Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnlins 7. 1868.) 337 lönbeéget, melyekben a látásoknak legalább har­mada bérben áll. A többségi vélemény inkább megterhelte a forgalmi élet gyupontjain levő há­zakat, hogy könnyithessen a falusiakon, azokon, melyek főleg a gazdaság szolgálatában állanak. Ezért nem értem, miért veti el a képviselő úr épen ezt, és pártolja amazt, a mely nem tette e megkülönböztetést, egyenlően terhelvén meg eze­ket is, azokat is. Tessék a képviselő urnák a kisebbségi és a többségi véleményhez csatolt táblákat összeha­sonlítani, s meg fog győződni arról, hogy a téte­lek átlag a többségi véleményben alacsonyabbak, a kisebbségiben pedig magasabbak. Miért? Mert utóbbi egyenlő mértékkel mért mindenütt, és azért a mérték soha sem lehetett kicsiny. Mivelhogy ez így van, valóban nem értem, hogy lehessen neki mégis a kisebbségi véleményt elfogadnia, miután kiindulás 1 pontja az, hogy ne terheltessék ez utón is a földi a minek épen a többségi vélemény tesz eleget, 50, illetőleg 100%-kal róván nagyobb ház­adót a városokra, hogy alantabban tarthassa azt a falvakban. így azon kedvezmény is, melyet a többségi vélemény a fővárossal együtt eddig béradó alatt állott városoknak ad, nem a falvak rovására történik, hanem a többi városokéra, a mely ked­vezményt én nem panaszolnék fel azon városok­nak még akkor sem, ha az valóban ajándékul esnék azon háztulajdonosoknak, kik a 16 —17 évi minden arányon tul teljesített adózásokkal igen is megérdemlek azt. De nem is esik ajándé­kul, a legtöbb szerződés egy bizonyos, ez okon kisebb bérösszegre s az adóra szólván, mi mellett a beálló könnyítést valóban a bérlő élvezi. (He­lyeslés a jobb oldalon.) Zichy Nándor gr.: Tisztelt ház! Előttem szóló képviselő úr azt bizonyította, hogy a pénz­ügyi bizottság- véleménye az eddigi állapotnál és a külön véleménynél tökéletesebb. Ezt azonban felfogásom szerint még azok sem tagadják, kik a külön véleményt fogalmazák. Nem az a kérdés, melyik a tökéletesebb, ha­nem az, melyik a gyakorlatiabb és e folyó évben alkalmazhatóbb törvény ? Én azt tartom, hogy a pénzügyi bizottság ja­vaslata sem tökéletes. Nem fogom azt részletezni. Csak néhány átalános megjegyzést teszek iránta. Előttem szólott Kerkapoly tisztelt képviselő által hallottam egyedül helyesen hangsulyoztatni j azon körülményt, mely szerintem legelhatározóbb ! nyomatékú, t. i. azt, hogy itt nem a városnak [ nagysága, hanem a városnak természete határoz a fölött, vajon valóban város-e az, vagy pedig csak a mezei munkások nagy számának központosítása, mint az minálunk sok községben előfordul, s a melyeket épen ezért sajátlag városi jelleggel birok­nak nem is tekinthetni. Helytelen azt mondani, hogy a lakosok szá­ma , vagy a bérletek száma határozzon a fö­lött, hogy városi jelleggel bir-e valami hely vagy sem ? hanem erre nézve épen csak az ipar fejlődése és a kereskedelmi forgalom központosulása szol­gálhat biztos kritériumul. Ezen tekintetet pedig < a kormány, vagyis a pénzügyi bizottság vélemé­nyében sem látom eléggé alkalmazva és kifejtve. Különben aggódom az iránt is, hogy több szabásában ezen törvényjavaslat megüti-e a kellő mértéket, kivált, ha azok csak pusztán elméletileg körvonaloztatnak ? hanem gondoskodunk arról, hogy az életből meritett értelmezéssel és viszonya­ink közt ismert közeg által alkalmaztassanak ezen elvek. Ezért is én a bizottság véleményének nél­külözhetlen kiegészítő részének tartom azt, hogy az adó kivetésére magára is külön bizottság alkal­maztassák ép ugy, mint a jövedelmi adóra nézve is javaslatba hozatott. Azonban mind ezen körülmények közt rám elhatározó nyomatékú az adó átruházásának, az életbe és körülményekbe valóbeilleszkedhetésének kérdése. Az adó átruházásának lehetősége nélkül a legtökéletesebb adózási rendszer is tökéletlen az életben. Ali ez a földadóra, áll a házadóra és az adó minden nemére nézve is. Ezen körülményt a pénzügyminiszter is már többször kiemelte e káz­• ban. Aggódom tehát, hogy épen e tekintetben ! e gy tökéletesen ki nem dolgozott törvény lépjen | életbe, a pénzügy nélkülözhetlen szükségén kivül, i az év kellő közepén. Ezért a külön véleményt pártolom. (Sza­vazzunk !) Elnök: Felirva senki sem levén, bátor va­: gyök feltenni a kérdést: méltóztatnak-e az előt­tünk fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni'? A kik elfogadják, méltóztassa­nak feláliani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy a 9-es igazoló bizottság méltóztassék a neki kiadandó hunyadmegyei kérvény megvizsgálása tárgyában itt maradni. Jelen törvényjavaslat részletes tárgyalása holnap 10 órakor történik. | Az ülés végződik d. u. 1 5 / 4 órakor. KÉPV. n. NAPLÓ. 186%. VIII 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom