Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-258
372 CCLVÍII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 9. 1868.) mert becsületesen dolgozik, és kívánom, hogy minden becsületes munkának legyen meg a bére : akkor nem marad egyéb hátra, minthogy az állam fizesse a költségeket. (Elénk helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyér: T. ház! Nekem az inditvány ellen lényeges észrevételem nincs. (Helyeslés bal felöl.) Minthogy ily bizottságot vagy 200 és néhányat fog kelleni összeállítani: a költség naponkint iOOO frtra megy, a teher nem igen nagy, és az állam azt utoljára elviselheti. Azon indokot illetőleg, miért jött ezen szakasz a törvényjavaslatba V bátor vagyok megjegyezni, hogy azért tartatott szükségesnek, hogy a ki vesztes, bizonyos költségben elmarasztaltassák, nehogy a reclamatiók esete a végtelenségig menjen. Különben beleegyezem az indítványba: próbáljuk meg ezen évben , és ha tapasztalni fogjuk, hogy egy részről költséges , más részről alkalmat szolgáltat sok reclamatióra a nélkül, hogy az illetőnek könynyebbségére szolgálna. bizonyára a törvényhozás változtatni fog rajta. (Helyeslés.) Borlea Zsigmond : T. ház ! Én részemről az 5 forintot elégségesnek találom, ha épen soknak nem is; de nagyon szeretném, hogy erre nézve tisztában legyünk, hogy ezen 5 forinton kivül egyebet követelni nem lehet: mert ha ezt be nem teszszük, legyenek meggyőződve, hogy az elnök magának az eló'íbgatot is külön fogja felszámítani. Már pedig szerintem az 5 frt is igen elégséges, annál inkább, mert mi is csak 5 forintot kapunk. Én tehát nagyon szeretném ezt határozottan kimondatni. Némelyek azt fogj'ák mondani, hogy ez magában értetődik. Azonban én nem szeretem az olv törvényt, mely alatt valami értetődik : annál fogva nagyon óhajtanám, hogy ezen szó után tétessék, hogy ezen 5 forint díjba az uti költségek beszámítvák. Mihályi Péter: T. ház! Azon esetben, ha a t. Bónis képviselőtársunk inditványa elfogadtatik, nem fogok szólani. (Elfogadjuk!) Elnök : Méltóztassanak fölkelni azon képviselő' urak, kik a szakaszt a szerkezet szerint elfogadj ák.(Senki sem kel fól.) Most kérem azon képviselő urakat, kik Bónis képviselő úr indítványát pártolják, felállani. {Megtörténik.) Már most felkérem indítványozó Bónis képviselő urat, hogy miután inditványa elfogadtatott, s miután két rendbeli indítványt tett, melyeknek egyike az egészben kihagyást, másika pedig a költségnek az állam által viselését foglalj a magában, és miután az indítványok írásban nem adattak be: méltóztassék kijelenteni, inditványa melyik részét tartja fön? Bónis Sámuel: Azt, hogy az állam fizesse. Elnök : Bónis képviselő úr inditványa talán igy lenne formulázható : (Halljuk!) „A bizottság elnöke működési ideje alatt az állampénztárból 5 forint napi dijt huz." (Felfogadjuk!) A másik módosítás Borlea képviselő úr által adatott be, és igy hangzik : „ide számítva az uti költséget is. a (Elfogadjuk!) Csengery Imre : E szakasz a tett módosítvány értelmében igy volna szerkesztendő : „A bizottság elnöke működésének ideje alatt az állampénztárból 5 forintnyi napidijat huz, melyben az uti költségek is benne foglalvák." Ghyczy IgnáCZ: Nem csak az előfogatokról lehet szó, hanem lehetnek más költségek is, melyeknek liquidatióját kérhetné az illető. Én ugy hiszem, hogy világosabban kellene ezt kimondani, talán igy : „A bizottság elnöke működési ideje alatt 5 forintnyi napi dijat huz az állampénztárból, semmi más liquidatiónak helye nem levén." (Nem kell!) Elnök : Méltóztatnak elfogadni a jegyző inaltál felolvasott szerkezetet? (Elfogadjuk!) Mihályi Péter jegyző (olvass a a 48-dik szakaszt, mely szó nélkül elfogadtatik. Olvassa a49-ket.) Zichy Antal eíöadó : A központi bizottság ezen szakaszra nézve más szöveget hoz javaslatba : t.i. a már elfogadott elv és eljárás szerint, mint ezt más esetekben formuláztuk, felhatalmazás alakjában. E szerint igy szólna ezen szakasz : „A miniszter fehatalmaztatik, hogy a házadó kivetésének módjára vonatkozó, eddig gyakorlatban levő szabályokat, a mennyiben ezen és a f évi .... törvényezikk által meg nem változtatvák, jövő 1870. évi deczember 31-dikéig ideiglan érvényben tarthassa. ü ElnÖk: Méltóztatnak elfogadni ezen szerkezetet? HaláSZ Boldizsár : Nem 1870. , hanem 1869! Mihályi Péter jegyző : A többi törvényjavaslatnál is, hol a szabályok fentartására felhatalmazás adatott, 1870 végéig történt. Zichy Antal eíöadó : A földadónál is igy vult. Ghyczy Kálmán : A házadóra nézve maga a házadó iránt alkotott törvény érvényes 1869-ik esztendei deczember 31-dik napjáig. Ezzel ellentétben lenne, ha a szabálj ok 1870-dik esztendei decz. Sl-kéig állapíttatnának meg, és nincs hasonlatosság a földadóra nézve fenálló szabályok és a házadóra nézve fenálló szabályok közt, mert az elsők sokkal bonyolultabbak és kiigazításuk sokkal több időt kivan, mint a házadókra vonatkozóké. Én ennélfogva azt gondolom, hogy a szabályokra nézve is csak azon határidőt lehet megállapítani, mely magára a törvényre nézve is érvényül mondatott ki. (Helyeslés.)
