Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-255
CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 6. 1868.) 809 járó jelentékeny — mert, hogy többet ne említsek, nem csak a községek fölötti felügyeletre, nem csak az országos utakra, hanem az ország minden pénzalapjaira és közalapitványaira, só't a földtehermentesitésre is kiterjedő — hatáskör épen csak Horvát- és Tótországok számára ? és miért ruháztassák az a kormányra épen csak Magyar- és Erdélyországokban? ezt, megvallom, nem értem, (Helyeslés a szélső balon) és pedig annál kevésbbé, minthogy a kormány igazolása az ilynemű, természetszerűleg hatáskörén kivül eső ügyek tárgyalása által csak zsibbasztatik. s minthogy az országos járulék eltörlése folytán még azon sajátságos helyzetbe is juthatnánk, hogy Horvát- és Tótország képviselői, miután országgyűlésükön és a kormány befolyása nélkül önállólag határoztak az országos járulék kivetése, kezelése és hovaforditása iránt, hogy, mondom, ugyanazon horvát-tótországi képviselők itt a rendes adóba beolvasztva, magyar- és erdélyhoni országos járulékok körüli tárgyalásokban részt vegyenek. Én tehát mindezeknél figva, s miután, mint mondom, át nem láthatom okát, miért siessünk épen ezen átmeneti korszakban az adópótlékoknak rendes adóvá változtatásával: ezen 2-ik szakaszt nem pártolhatom, hanem az ellenmondásoknak kikerülése és az ország önkormányzati jogának ép fentartása tekintetéből is indítványozom, hogy az eddigi pótlékok és járulékok egyelőre, inig t. i. a rendes adóreform létrejön, hagyassanak meg. Csengery Imre jegyző (olvassa Dobrzánszky Adolf módositványát) : ,, A negyedik sorban ezen számok helyett: „20 7 % 00 %" tétessék : „16 £í ; rendkívüli adópótlék fejében 7 %i országos járulék fejében 7 % „ 0 %." A hetedik sorban azon szavak helyett: „az eddigi pótlék helyett 3 tt tétessék: „rendkívüli adópótlék fejében 2 / 10 , országos járulék fejében 7io-" HodOSiU József: T. ház !f Magam is módositványt akartam tenni a szőnyegen levő törvényjavaslat 2-ik szakaszára nézve ; még pedig azon módósitványt akartam tenni, hogy azon szakasznak Erdélyt illető része egészen hagyassék ki : mert ha Horvát- és Tótországra nézve külön törvényjavaslat készíttetett, melyben az mondatik: „Horvát- és Tótországban a jelenleg fenálló összes egyenes adók rendszere további törvényes intézkedésig érvényben marad, u annál inkább kellett volna ezt Erdélyre nézve mondani. Vannak oly tárgyak, melyek elintézése szükséges, mielőtt az adót a törvényhozó testület megszavazhatná. Ilyen az unió kérdése; ilyen a nemzetiségi kérdés. Különösen az unió kérdését nem lehet csak ugy mellékesen elintézni, a mint azt Bethlen Farkas képviselőtársunk monda: hogy az I adót Erdélyre nézve törvény által akarja rendszeresíteni, nem pedig mellékesen. Tehát ebből következtetve itt csak mellékesen rendelkeznénk, én pedig Erdélyre nézve mellékesen rendelkezni nem akarok; nem akarok pedig rendelkezni mindaddig, mig Erdély uniója Magyarországgal mindkét ország törvényhozó testülete által elintézve nincs. (Főikiáltások .- El van már törvényesen intézve !) Ha mindig mellékesen intézkedünk, akkor bizonyosan a kormány is mellékesen fog intézkedni. Láttuk eddig is, mily mellékesen intézkedett, mert az Erdélyre nézve felállított törvényhatóságokat és törvényszékeket kedve kénye szerint Pestre hozta, mi által az országban csak elszegényedésnek nézünk elébe : mert a gabona ott oly olcsó, hogy árából az adót sem fizethetik meg. Miért olcsó? Mert nincs pénz. Miért nincs pénz ? Mert minden pénz Pestre van konezentrálva. (Derültség.) Ennélfogva modósitványomat nem adom be, hanem pártolom Dobrzánszky Adolf képviselőtársam módositványát, mely által ugy Magyarország-, mint Erdélyre nézve az országos járulék biztositva van. (Szavazzunk! Zaj.) Deáky Lajos: T. ház! (Szavazzunk! Nagj zaj.) Ha ezen felkiáltások : „Szavazzunk !* arra vonatkoznak, hogy egyik vagy másik képviselőt ne hallgassuk ki és a capacitatiónak semmi tért ne engedjünk, akkor én azt nem értem; de azt hiszem, a földadó megállapítása sokkal fontosabb tárgy, hogy sem egy pár perczet tőle sajnálhatnánk. (Helyeslés. Halljuk!) Tudjuk, hogy a kényuralom, hogy állami jövedelmét szaporítsa , minél szélesebb tért keresett és szabott ki az adó alapjául, s miután ez a földterületből nem telt ki, küldöttek oly idegen, soha nem látott mérnököket, kik a földet geometrice asztalon fölmérték ugyan, de olyformán mérték fel, hogy ha arra szoríttattak volna, hogy azokat, mint a tagosításnál szokott történni, parczelákban kiadják, kiadni sem tudták volna, mert a lánczmérés folytán talált területmennyiségnél sokkal több területet mértek, s az a kisebb területű földre felosztva adóalapul kirovatott. Ugyanily helytelen eljárás történt a földjövedelem becslése körül is annyira, hogy midőn a kormány átlátta, hogy Erdélyben mind a mérés, mind a becslés helytelenül s igazságtalanul történt, a földadót 10%-re szállította le. Akkor még a pártáim Erdélyhez tartozván, az előbbi erdélyi mód szerint adóztatott meg; minthogy azonban a Magyarországhoz átkapcsoló biztosok az adó tekintetében semmit sem tettek; de tettek azon adó harácsolok, kik a nélkül, hogy megvizsgálták volna, mennyire igazságos itt az adókirovás, a partium adóját fölebb emelték : a partium a visszacsatlás
