Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-258
CCLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 9. 1868.) 363 Székelyhíd mezőváros több birtokosa az érmihályfalva-székelyhid-diószeg- és nagy-váradi szárnyvonal kiépítését kamatbiztositás mellett kéri megállapittatni. E két kérvény a kérvényi bizottsághoz tétetik át. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház ! Van szerencsém jelenteni, hogy ő felsége idő közben a következő törvényjavaslatokat méltóztatott szentesitni: a dohányjövedékről, a lottojövedékről, a szesz-adőról, a bor- és husfogyasztási adóról, az arany és ezüst áruk finomsági tartalma ellenőrzése és fémjelzéséről, a ser- és a czukoradóról szólókat. Kérem a t. házat, méltóztassék e törvényczihkek kihirdetését elrendelni. Elnök : Jegyző úr fel fogja olvasni. Ráday László gr. jegyző (olvassa a szentesitett íörvényczikkeket J ). Elnök: Következik a földadótörvényjavaslat harmadik fölolvasása. Ráday László gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Fel levén olvasva harmadszor is a földadó-törvényjavaslat, a kik azt, ugy a mint felolvastatott, pártolják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Mind a most kihirdetett szentesitett törvények, mind pedig a most elfogadott törvényjavaslat, ez tárgyalás, azok kihirdetés végett, a felsőházhoz Ráday László gróf jegyző úr által át fognak vitetni. Most hitelesítés végett ajegyzőkönyvnek erre vonatkozó kivonata fog felolvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető pontjait.) Elnök: Minek előtte napirendre térnénk. Simonyi Ernő képviselő úr határozati javaslatot terjeszt elő. Simonyi Ernő: T. ház! Néhány nap előtt a bel- és igazságügyi miniszter uraknak interpellatiómra adott válaszából az tűnt ki, hogy két hazánkfia, Asztalos János és Madarász Vilmos ... (Felkiáltások: Mondja: tisztelt barátunk, elvtársunk ! Térjünk napirendre '.) Elnök: Az interpellatiónak és indítványoknak helyök van az irományok bemutatása után; Simonyi úr interpellatióra jelentkezett: kérem a t. házat, méltóztassék őt kihallgatni. Simonyi Ernő: . . . nevezett két hazánkfia ellen (Felkiáltások: Derék hazafiak!) hütlenségi per indíttatott a királyi ügyek igazgatója által. (Felkiáltások : Criminális per!) Azon t. képviselők, kik az 1848 előtti időkben részt vettek a magyar országgyűlésen, azok, ugy ') Lásd az Irományok 275 — 281-dik eeámait. hiszem, mindnyájon, a kik a magyar történelmet tanulmányozták, tudni fogják, hogy a m.igyar országgyűlés mindig a legnagyobb figyelmet fordította olyan perekre, melyek a hatalom nevében egyes polgárok ellen politikai okokból indíttattak. (Felkiáltások: Ez nem politi.ai per!) A magyar országgyűlés mindig a legnagyobb figyelemmel, a legnagyobb féltékenységgel kisérte ezen pereket, és őrködött, hogy azokban a törvények a legszigoruabban megtartassanak. Ezt tette a magyar országgjmlés, mert tudta, hogy az alkotmány fő biztositéka abbau fekszik, hogy a hatalom az országnak egy polgára ellen sem járhat el máskép, mint szigorúan a törvény korlátai közt. Meg vagyok győződve, uraim, hogy e házban senki sincs, ki ne kívánná és ne érezné azon kötelességét a háznak, hogy a törvényeknek szigorú fentartására ügyeljen most is, midőn a hatalom részéről egyes polgárok irányában per indíttatik politikai okok miatt. (Felkiáltások jobbról: Criminális ok miatt!) Mondom, politikai oknál fogva, mert a belügyminiszter urnák adott válaszából az tűnt ki, hogy hütlenségi per indíttatott nevezett hazánkfiai ellen. A hütlenségi perek iránt pedig különösen nagy figyelemmel volt a magyar törvényhozás és több törvényben egyenesen és világosan meghatározta az eljárást, mely az ily perekben követendő, így a hármos törvénykönyv első részének IX-dik czikke azt mondja, „hogy senki, ha csak előbb idézve és perbe híva, és a törvénykezés rendé szerint elitélve nem lenne, személvében bár kinek folyamodására vagy vádjára avagy kérésére sehol és senki által le ne tartóztassák." Későbben, midőn a belviszonyok okot adtak rá, 1618ban ismét egy uj törvényczikket hozott az országgyűlés, melylyel ezen jogot újra biztosítani kívánja. A 14-dik törvényczikk ugyan is azt mondja: „hacsak valaki törvényesen meg nem idéztetik és szokott törvényes rend szerint el nem magasztaltatik, senki személyében vagy birtokában semmi szín alatt meg- ne károsittassék." Az 1715. VII. törvényczikk különösen a hütleségi perekre vonatkozólag azt mondja : „ csupán a kegyetlen lázadás, t. i. crimen atrocis perduellionis, vagy felségsértés esetét kivéve, az elfogatás előtti idézés, Magyarország közhatósági jogánál fogva minden más, még a hütlenségi bűnt tárgyazó esetekben is, mindenkor megtartandó és semmi szín alatt elmellőztetnie nem kell." Az 1723. I. törvényczikk végre azt mondja: „hogy senki meg nem idézve, kellő törvényes eljárás mellett el nem marasztalva, sem személyében, sem birtokaiban semmi módon ne károsittassék, azt az ország és csatolt részek K. K. R. R.-dei ő királyi felsége megegyezésével mjgI állapították." 46*
