Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-256
326 CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 7. 1868.) illeti, e tekintetben semmiben sem részisittetvén, nagyon hátra áll. Én óhajtottam volna, hogy ha midőn mint képviselő visszatérek számolni, legalább mondhassam a népnek, hogy ha az alkotmányt előbbre nem vihettem is, de hátrább sem taszitottam. Óhajtottam volna , hogy legalább biztathassam azzal, a mivel a Majláth-kormány alatt biztathattam, hogy ez a törvénytelen tulterheltetés, ez az erdélyi és magyarországi vegyes adó nem csak meg fog szűnni, hanem a múltra nézve is orvosoltatni fog. Ha a miniszteri törvényjavaslatnak ezen pontja törvény erejére emeltetik, azon esetben különösen a partium a maga sérelmeinek orvosolásától teljesen és tökéletesen el fog ejtetni. Ezért s a közigazság érdekéért én ezen 14. szakasz kihagyását kérem. BabeS VinCZe : T. ház! Én megvallom, hogy a mi a 14. szakasz szerkezetét illeti, nekem valami különös ez az egész értelmezés, mert az mondatik abban, hogy a becslés helytelenségével indokolt tulterheltetés czimén a múltra nézve kért adómegtéritésnek helye nincsen. Mikor az ember ezt olvassa , azt következtethetné , hogy a jövőre igen is helye van; pedig azt tartom, vagy legalább ugy látom átalában felfogni a törvényt, mintha a jövőre nézve sem lehetne helye. Ha az áll, hogy csak a múltra nézve nincs helye , akkor nekem ezen tartalom azért tetszik szörnyűnek, mert törvényt alkotunk a múltra nézve, pedig az ritka és ugy szólván anomál eset, hogy a múltra nézve törvényt alkossunk, annál inkább, miután a múltra nézve létezett egy indemnity által helybenhagyott rendelet, melyből jogok származtak , melyeket most utólag uj törvény által meg akarunk szüntetni. Tehát ebbe legalább én csekély véleményem szerint nem tudnék beleegyezni, hogy a múltra nézve mondjuk ezt ki, mert először igazságtalanság és másodszor anomália. Ha pedig ezt a jövőre nézve kimondjuk, akkor megint különösnek tetszik a törvény, mert első eset volna, hogy valamely tiszti hatósági intézkedés ellen orvoslásnak helye ne lehetne. Ha a törvény azt mondja , hogy bizonyos tiszti eljárás vagy tevékenység ellen orvoslásnak vagy felebbvitelnek helye nincs, akkor csak azt lehet föltételezni, hogy azon eljárás hibás nem lehet, vagy hogy azon eljárás által elkövetett hibát orvosolni nem szabad. En részemről azt tartom , hogy alig van itt köztünk egy is, ki azt merné állítani, hogy tiszti eljárásban hiba j nem lehet, s ennek következtében szintén azt sem merné állítani senki, hogy az elkövetett hibát orvosoltatni nem szabad. Ugyanazért én megvallom, nem tudnék semmikép ebbe beleegyezni, mert nem látok abban sem logikát, sem méltányosságot, sem igazságot; s ennélfogva azokkal szavazok, kik azt mellőztetni indítványozzák. Borlea Zsigmond : T. ház! Ha átolvassuk ezen 14-dik szakaszt, mely így szól : „A becslés helytelenségével indokolt tulterheltetés czimén a múltra nézve kért adómegtéritésnek helye nincsen," kétségtelennek tűnik ki, hogy maga a t. pénzügyminiszter úr is, midőn ezt beadta, meg volt győződve, hogy ily becslés helytelensége által tulterheltetések léteznek , s így sokakon igazságtalanság történt. Már, kérem, ha meg vagyunk valamiről győződve, hogy igazságtalanság létezik, és törvény által mondjuk ki, hogy mi az igazságtalanságot orvosolni nem akarjuk , én ezt szintén igazságtalanságnak tartom ; és hogy valóban vannak sok ily esetek , azt bizonyára maga a pénzügyminiszter is jól tudja : mert erre vonatkozólag sok folyamodás létezik kezei között, melyekre máig sem adatott válasz. Tudnék esetet mondani, hol egész községek oly kopár s csupa kőszikla földje, melyen nem csak fű, de még fácska sem terem , második, sőt első osztályba van felvéve, s e tekintetben évek előtt adatták be folyamodások, melyek mind ez ideig siker nélkül maradtak; s azon községek a mai napig is tömeges adóval tartoznak, a mely adót akármiféle executióval sem fogja behajtani senki is, mert nincs honnan, miből, mert a túlbecsült haszontalan földön kivül más vagyonuk nincsen, ezt pedig senki, még ingyen sem, annál inkább pénzért senki sem veszi meg. És ha azt mondja a törvény, hogy nem lehet ily igazságtalan adóztatás ellen orvoslást szerezni, ezen adóhátralékokat utóvégre mégis el kell engedni: mert azon földet, ha oda viszik is a dobot, ha el akarják is adni, mint mondom, nem veszi meg senki, mert maga a község, maga a tulajdonos szintén kész lenne azt ingyen is odaadni, csak szabadulhasson tőle s általa a túlterhelő adótól. Már ha azon szegény község vagy szegény ember nem oka annak, hogy az illető pénzügyi hivatalnok. vagy minek nevezik, ki felbecsülte, azt vagy nem értette vagy túlbuzgóságból tette azon okból, hogy magának az illetőknél szerezzen tekintélyt és szerezzen jobb állást és érdemet, azt túlbecsülte másrészt azért, mert ezen hivatalnokok nagyon komoly emberek, hogy azért maga a birtokos bűnhődjék : ezt én igazságtalan s méltatlan eljárásnak tartom. Igazság s méltányosság szempontjából tehát én részemről pártolom Szaplonczay képviselőtársam indítványát. Nicolics Sándor: Pár szóm volna csak még' az előttem mondottakra nézve. A III-dik osztály módositáványa szintén csak a már beadott folyamodványokra vonatkozik, és csak azt kívánja, hogy a kért adómegtéritésnek a múltra nézve helye ne legyen, hanem az csak a folyamodások