Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-255

308 CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 6. 1838.) indulva ki, hogy a hon polgárai kell, hogy polgári jogaiknak gyakorlatában azon mérvben részesüljenek, melyben részesülnek a haza terhének viselésében ; hogy pedig a törvényhozásnál a tiszta igazság tűzessék ki vezérelvül, az a törvényhozó testületnek feladata levén: bátor vagyok a t. ház elé módositványt bemutatni azon kéréssel, méltóztassék azt figyelembe venni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Pap Máté módositványít): „A 2-ik szakasz ezen szavai helyett: „Erdélyben állami törzsadó fejében 10 frt, és az eddigi pótlékok helyett 3 frfc* következők teendők: „Erdélyben állami adó fejében 13 forint." Bethlen Farkas gr.: T. ház ! Én nem fogadhatom el az előttem szóló módositványát, mert igy mellékesen a választási jogról szóló törvényt megváltoztatni nem kívánom. Méltóztassék a t. ház figyelemmel lenni arra, hogy miután Erdélyben a eensus 8 frtra van téve, az alatt csupán tisztán a földadó van értve, a fejadón kivül. Ha jelenben igy mellékesen azt határoznók, hogy a tiszta jövedelem ezentúl nem 10, hanem 13% lesz, akkor egyszersmind kimondanók azt, hogy oly egyének, kik eddig nem szavazhattak, ezentúl szavazni fognak, azaz a szavazók számát mellékesen 30 százalékkal fognók szaporitni. Vajon kivánatos-e ez vagy nem ? arról jelenleg nem szólok. Elismerem, hogy a censust módositani kell; de azt kívánom, hogy ez külön törvény utján történjék, ne pedig most mellékesen. (Helyeslés.) Dobrzánszky Adolf: Nem fogok a földadó kívánatos átalános leszállítása mellett szót emelni: mert azok után, mik e tekintetben Vállyi képviselő úr által előhozattak, erre szükség nincs; azok után pedig, mik más részről ez ellen előadattak, nincs is kilátásom, hogy megtörténhessék. Nem fogok a földadó részletes leszállítása mellett sem szólani, habár ez, meggyőződésem szerint, rá illenék nem csak Árva megye, hanem egész FelsőMagyarországra is: és pedig azért nem, mert erre még kevesebb kilátásom lehet. Szorítkozom tehát ez alkalommal csak azon eltérésre, melyet az előttünk fekvő törvényjavaslat 2-ik szakasza az eddig íenálló rendszabályokhoz képest tartalmaz. Abban tér el kiválólag ezen 2-ik szakasz az eddigi e részbeli rendszabályoktól, hogy megszünteti, vagyis igazabban beleolvasztja a törzsadóba, vagyis törzsadóvá változtatja először a rendkívüli adópótlékot, másodszor pedig az eddigi országos járulékot. Ezt a maga idejében a pénzügyminiszter ár az áttekintés és kezelés könnyilésével, kivált pedig a megváltozott körülményekkel indokolta. En, megvallom, ezen indokolást alaposnak nem tartom, a mennyiben a megváltozott körülmények a kérléses eltérést épen nem igénylik; a törzsadónak felemeltetése által pedig az áttekintés sem könnyittetik, még kevésbbé a kezelés, mely utóbbi csak nehezíttetik a tervezett változtatás által. Szerintem ilynemű változtatások, kivált a jelenlegi átmeneti korszakban, mely a pénzügyminiszter úr nyilatkozata szerint is legfölebb csak 1 '/

2 évig tarthat, épen az igazgatás és kezelés tekintetéből szorgosan kerülendők. Annyi világos, hogy ha elfogadjuk a rendkívüli adópótléknak rendes adóvá átváltoztatását, akkor ellentétbe jövünk a közvetett adókra, jelesül a bélyegilletékekre és díjakra vonatkozó, a t. házban már megszavazott törvényjavaslattal, minthogy jelesül a bélyegilletéki törvényben nem csak meghagyattak ezen25°/

0-nyi rendkívüli adópótlékok, hanem annak 22-ik szakasza értelmében még el is engedtük ugyan e 25°/

0-nyi pótlékot bizonyos nemű örökösök javára. Világos előttem az is, t. ház, hogy a mennyiben a kérdés alatti 25 Vo-nyi adópótléknak rendes vagyis törzsadóvá átváltoztatása által az czéloztatik eléretni, hogy az adópótíék rendkívülisége, tehát ideiglenessége véglegesen elenyésztetvén, ugyan e pótlék megörökíttessék, illetőleg állandósittassék: e czél igenis el fog éretni; mit azonban én az adózók érdekében kivánatosnak egyátalában nem látok. Ha bírnék oly szerencsés felfogással, minővel Pulszky képviselőtársam bír, ki az adót tisztán jövedelemnek, tehát a nagy adót nagy jövedelemnek, és következőleg az elviselhetetlen adót bőségnek, vagyis valódi nagy áldásnak tartja, akkor kevésbbé irtóznám talán ezen 25%-nyi adópótléknak törzsadóra leendő átváltoztatásától; azonban én, ki az adót tehernek, a nagy adót nagy tehernek, a túlságos adót túlságos tehernek tekintem, kivánatosnak nem tarthatom e rendkívüli adópótlék megörökösitésé^, állandósítását. (Helyeslés a szélső balon.) De még kevésbbé tartom kivánatosnak az országos járulék megszüntetését, minthogy ez által megtámadva látom az ország municipalis ós országos önkormányzati jogát még oly ügyekbea is, melyekre 1848 előtt e hazában szintén nem gyakoroltak a dicasteriumok, tehát a kormányhatóságok befolyást, hanem gyakorolt egyedül a nádor, mint az országgyűlés megválasztott elnöke, és pedig az országgyűlés megbízásából, mely ügyekre nézve egyébiránt jelenleg is ő felsége többi országainak legcsekélyebbike sem enged befolyást kormányának. A.z országos járulék kivetésére, beszedésére és hovaforditására nézve még a múlt provisorium idejében nem. engedtetett befolyás a pénzügyminiszternek, hanem kezeltetett ez, a nem létező municipiumok és országgyűlések nevében, az ország politikai főhatósága által az udvari kancelláriák felügyelete mellett. Hogy már most miért hagyassák fen ezen az országos járulékkal karöltve