozat ki levén mondva, következik a 100-ik szakasz. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa alOO-dik szakaszt.) Tisza Kálmán: T. ház! Gondolom, lega­lább reménylem, hogy a mit most javaslandó le­szek, a t. pénzügyminiszter úr is el fogja fogadni, a mennyiben ennek czélja nem változtatás, hanem ezen szakasz értelmének tisztába tétele. Jelesen e 100. szakaszban körvonaloztatik a bíróságoknak teen­dője ; azonban egy teendő, t. i. a 84-ik szakaszban már elfogadott és meghatározott teendő itt ki van hagyva. A 84-ik szakasz szerint ugyan is ,,a pénzügyi hatóságok vagy hivatalok által az adó­és illetékhátralékról hivatalos alakban kiadott számlák vagy kimutatások alapján a végrehajtás elrendelendő, mely folyamodási jogorvoslatnak a. pénzügyi bíróságokhoz csak birtokon kivül van he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom