Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-264
CCLX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. (JUIÍM 16. 1868.) 121 lyek az egyes adózónak érdekeit védik és őrzik netaláni visszaélések ellen, miután ezen szaka-z azt kivánja, hogy minden adó kivetésénél és behajtásánál ne c^ak a pénzügyi közegek, de a megyei tisztviselők is felügyeljenek, hogy a törvény rendeletei mindenben pontosan megtartassanak. Lehet-e ily esetnél, midőn a törvény végrehajtásáról, pontos és rendes végrehajtásáról van szó, szükség arra, hogy a tisztviselő előbb a megyegyülés rendeletét kérje ki ? Atalában félszeg fogalomnak tartom azt, hogy bár mely létező törvény végrehajtásánál az illető tisztviselő csak akkor nyújthat segédkezet, ha arra a megyétől előbb utasítást nyert: mert a törvény mindenek felett áll, annak mindenki feltétlenül engedelmeskedni köteles. [Elénk helyeslés a jobb oldalon.) Atöbbi szakaszban,a 69-től a 74-ig, amelyeket a tisztelt képviselő úr föntartani kivan, ismét mi kívántatik ? Ezekben csak azon esetek vannak előszámlá^a , melyekben az egyesek a kiucstárt akarva és tudva megkárositván, az illető tisztviselő segédkezet nyújtani köteles a kárositás megakadályozása és megtorlása végett. Tegnap Tóth Vilmos képviselő úr már igen helyesen megemlité, hogy ezen szakaszokban a megyei tisztviselőktől semmi más nem kívántatik, semmi több nem kivántatik, mint amit és a mennyit minden egyes magános felhívására, ki saját vagyonában más által megkárosittatott, a megyei tisztviselőtől követelhet, s mit ez teljesíteni tartozik, a nélkül, hogy elébb a megye gyűléséhez fordulni kénytelenittetnék. Hogy ebbeli felhívásnak a tisztviselő azonnal megfelelni tartozik, ez minden rendezett államban oly átalánosan elfogadott elv, hogy azt kétségbe vonni >cnki sem bátorkodnék. Ha ezen elv áll, az államot hasonló esetekben kevesebb joggal felruházni akarni, elébb a megye közgyülésétőli engedélykérésre utasítani akarni : valójában természetellenes állapot lenne. Hiszen, tisztelt ház, ha ez ekképen állapíttatnék meg, mint az indítványozó úr kívánja, akkor azon különös állapotba jönnénk, hogy az államnak sokkal kevesebb joga volna, mint bármely magánosnak. Ily természetellenes rendszer mellett miképen lenne képzelhető az államháztartásban rend és a jövedelmek beszedésénél és biztosításánál eredmény ? azt én felfogni nem tudom. Ezekben röviden elemeztem azt, mi az a teendő, mit a pénzügyi bizottság javaslata szerint a törvény az illető megyéktől és tisztviselőktől megkíván. Én nagyon elhibázott rendszernek tartanám azt, ha egy alkotmányos felelős kormányzat mellett a közjövedelmek biztosítása, behajtása és kivetésére nézve oly éles válaszfal vonatnék a pénzügyi KÉPV. H. NAPLÓ 186 5 /g. IX. hatóságok, a megye közönsége és a megye tisztviselői közt. Méltóztassanak figyelembe venni, hogyha ily szoros elküiönzést kivánunk a minisztérium és a megyék közt tenni; ha a megyék jogosítva lennének a közjövedelmek biztosítására a segédkezet egyszerűen megtagadni: miután az államnak mindenek felett saját föntartása végett bizonyos jövedelmek! e elkerülhetlen szüksége van, ha a megyék vagy közönyösen, vagy talán ellentétesen viselhetnék magokat a pénzügyi törvén) ek végrehajtásánál : ez által a megyében egy másik hatóság teremtetnék, a mely a megyéi öl minden érintkezéstől elzárva, végre is erőhatalommal lenne kénytelen, a megye mellőzésével, a közterheket kezelni és behajtani; mit senki, ki az alkotmányos viszonyok megerősödését kívánja, nem óhajthat. (Ugy van !) Azon sokmegjegyzésre,illetőleg megjegyzésekre, melyek a törvényjavaslat ellen felhozattak, nem kívánok részletesen válaszolni, noha nem mulaszthatom el azon átalános megjegyzést tenni, miszerint meglepett, hogy ilyen nagyon komoly és fontos tárgy vitatásánál oly kifejezéseket hallottunk használni, még pedig a másik oldal oly tagjai részéről, kik eddigi nyilatkozataikban tanúságát adák annak, hogy a magyar nyelvet teljesen értik, mi a komoly vitatással meg nem egyezik. Olyan kifejezések: finánezi törvények,talán csak azért használtatnak, hogy az egész pénzügyi intézmény népszerűtlenné tétessék. (Ugy van! jobb jelöl. Mozgás bal felölj Észrevételt bátorkodom különösen arra nézve is tenni, hogy a törvényjavaslat ellenében felhozatott az, miszerint a törvényjavaslat egyenesen semmivé teszi a megyék felírási jogát. Ezt tagadom. Mi az értelme épen a 77-ik szakasznak? Az, hogy minden megyei gyűlésnek jogában áll, nem csak az eddigi felírási jogot gyakorolni az által, hogy netaláni észrevételeit a kormánynyal közölhesse s az intézkedések ellen felírhasson, sőt azon jogot is adja a 77-ik szakasz, hogy az illető megye közönsége, illetőleg annak többsége, még a 79-ik szakasz szerint kiadott rendeletet is felirás mellett felfüggesztheti, sőt annak teljesítését megtagadhatja, azonban azon feltétel alatt, hogy azok, a kik az ily végzés hozatalát eszközölték, nem ugyan a törvény vagy a törvényes rendelet nem teljesítéséért büntetés alá vonassanak, hanem irányukban csak azon szelid mód alkalmaztassák, hogy akik az államot ezen eljárásuk folytán megkárosították, kötelesek legyenek a kárt megtéríteni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Nincs tehát a mi javaslatunk szerint a felírási jog korlátozva, csak is a vele való visszaélésnek van 16
