Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-257
346 COL VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 8. 1868.) dositvány akár eífogadfcatik, akár visszautasitta tik, gondolom, méltányosnak fogja a t. ház azon kérést tekinteni, hogy hallgassa meg előbb azon motívumokat is, melyekből a pénzügyi bizottsága 16 perczentet és nem a 14-ethozta javaslatba. (Halljuk!) Meghallgatván és megmérvén aztán azon motívumokat, bölcs belátása szerint fogja a kérdést eldönteni. (Halljuk!) A pénzügyi bizottságot azon tekintet vezette, hogy a különböző adóczimek közt, melyek mindig a házadóra vonatkoznak, tehát a házbéradó meg az osztályadó közt lehetőleg összehangzás és igazságos arány létesíttessék. {Helyeslés jobbról.) Ezt létesíteni törekedvén, számítást kellé tennie, a mely számítás által kihozott perczentet nem lehetett viszautasitania, ha meg nem akarta tagadni azon elvet, a melyet érintek és a melynek igazságos volta, azt hiszem, kérdésbe nem jöhet. A százalékot nem változtathatja. A számítás attól függ. mily árakon véljük azon városokban, melyekre 36 perczentet hozott a bizottság javaslatba, az egyes lakrészeket bérbe adhatóknak? E tekintetben a bizottság nem állifott fel maga szerint semmi alapot, hanem elfogadta azon felvett bérösszeg-eket, ugy mint be is vehetőket, a melyek a pénzügyminiszter úr által eredetileg benyújtott törvényjavaslat 5. lapján látható táblázatban foglalvák. Ez alapon egy 10 szobás ház 300 frt bért hozna, miből letudván a 30 %-ot. maradna 207 frt adó alapjául, mire 16%-kal33 frt 12 kr. jut, mig osztályadója ugy a többség, mint a kisebbség véleménye szerint 30 frt lenne. E házak bizony nyal oly helyeken vannak, a hol érdemes ily nagy házakat építeni, és ugy épitvék, mint ekkora házakat épiteni szokás, hogy, mondom, e lakrészek után 30 forint évi bér kapható. Ezt a bizottság magasnak nem találta azon helyeken, hol a lakrészeknek egy harmada sincs bérbe adva. A hol azoknak legalább harmada bérben van, ott 50 perczentnyi emelés van javaslatba hozva, s igy a ki bérbe nem adta házát, fizetne ily városokban 45 frt osztályadót, a ki bérbe adta, 32 frtot Már ez is aránytalanság, s a 16%-kos tétel is csak azon föltevésen volt elfogadható, hogy oly városokban oly házon több leszen 30 írtnál kapható egy-egy szoba után. Ha el méltóztatik fogadni a módositványt, annak eredménye az lesz, hogy a ki házát bérbe adja és jövedelmet kap, az fizetne 28 frt és néhány krt, mig az, ki nem adja bérbe, 45 frtot, s ha például boltot is tart, 60 frtot. Combinálva van az egész munkálat arra nézve, ki házát kiadja, és arra, a ki ki nem adja. Ha méltóztatik az egyiket megváltoztatni, akkor okvetlenül ennek megfelelőleg kell a másikat is megváltoztatni, különben az igazságos arány meg leszen zavarva. Akármelyik osztályra próbáljuk meg ezen számitás keresztül vitelét, ugyanazon arány fog kitűnni, hogy a 16% házbéradó épen annyit vagy megközelitőleg azon sommát hozza ki, a mely ki van téve a táblázatban osztályadóképen, és nem csak a többség táblázatában, de a kisebbségében is, csak hogy ebben nagy részben emelt tételekkel. Én azon osztályt választottam, a 7-et — a kisebbségnél 5-ik — a hol mind a kettő összevág, miután az egyik is, a másik is 30 frtnyi bérben vette fel az adót, a többségé természetesen csak olyan helyeken, a melyek lakrészeinek egv harmada sincsen bérbe adva. Ez másfél annyi lesz ugyancsak a többség véleménye szerint, oly helyeken, hol a lakrészek egy harmada ki van béreíve, s a házbéradó, ha csakugyan 30 írtért adható ki, 32 frtot s még'valamit tenne, tehát 13 írttal kevesebbet az osztályadónál. A különbséget, mi a kettő közt ilyként mutatkoznék, az enyészteti el, hogy ily helyeken 30 frfnál magasabban lesz egy-egy lakrész kibérelve, a mit elővélni lehet. Hogy egyszerre a részletes vitánál netalán szakaszonkint kifejlődhető vitáknak lehetőleg elejét vegj^em. megmondom már ez alkalommal, hogy oly ház, melyben egy szoba van, fizet 60 krt., a hol két szoba van, fizet szobánkint 20 krral többet, tehát 1 frt 60 krt, s igy tovább minden szobaszaporulattal 20—20 krajczárral megtoldva az egy-egy szobára eső adótételt. A melyekben tehát 3 lakrész van, fizet 60 krajczárt, megtoldva a kétszer 20 krajczárral minden szoba után mindaddig, mig egy szoba 3 frtra jön, min túl az osztályadót fokozni nem lehet a nélkül, hogy az a 16%-os béradót haladja, mit a törvényhozás nem akarhat, nehogy a ki maga használja a házát, az roszabb helyzetben legyen, mint az, a ki azt bérbe adta s belőle pénzjövedelmet huz. Ott. a hol egy osztályba több szoba van sorozva, nem tehetett a pénzügyi bizottság egyebet, mint ezen alapot híven megtartva kimunkálni a diametrumot. Ezen diametrum, mint minden diametrum, mindig igazságtalan, mert kedvez az erősnek s nyomja a gyengét,- de ha már azt nem akarjuk, hogy ezen évnek még hátralevő részében minden ház újra ne osztályoztassék, akkor ezt kénytelenek voltunk elfogadni. Ismétlem tehát, t. képviselőház, hogy ha 14%-ot méltóztatnak elfogadni, akkor 28 frt lesz oly háznak adója, mely ki van bérelve, ha azon összegért van bérbe adva, melyet a miniszter úr tervezetében valószinünek vett. Azt mondottam: „ha: w mert az igazságot akarom megmondani, ugy a mint van.
