Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-258
CCLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (JIÜÍUB 9. 186S.) 369 adatnak a községnek, igen czélszerüleg és tán más adóelveknek sokkal könnyebb kivitele érdekében megadhatók a házbéradóra nézve is. így tehát azon javaslatot terjeszti a ház elé, méltóztassanak a külön vélemény alapján mind a két adónemre nézve egy alapot és eljárást elrendelni, s ennek következtében ezen szakasz tárgyalását akkorra halasztani, midőn a bizottság ezen egész javaslatot átidomította és bemutatta a háznak. A kérés tehát az : méltóztassanak az átalános elvet pártolni, hogy egy külön törvényjavaslatban foglaltassák össze az eljárás a házbéradóra és a jövedelmi adóra nézve. Zichy Antal előadó : Én teljesen méltánylorn azon észjárást és felfogást, hogy a házbéradó némi tekintetben a jövedelmi adóval egy természetűnek tekintessék ; és bár mit mondjanak, azon felfogással, hogy a fogyasztási adó ezzel összehasonlítható volna, nem tudok megbarátkozni. De mindamellett, hogy az adó természete egy, mert a házbérjövedelem és a másik, voltaképen is jövedelmi adó annál inkább jövedelmi adó alá vonatnak : mégis lényeges különbség van a kettő között. T. ház! Én abban a véleményben vagyok, hogy a törvénynek világosnak, határozottnak kell lenni, hogy azt mindenki megértse, nem csak a ki hozza, nem csak a ki foglalkozik vele, ügyvéd, bíró, hanem megértse minden érdekelt fél. Már ha az illető fél, kit érdekel a házbéradó, előveszi a házbéradóra szóló törvényt, és megtalálja azon rendeleteket, melyek őreá alkalmazandók: ez minden esetre világosabb, tisztább eljárás, mintha össze lesznek húzva a házbér- és jövedelmi adóról szerkesztett törvényjavaslatok, és abból maga szedegesse ki a magáét, azon szakaszokat, melyek specialiter az ő esetére vonatkoznak. Én tehát még azon eset ben is, ha a módositvány szóról szóra megegyeznék a szöveggel, nem tartom elfogadhatónak. Még lesz a részletes tárgyalás alkalmával több pont, melyből a képviselő urak észre fogják venni, mily lényeges különbség van a kettő között. Ezen eljárás külön fogalmazását, mint a központi bizottság javasolja, részemről csak ajánlhatom a t. háznak. Elnök: Elfogadja a t. ház? [Elfogadjuk!) GhyCZy Kálmán : T. ház! Nem vagyok épen az ellen, hogy azon részletek, melyek az eljárásra nézve a jövedelmi adóra nézve adott kisebbség véleményében foglaltatnak, itt e helyett is a törvényjavaslatban a szükséges módosisásokkal beigtattassanak ; de azoknak folytán, miket t. előadó úr előadott, meg kell jegyeznem, hogy a két adónem közt nagy különbség van, már csak azon tekintetből is, hogy a házbért, ezen egyszerű | KÉPV. NAPLÓ 186 s /«. VIII. tényt, sokkal könnyebb kinyomozni és constatálni, mint a földnek jövedelmeit, melyre annyi különféle tényező foly be. Ennélfogva én részemről óhajtom azt, hogy a kérdés, a mennyiben a jövedelmi adót tárgyazza, a maga helyére fentartatván, itt e helyen a t, ház egyedül a házbéradóra nézve rendelkezzék. (FI van fogadva !) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 30. és 31dik szakaszt, mely mindakettö észrevétel nélkül elfőgadtatik. Olvassa a 32-dlket.) Bernáth Zsigmond: Ezen szakasz, tisztelt ház, három intézkedést foglal magában. Szeretem hinni, hogy az első pont, melyben az mondatik, hogy a régi időben articulare testimoniumnak nevezett személyzet, t. i. szolgabíró és esküdt, azért legyenek jelen ezen összeírásoknál, hogy a netán gyarló egyéaiség jogait védjék és a felett őrködjenek, és minthogy szeretem azt hinni, hiszem is, hogy aaért van csak igy téve, mert hisz benne van a szakaszban, hogy azért, ha meg nem jelennek is, meg nem akadályoztatok a működés. És ez is ismét jó, mert biztositja azt, hogy azért el nem marad azon intézkedés, melynek nyomán az adó bevehető. (Ez az!) i)e épen ez is helyes, mert az adónak be kell menni, mert puszta Ígéretekből nem állhat fen a kincstár. A másik intézkedés az, hogy külön törvényhatóságot képező városokra e szakasz nem alkalmazható. Ezt igen méltányosnak találom, mert hisz ott semmiféle őrködésre nincsen szükség, hol oly felvilágosodott és képzett egyének vannak, mint a városokban. Hanem találok ebben. t. ház. egy fogyatkozást. Hasonlítani lehet a kir. városokhoz most hazánkban azon városokat is, melyekben akár régibb időtől fogva, akár ujabb törvény szerint, engedélyezett úgynevezett rendezett tanács van. Itt sincs szükség arra, hogy szolgabíró vagy esküdt őrködjék, minta szakaszban van, hogy egymaga is őrködhetik akár a szolgabiró.akár az esküdt, mert a rendezett tanácsokban is mindenütt vannak törvénytudó ülnökök alkalmazva, kik magok is képesek őrködni. Miután ezeket a hatóságokat az utóbbi időkben a törvény alkotta, nincs oka ezen törvényhozásnak arra, hogy tovább is kiskorúságban tartsa azokat, kik elég jelét adták annak, hogy a kiskorúságból kiléptek. Nézetem szerint tehát ezen szakaszba bele kellene szövetni annak, hogy a rendezett tanácscsal biró városokra nézve is kivétel tétessék. Bátor vagyok erre nézve teljts tisztelettel egy módositványt nyújtani be, mely röviden igy hangzik: „A szakasz 5-dik sorában ezen szavak után : „törvényhatóságot képező" igtassanak ezen szavak: „és rendezett tanácscsal biró" stb. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Én előttem szólott Bernáth képviselő úr nézetét nem pártolhatom, mert ha következtethetjük szükségét annak, hogy a 47
