Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-263

106 CCLX1IL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 15. 1368.) felelősség alá vonhatását, annak is egész lelkemből kész vagyok e törvényjavaslatokat megszavazni. Vagy talán attól tart a t. képviselő úr, hogy nem parlamentáris kormány fog következni, hanem megint egy a 18 évi absolut kormányokhoz hasonló, megint valami provisorium ? Hiszen ezek számára nem is alkotjuk ezen törvényeket. Itt parlament által megszavazott törvényekről van szó ! (Helyeslés a jobb oldalon.) Én, t. ház, mindezeknél fogva a parlamentalis kormánynak törvényhozásilag megszavazott adók behajtására nézve a törvényjavaslatban a megyei tisztviselők segélyül vételét szabályozó határozatait mind czélszerüeknek, mind a megyei autonómiára nézve legkevesebbé sem tartván sérelmeseknek, tökéletesen elfogadom a törvényjavaslatot ; ellenben Tisza Kálmán módositványát, mint a mely a hosszabb utat választja, és a dolgot tökéletesen megfordítva a megyét felelőssé nem teszi, és azon veszélynek teszi ki az államot, hogy az adónak beszedése fenakadjon, mint czélszerütlent el nem fogadhatom. (Elénk helyeslés a jobb oldalon?) Tisza László : Midőn ezen kérdéshez szólok, melynek fő sarkát abban látom letéve, hogy mig a túlsó oldal helyesnek látja egy más törvényben a megyei beléletet, magát a tanácskozás rendjét szervező szakaszokat alkotni , addig mi ezt a jövőnek mintegy a jelen, látszólagos — mert csak látszólagosnak kell hogy nevezzem — kém elemért való feláldozásának s így helytelennek látjuk, nem akarok legkevésbbé is tudós értekezéseket tartani a megyék szervezése fölött, mint azt előttem többen sikertelenül megkísértették: mert azt hiszem, hogy akkor épen azon hibába esném magam is, melyet kerülni akarok , csak azt jegyzem meg, hogy a megyék jelenleg törvények által szervezve vannak , nem tiszta lapra irunk tehát, nem ott intézkedünk, hol még intézkedve nincs, hanem fenálló törvények ellen akarunk intézkedni. Intézkedni akarunk nevezetesen az 1848-diki törvényeknek azon rendelvénye ellen, hogy a törvényhatóságok ujabb törvény intézkedéséig, minden általok addig gyakorlott jogok gyakorlatában — a választás körüli változtatásokkal — meg-maradjanak. Azt kell megfontolnunk tehát, helyes-e, szabad-e ezen fenálló törvényeket így mellesleg megdönteni V De nem akarván bővebben kitérni magára a kérdésre, csak egynehány ellenünk felhozott észrevételre akarok felelni, igyekezvén lehetőleg rövidebb lenni, mint magok az észrevételtevők. Legelőször is Justh tisztelt barátomnak felelve, ki kell jelentenem, hogy senki köztünk itten nem mondotta, s legkevésbbé mondotta az eredeti indítványt tevő képviselő, hogy valakit a felelősség alól el akar vonni; de ugy akarjuk a felelősséget gyakoroltatni, hogy minden ember annak legyen felelős, a ki illetékes őt feleletre vonni; és ezen mértékkel mérve a kérdést, egyátalán nem lehetek Justh barátommal egy véleményen, s nem találhatom, hogy e mérték szerint a megyei gyűlések mikénti folytatása fináneztörvény által szabályoztassék. Másfelől azt mondta t. Justh képviselőtársam, hogy ez nem beavatkozás, a megyék a minisztériumnak alárendelvék, a minisztériumnak ebbe beavatkozni lehet, és ő nem nézi azt, mintha a finánczközegek most is azon gyűlölt helyzetben lennének, vagy jövőre ugy maradnának, mim eddig voltak. Én sem nézem ezt; hanem magát t. képviselőtársamat szólítom fel, hogy ha nem egy gyűlölt közeg, de legbiztosabb kebelbarátja akarna is az ő belügyeibe, az ő saját gazdaságába, jelenlétében avatkozni, szivesen venné-e ezt? Szivesen veheti-e tehát a megy e.ka a fináncz directiók fogják akarni szabályozni a megyei gyűlések befolyását és az egyes bizottmányi tagok felelősségét ? Azt , hogy a törvényhatóságoknak törvény szentesitési jogot adjunk, mint, Justh képviselőtársunk mondotta, ezt bizonyosan nem óhajtja közülünk senki, ugy mint ő sem. De itt törvény szentesitéséről nem is lehet szó, csakis a törvény végrehajtása minőségének egy kis megbirálásáról és a felírás általi óvástételről. Az, hogy a megyék egyszerű felírási jogát olyan erőszaknak nevezték előttem többen a másik oldalról, mely közvetlen a kormánybiztos leküldését tenné szükségessé, és hogy e törvény meg nem szavazása ellenében, alternatívául állították fel azt, hogy akkor a kormánybiztosok küldésére nyittatnék alkalom : ez, mondom, már maga oda mutat, hogy ha nem is az egész ház, de sokan közülünk igen szomorú nézetben vannak a megyei autonómiát illetőleg. Állitották azt is, hogy veszteség fog ez eljárásból akinestárra háramlani.Erre nem akarok hoszszasan kiterjeszkedni; de nem osztozhatom J usth József barátom azon nézetében, hogy azon rövid idő alatt, mig a felírás a magas kormányt megjárná, a tisztviselő által lezáróit holmik eiidegenithetők, elpusztíthatok lennének. Ez ellen uj törvény nem szükséges.; tudjuk mindnyájan, hogy a bírói zár levő portékának elidegenítése ellen a fenálló törvények elegendő biztosítékot nyújtanak, s bőven eleng dő az ez ellen vétőre a rendes törvényekben, szabott büntetés a kincstárnak károsodás elleni biztosítására. Nincs tehát ok a megyei bizottmányok egyes tagjait ily felírások esetére személyesen felelőssé tenni. Áttérek Tóth Vilmos képviselőtársam nyilatkozataira. Egyátalán nem helyeselhetem azon né-