Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-258

CCLV1II. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnlíus 9. 1868.) 371 lehetetlen volna, hogy a pénztárnok ott hagyja hivatalát és ez ügyben működni menjen. ElnÖK : Elfogadj a a t. ház a 37-ik szakaszt? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A 37-dik szakasz elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 38-ik szakaszt, mely sző nélkül élfogadtatik. Olvassa a 39diket.) Zichy Antal előadó: A központi bizottság csak egy szót kivan változtatni: t. i. „absolut szótöbbség" helyett: „átalános szótöbbséget" kivan tenni. Elnök: Elfogadja a t. ház a 39-ik szakaszt e változtatással ? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Mihályi Péter jegyző (oh ássa a 40 — 43-dik szakaszokat, -melyek szó nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 44-iket.) Horváth Károly előadó •. A 44-ik szakasz b) pontját a 9-ik osztály ekképen kivánja változtattatni: .,tanukat kihallgatni, vagy az illető biróság által kihallgattatni*, azon okból, mert nem tartja illetékeseknek a pénzügyi közegeket arra, hogy azok hit alatt kihallgassák a tanukat, hanem a hit alatti kihallgatásra a törvényszéki közegek vannak hivatva. Különben pedig ennek értelme sincs, hogy : „az illető bíróságok előtt kihallgattatnak. * Bizonyosan az „által'*'-nak kellene ott lenni, mert különben mit csinálnának ott a biróságok V Ismétlem tehát még egyszer a b) pontot: „tanukat kihallgatni, vagy az illető biróság által kihallgattatni." Elnök: Tehát e kitétel: „hit alatt" kimaradna ? Horváth Károly előadó : Az kimaradna. Elnök: E szerint tehát a b) pont igy lenne: „tanukat kihallgatni, vagy az illető biróság által — ide jöhetne a „hit alatt" — hit alatt kihallgattatni." (Helyeslés.) Méltóztatnak az e szerint inódositott 44. szakaszt elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát a 42. szakasz ezen módosítással élfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 45. és 46. szakaszt, melyek szó nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 47-diket.) BŐníS Sámuel: Ha a központi bizottságnak ezen szakaszra nincs észrevétele, akkor bátor vagyok ezen szakaszra csekély észrevételeimet megtenni. Ezen szakasz sem a törvényes rendes fogalommal nincs öszhangzásban, sem pedig ezen szakasz igy szerkesztve a czélnak meg nem felel. A törvényes axióma az, hogy a vesztő fél viszonyosán viselje a költségeket. Ezen eszme e szakaszban nincsen; ott csak a panaszkodó, ha veszt, viseli a költségeket; de azon eszme kimondva nincs, hogy a másik fél, a bepanaszlott is, ha veszt, a viszonyosság elvénél fogva, szintén viselje a költségeket. Továbbá, ha ezen szakasz igy megmarad, az következnék be, hogy a recíamatió lehetetlen lenne. Valamely városban például van 2 —300 reclamationalis eset; a reclamationalis biróság működik hónapokig ; valamennyi reclamationalis kérdésben igazat ad, de kettőt-hármat elvet: kérdem, ezen két-három ember, a ki azt vélte, hogy ő is jogosan panaszkodik, az összes reclamationalis költségeket fizesse ? E szakasz szerint az összes reclamationalis költségeket ő viseli, s igy a méltán panaszkodható fél elriasztatik attól, hogy törvényes követelését és kéréseiét meg-indithassa. Én azt tartom, itt mindössze is egy törvényhatóságnál egy elnökről s ennek napi dijáról van szó. Az államnak érdekében van az, hogy minden egyes adózót megóvjon, nehogy erején, adóképességén felül méltatlanul sujtassék adóval; az államnak kötelessége gondoskodni az ilyen reclamationalis költségekről. Ez sokra nem megy. Az én felfogásom szerint a törvényhatóságoknak kellene ennek az elnöknek a költségeit viselni, vagy pedig simpliciter ki kellene hagyni az egészet: mert igy, a hogy van e szakasz, vélekedésem szerint a czélnak meg nem felel, a mennyiben minden szegényebb panaszkodót méltó panasza benyújtásától visszariaszt. (Átalános h'dyes'és.) Pulszky Ferencz: T. ház! Tökéletesen jogosnak tartom, hogy a ki veszt, fizesse a költségeket ; de azt jogosnak nem tarthatom, hogy többet fizessen, mint az ő költsége volna. Itt pedig ezen szerkezet szerint fizetné azokét is, kik nyertek, fizetne bizonytalan sommát, ugy hogy ha valaki azt gondolja, hogy egy forint 60 kr. vagy 3 frttal megrovathatik és nem kell többet fizetnie 1 írt 60 krnál, soha se fog reclamálhatni, és a kisebbek ezt nem tehetnék , mert minden esetre pórul járhatnának, mivel sokkal többet, nem csak a magok költségét, de a mások költségeit is fizethetnék. Ennek következtében ha már kimondjuk, hogy a bizottság elnöke 5 frt napidijt huz, igen természetes, hogy azt fedezni kell valahonnan. Fedezni lehet pedig két módon: tudniillik vagy fedezze az illető község, vagy fedezze a status. Én azt tartom, hogy miután a status érdekében történik az egész, s miután az igazságszolgáltatás a status terhe, azt a status fizesse. Ha 20 év elolt merült volna föl e kérdés. egyszerűen azt mondtam volna, törüljük ki azon intézkedést, hogy 5 frt napidijt húzzon a bizottság elnöke: mert tudjuk, hogy a régi időben ilyenre nem volt szükség. Nem tudom, de azt hallom, hogy az ország 20 éy óta e részben nagyon változott, azt hallom, hogy mást senki sem kész ex nobili officio dolgozni. És ez helyén van : be levén hozva a jogegyenlőség, minden munkát fizetni kell; ez igazságos, ez demokrata elv. Ha tehát szükséges, hogy fizessük az elnököt, a mit igen szívesen elhiszek, hogy kell 47*