Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-243

66 CCXLHI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jaaina 19. 1868.) Az erdélyi aknákból való világkereskedést illető argumentuma — azt hiszem — nem áll. A mi a másik észrevételt illeti, mit képviselő úr az én személyemre vonatkozólag tett: jó tanácsot adott nekem; ugyanis azt tanácslá: ne hagyjam magamat a pénzügyi tisztviselők által ámittatni. Ugy hiszem, t. képviselőház, hogy azt egész parlamentális működésem mindig igazolta, hogy az itt tett javaslatokban mindig önálló tudtam len­ni. (Helyedéi.) Ha vannak egyes tisztviselők, kik ellen pana­sza lehet, méltóztassék azt tudtomra adni, s bizo­nyára én leszek az első, a ki a bajt orvosolni igye­kezni fogok. A mi illeti a harmadik észrevételt, azt a mit a só­csempészetre nézve mondott: ez igen szép kép és hasonlat lehet; de ugy hiszem, helyesen nem al­kalmazható, különösen az által, ki ezen törvény­hozásnak tagja. Nem olyan időket élünk már most, midőn a csempészet valami tiszta *és szép cselekedetnek lenne tekinthető; nem oly időket élünk többé, midőn Magyarország kincstárának megrövidítése dicséretes cselekedet lenne ; s még kevésbbé lehet most azt mondani, hogy a só ugyan kék, de mivel csempészett, tehát fehérré válik. Csak ezeket akartam megjegyezni képviselő úr észrevételeire. {Helyeslés.) Elnök: A kérdést szavazásra'fölteszem. Berzenczey László : Szót kérek személyes kérdésben. {Felkiáltások: Nincs személyes kérdés!) Szaplonczay József: Mielőtt a kérdés fel­tétetnék, bátor vagyok a ház szabályai értelmé­ben felkérni a t. házat, hogy a mennyiben ezen pontra két különböző módositvány adatott be, tehát itt a központi bizottság által előterjesztett szerkezet is választassék két felé, és először Er­délyre és azután Máramaroera történjék a szavazás. Elnök: A mit a t. képviselő úr indítványo­zott, az az elnök kötelessége, a ki a házszabályok 60-dik szakasza értelmében tudni fogja azt (Nyug­talanság), hogy midőn valamely szakasz két külön pontjára két külön módositvány tétetik, akkor a szavazást két részre kell osztani. Berzenczey László: Szót kérek személyes kérdésben. (Ellenmondás.) Elnök: Én részemről nem látok okot arra, hogy a t. képviselő úr a házszabályok azon pontja szerint,a mely megengedi,hogy szeméi} eskérdésben a képviselő kétszer vagy többször szólhat, jelen­leg szólhatna, mert nézetem szerint itt személyes kérdés fen nem forog. (Élénk helyeslés.) Berzenczey László: Személyes kérdés... (Nagy zaj. Nincs személyes kérdés!) Azt én itélem meg. (Hosszasan tartó zaj.) Elnök: Miután pénzügyminiszter úr nem kötötte magát a pénzügyi bizottság által beadott szerkezethez, azt hiszem, a központi bizottság ál­tal beadott szerkezet jön első alkalommal szavazás alá. Mintán pedig ezen szöveg a bizottság értel­mezése szerint is két részre oszlik, amennyiben az első rész illeti Erdélyt és azon megyéket,mely ekpar­tiumnevezet alatt ismertetnek,amásikrészpedig illeti a máramarosi sóaknákat és a máramarosi lako­sokat : azt hiszem, ezen felteendő kérdés is két részre fog felosztatni: az első Erdélyt és azon me­gyéket illeti, melyek partium nevezet alatt ismere­tesek , a másik pedig a máramarosi lakoso­kat illeti. {Bel eslés.) BÓnis Sámuel: T. ház! Ezen kérdésre nézve nincs semmi észrevételem; hanem meg kell azt jegyeznem az elnök úr előadására, midőn t, i. Szaplonczay képviselő urnák azt méltóztatott mon­dani, hogy ez az elnökség joga: én kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ez az elnökségnek is kötelessége, de a ház minden egyes tagjának is joga. Kénytelen vagyok pedig ezt azért kijelen­teni, mert azon esetben, ha az elnök p. ezen köte­lességének nem felelne meg, a ház tagjai jogaiktól elmaradnának. (Felkiáltások: Nem. jól értette az elnököt!) Elnök: Egész tisztelettel azt vagyok bátor t. Bónis Sámuel képviselő urnák válaszolni, hogy azt hiszem, rendre utasítással én részemről sokkal komolyabb esetekben sem szoktam élűi, r talán mikor a szabályok jogot is adnának reá. Én tö­kéletesen elismerem t. képviselő urnák azon jogát, hogy ha nézete szerint roszul tettem fel a határo­zatot, helyre igazítson; de minden esetre szavazati kérdéseknél a kérdés föltevése az elnökséget illeti. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: T. ház! A házszabályokhoz akarok szólni. Hogy az időt ne raboljam, igen rö­viden kijelentem, hogy akkor fogom elismerni, hogy az elnök urnák mostani nyilatkozatában igaza volt, ha a házszabályokból ki fogja mutatni, hogy nem szabad addig a kérdés ilyen vagy olyan módon föltevését kérni, mig az elnök a kérdést föl nem tette. Somssich Pál: A kérdés feltevésének köte­lessége az elnököt illeti: ha ezt nem helyesen vagy nem ugy teszi fel, mint a ház kívánja, a ház min­den egyes tagjának joga van felszólalni; de az el­nökséget kötelessége teljesítésében rendre utasí­tani, gondolom, senkinek sincs jogában. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik a 9-dik szakasz első bekezdését a központi bizott­ság által beterjesztett módositvány nyal egészen azon szóig „máramarosi lakosság, 1 ' tehát az első részt, mely Erdélyt illeti, elfogadják, felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát!) Méltóz­tassanak tehát most azok felállani, kik nem fogad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom