Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-258

368 CCLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS.(Július 9. 1868.) kénél is: midőn valakinek 100 ezer forintja van szekrényében, ezen tőkéjétől nem fizet adót, hanem csak ennek javadalmai után. A kérdés az , hogy azon szerencsétlen háztulajdonosok, a minők némely városokban vannak — nem kell mindig Pestre gondolni, hanem más városokra is — ha azon háztulajdonosok nem tudtak két évig semmi lakót kapni, miből fizessék a házosztályadót ? nem-e egyenesen 'a tőkétől? és nem lesznek-e kénytelenek kölcsön venni pénzt, hogy adójokat megfizethessék? Ezeknélfogva kérem a t. házat, hogy a szóban forgó szakaszt egészen kihagyni méltóztassék. Horváth Károly: T. ház! Azokon kivül, a miket előttem szóló felhozott, megvallom, hogy én is alaposnak tartom az észrevételt, annyival inkább, mert ezen szakaszt én egyenes ellentétben látom ezen törvényjavaslat 1-ső szakaszával, a hol az mondatik: „A házbéradó tárgya a házak évenkinti tiszta haszonértéke." Kérdem: micsoda haszonértéke van azon háznak, mely üresen áll, és nem lehetett kiadni, s igy nem lakja senki? Ennélfogva én nem akarom azt eszközölni, hogy az ilyen szerencsétlen végre oda kényszeríttessék, hogy kénytelen legyen lerombolni házát, mert utoljára ő nem fizethet tőkéjétől ott, hol haszonélvezet nincsen. Én azt gondolom, ily esetek véghetlen csekély különbséget tennének, mert ily rendkívüli esetek ritkán fordulnak elő ; ennélfogva azt hiszem, hogy ily csekély különbség mellett magában a törvényben ily anomáliát előidézni nincs okunk. Pártolom az előttem szólott nézetét. (Maradjon !) Lónyay Menyhért pénzügyér: T. ház! Csak azt kívánom röviden indokolni, miért volt szükséges ezen szakaszt a törvényjavaslatba behozni. {Ilalljtik!) Azon esetek, melyeket a t. képviselő úr felhozott, igen ritkán fognak előfordulni. Lehetnek ugyan ily esetek, de ezek nem annyira a szegényebb néposztálynál, hanem inkább a vagyonosabbaknál fordulnak elő, a kiknek két-három helyütt is van házok. Van például valakinek Pozsonyban s van itt Pesten háza, melyeket nem használ. Történhetik ez faluhelyen is, a hol nincsen házbéradó, hanem osztályadó, mert természetesen, ha ezen szakasznak rendelkezése a házbéradóra megszűnik, az osztályadóra nézve is ki fog hagyatni. Már pedig számos olyan eset adhatja magát elő, hogy ugyanazon birtokosnak két vagy több helyen van lakása és csak egyikben lakik: ez esetben mindaddig, mig azokat maga számára visszatartja, nem fizet házbéradót, hanem házosztályadót ; ezen kedvezmény mindenkinek meg van adva. Én azt hiszem, hogy a fő indok, miért nem adja ki valaki házát, nem az, hogy nem adhatja ki, hanem mert talán nem akarja kiadni: mert alig képzelhető, hogy oly városban, a hol házbéradó van, tehát a hol a lakrészeknek legalább fele van bérbe adva, valaki egyátalában ne kapjon lakót házába. Ha a lakás üresen marad, annak rendesen más oka van, az t. i., hogy az illető valamely tekintetből nem tartotta czélszerünek a lakást kiadni. (KöszbeszíMs: Vagy mert nagyon drágán akarja kiadni!) Ennélfogva én azt hiszem, hogy szükséges, hogy e szakasz ig-y maradjon. [Helyeslés. Maradjon!) Németh Károly : Nem értettem, mit mondott a t. miniszter úr; hanem gyanitom, mit akart mondani: aligha nem azt, hogy mivel a házosztályadó alá eső házaktól minden esetre adó fizettetik, ugyan ennek kell fönállani a házbéradóval terhelt házaknál is. Pedig a különbség nagy: mert a házosztályadót azért lehet minden háztól követelni, minthogy ezen házak, csak is a sajár használat végett s mintegy gazdaság kiegészítéséül épittettettek ; mig ellenben azon házak a városokban csak is kibérlési czélból lettek épitve ; és igy midőn csak egy nap használja is valaki az ily házosztály alatti házát, már is el van érve czélja, mert ezen használat surrogatuma a bérnek; városban levő háznak ellenben, midőn üres a lak, sem czélja, sem jövedelme nincs elérve. Es meg kell még jegyeznem, hogy, legalább ez ideig, a városokban, ha valakinek volt netalán magán palotája, habár ezt egész év alatt nem lakta is, minthogy már rendeltetésénél fogva magán lak gyanánt szolgál és bármi csekély bútorral van is fölszerelve, tettleg fizetett házbéradót, és igy nem állhat be azon eset, hogy ezek adómentesek maradhatnának • ha pedig ebbeli rendeltetésüktől elvonva, bérbe adattak, a többi házakhoz aránylag voltak megadóztatva. Magán lakon , bármennyire üres volt is, ha csak egy széket állított is be az illető tulajdonos, már is lakbér alá esett az egész szállás. Elnök: Méltóztatnak a szerkezetet elfogadni ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 29-ik szakaszt.) Zichy Antal előadó: A kösponti bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Felszólítom a 3-ik osztály előadóját, hogy a 29-ik szakaszra beadott külön véleményét indokolja. Zichy Nándor gr. előadó: E 29-ik szakaszra nézve a 3-ik osztály azon véleményből indul ki, hogy miután csaknem egyformák a személyes adó kivetésére vonatkozó szabályzatok azokkal, melyek a házbéradóra vonatkoznak, tán egy törvénybe lehetne összefoglalni a két rendszer megállapítását. Továbbá azt tartja, hogy ugyanazon biztosítékok, inelyek az egyik adóra nézve meg-