Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 7. 1868.) 327 beadása napjától számítandó. Én ugy hiszem, ha a folyamodások igazságosak, az igazság azt kívánja , hogy a túlterheltetés a múltra nézve is tekintetbe vétessék, s azért azt hiszem, hogy nem lehet mondani, hogy az én módosiványom — mint azt Mihályi tisztelt barátom monda — szűkkeblű, hanem akkor inkább a másik rnódositvány az : mert az én módositványom azt mondja, hogy átalában mind azon ügyek, melyek függőben vannak elintézendök ; tehát ha igazságos a kérelem, ez az igazság szerint intézendő el. üjolag ajánlom rnódositvány ómat. (Szavaz-ihnk !) Lónyay Menyhért pénz ügyér : Ámbár már tegnap e tárgyról részletesen szóltam, midőn a 2-dik szakasz tárgyalása alkalmával szerencsém volt elmondani nézeteimet az iránt, hogy mindaddig, mig uj adóalap nem állapittatik meg, a tiszta jövedelmi kiszámításnak változatlannak kell lenni ; s ámbár a 14-ik szakasz ezen elv alkalmazását foglalja magában, s most ezen szakasz tárgyalásánál többnyire ugyanazok mondattak el, mik a 2-ik szakasznál már felhozattak, és tehát az indokokat ismételnem kell : kötelességemnek ismerem mégis lehetőleg röviden elmondani nézeteimet az iránt, miért szükséges ezen 14-ik szakasznak megtartása. A törvényjavaslat első szakasza kifejezi azt, hogy ezen, jelenben a földadó kivetésének alapjául szolgáló munkálatot a ház sem tartja tökéletesnek; sőt maga a minisztérium is, midőn ezen javaslatot beterjesztette, kimondá annak szükségét, hogy kimerítő törvényjavaslat mielőbb terjesztessék elő az összes földadó reformjára nézve. Továbbá azon alkalommal, midőn Tisza László t. barátom előhozta , hogy addig is , mig egy részletes törvényjavaslat az adó alapjára nézve előterjesztetik, a kiáltó hibák kiigazítására nézve szükséges mielőbb intézkedni, és ez iránt indítványt is tett, ez alkalommal bátor voltam, megemlíteni, hogy én is helyeslem nézeteit, hogy vannak különösen az erdőkre nézve oly körülmények, melyek megkívánják azt, hogy addig is, mig a törvényhozás az összes földadó alapjára nézve végleg intézkedik, szükséges lesz bizonyos könnyítéseket lehetővé tevő eljárást életbe léptetni azon esetekben, hol a túlterhelés igen súlyos. Nem levén tehát senki a t. ház tagjai közt, ki ne óhajtana mentül előbb uj rendszeres és az igazsággal inkább megegyeztethető földadóalapot felállítani: a most fenálló adóalap elleni reclamatióknak oly széles tért engedni, mint azt több képviselő úr kívánta, ugy hiszem, helyes nem lenne. Azon nézetet, melyeta Ill-ik osztály előterjesztett, megvallom, részemről annál kevésbbé helyeselhetem, mert ha megengedjük a reclamatiót, nem lehet azt megszorítani egyedül az eddig már beadott folyamodásokra, hanem ki kellene terjeszteni átalában, és meg kellene engedni, hogy mind az, ki túlterhelve érzi magát, a szabályok értelme szerint a kiigazítást kívánhassa; de ekkor viszont meg kellene engedni azt is, hogy oly esetekben, midőn az adózók aránylag kevésbbé vannak terhelve, az állam is megtehesse reclamatióit és igazságosabb megterheltetést kérhessen. Mi lenne ennek következése? Nem más, mint hogy oly adórendszerre nézve, melyet magunk is mielőbb mec akarunk változtatni, egy hosszadalmas, költséges és sok munkával járó ujabb reclamatiót hoznánk be, mi, miután a törvényhozás az adóalapot nem sokára úgyis meg fogja változtattatni, bizonyára szükséges és helyes intézkedésnek nem lenne mondható. Egyik t. képviselő úr által előhozatott, hogy ezen szakasz csak a múltra nézve beadott kérvényekről szól. Igenis : mert a jövőre nézve annyival kevésbbé szükséges intézkedni, miután a 2-ik szakaszban a t. ház kimondotta azon elvet, hogy a jelen adó a fönálló adósorozati munkálatban kimutatott egész évi tiszta jövedelemre vetendő; tehát a jelen évi adó kivetésére nézve az alapot a ház már megállapította, a melyet reclamatio utján megváltoztatni nem lehet. Méltóztassanak tekintetbe venni, mit kivan a III-dik osztály ? Azt kívánja, hogy az adókivetés alapjainak kiigazítása érdekében a már beadott folyamodványok, akár a térmérték, akár a becslés és osztályozás helytelenségeivel legyenek indokolva, érdemök szerint intéztessenek el. Megjegyzem itt, hogy a térmérték kiigazítását előhozni szükségtelen volt, miután a törvényjavaslat azt ki nem zárta: mert az ily reclamatiót mindig lehet beadni, és h.% az alapos, és valaki igazolni képes, hogy térmértéke kevesebb, kiigazításnak mindig van helye. A reclamatio folytán a kiigazításnak a szerkezet szerint egyedül a becslés helytelenségével indokolt kérvényekre nézve nincs helye; de a térmértékre nézve tett reclamatiók, mint mondám , minden körülmények közt megtehetők és minden reclamatio tekintetbe veendő. Egyébiránt méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy az utólagos reclamatiót a kisebb birtokosok nemigen kívánták; többnyire nagy uradalmak reclamálnak s többnyire igen nagy összegek miatt, a mint erről igen számos esetben magam is meggyőződtem: és mit mutatnak ki ? azt-e, hogy az illető haszonbér vagy a birtokárak szerin tul vannak terhelve? Nem, hanem mindig hivatkoznak az adó behozatalakor kiadott rendeletek egyes szakaszaira, s ennek alapján kívánnak adóelengedést, és pedig többnyire nagy összegekre nézve. Tehát az adóalapon, melyet törvényhozási utón magunk is ugy akarunk változtatni, nem tar-