Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

336 CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 7. 1868.) hogy ne tegyünk különbséget ház és ház és viszont község és község közt, mondván : 10 szoba 10 szoba, akár legyen az oly házon, mely a forgalmi világtól félreeső községben fekszik, akár ellenkezőleg olyanon, mely a vidék forgalmának gyupontjául szolgáló községben áll, és mondván, hogy azzal se gondoljunk, vajon ezen községben oly helyen áll-e az, hol a forgalmi élet mozog, a hol egyedül érdemes nyilt helyiségeket tartani, vagy ellenkezőleg. Ha az illető azt látja, hogy a házán levő nyitott helyiség nem éri föl az általa okozott adófokozódást, be fogja zárni az ajtót, és megmenekül a terheltetéstül; ha pedig nem rakja azt be, jele, hogy a fokozott adó daczára is érdemes olyat tartania. Tehát a pénzügyi bizottság módot talált abban, nrikép különböztessen község meg község közt: mert akárki átlátja, hogy Debreczen, Miskolcz, Szabadka, Eger stb. vagy a Trefort barátom által kiemelt vidéki községek közt különbség van azon tekintetben, mit érjen azokban a hason nagyságú ház. De kereste módját a bizottság annak is , hogyan lehessen különbséget tenni ház és ház között,ugyan azon községen belül a fekvés tekintetében. Azt nem akartuk felállítani,hogy ha a ház a piaczon van, akkor igy és másként ugy legyen, mert hiszen majd mindegy, hogy ha nem épen a piaczon, hanem egy onnét benyúló utcza kezdetén fekszik is. Mindazt s csak azt akarta tehát megterhelni, mi a forgalmi élet közepett azt hasznositja is. Javaslatával ezt elérhetni véli, miután csak ott fognak boltot, kocsmát, kávéházat stb. nyitni, a hol az kifizeti magát: ott kell tehát megróni a mutatkozó hasznot. Ghyczy képviselő úr azt mondja : miért fizessenek oly város háztulajdonosai 50%-kai magasb osztályadót, melyekben a lakrészeknek harmada bérben áll, mikor a többit bérbe adni nem lehetett, s igy terheltetésök oka az általok nem élvezhetett előny lenne csupán? Bocsánatot kérek, az épen nem bizonyos, hogy nem lehetett-e? Hátha nem akarták. De annyi bizonyos, hogy a hol a házrészek harmada tettleg bérbe van adva, ott keresettsége van a háznak, nagyobb, mint a hol csak egy vagy két ház van kibérelve. Ez véleményem szerint épen a mi helyz etünkben Magyarországban egyedül biztos kritériuma annak, hol van a forgalmi élet? miután igaz, hogy vannak városaink, melyek inkább nagy falvak, a hol a törökök elől összetódultak eleink, de a hol semmi forgalom sincs. Ugyan azért én azon körülményt, hogy nagy vagy kis város, biztos kritériumul el nem fogadhatom ; és itt tökéletesen áll az, a mit Ghyczy t. képviselőtársam mondott, hogy a forgalmi élet öszpontosulása nem következik abból, hogy nagy-e ' vagy kicsi a hely ? hanem igenis következik abból, | ha bérben van-e a lakrészeknek legalább harmada ? e körülmény bizonyítván azt, hogy ott nem csak azok laknak, kik házbirtokuk által oda kötvék, hanem mások is, az ott lakást a keresetre ott nyiló alkalom miatt előnyösnek látván. Ezt tartotta a bizottság az egyedüli kritériumnak, és nem a népszámot; és a mit ez irányban Ghyczy képviselő úr felhozni méltóztatott, épen a bizottsági többség mun| kálata mellett szól. A hol a forgalmi élet gyupontja van, a mint van, péld. saját vidékére nézve Debrei ezenben, nem azért, mert nagy, hanem mert házainak egy harmada bizonynyal ki van bérelve, ott illő, hogy egy harmaddal több legyen fizetve, mint fizettetik a szomszéd falvakban. Azon tétele tisztelt barátomnak, hogy főleg szegény emberekre nehezül az ily teher, fen nem tartható. Hogy főleg azokra miért nehezül? azt nem vagyok képes belátni, miután a gazdag épen azon % szerint lesz megadóztatva; csak annyiban áll, hogy azokra is nehezül. S ez motiválva van nem az által, a mit Komárom városa érdemes képviselője, a bizottsági jelentés érvelését megfordítva, mondott, hogy t. i. már kereseti adót is 2 — 3-szor annyit fizetnek, hanem azon okból, a melyből kereseti adót is többet fizethetnek, tehát ugyan azon okból az egyiket, melyből a másikat. A kettőnek egy közös oka van. Itt az egyik nem oka a másiknak, de mindegyik következménye egy harmadik oknak, (Helyeslés jobbról) mely két irányban hat. És ha meg nem tagadhatjuk a consequentiát az egyik irányban, nem lehet azt megtagadnunk a másikban sem. Mindezeket csak azért mondottam el, hogy méltóztassanak meggyőződni arról, hogy a pénzügyi bizottság többsége nem meggondolás és nem helyes okok nélkül hozta javaslatba azt, a mit javaslatba hozott. A miket Dobrzánszky képviselő úr itten felhozott, azok igen kevés híján mind állanak; de nem harczolnak a többség nézete, hanem harczolnak az általa pártolt külön vélemény ellen. Mert, hol űzetik azon gazdálkodás, melyet ő nem kivan terhelni? Bizonyára a falvakban, oly helyeken, hol a házaknak harmada nincsen bérbe adva: és melyik vélemény nyomja a falusi házakat? Bizonyosan a külön vélemény, mely szerint az illető lakosság egyenlően terheltetik, a forgalmi élet gyupontját képező városban csak ugy, mint egyebütt minden különbség nélkül. A többség dolgozata mellett lehetséges lesz az, hogy falvakban az osztályadó kisebb legyen, mint azon városokban, melyek a forgalmi élet gyupontját képezik, mig a kisebbségi vélemény I mellett hijába keresnők a Trefort képviselő úr J által jellemzett falvak és azon városok közti kii-